Idén novemberben elindul a Sanoma Budapest újságíró-iskolája, a Sanoma Médiaakadémia (SMA). A képzéssel Magyarország egyik legnagyobb médiavállalatának az a szándéka, hogy a nyomtatott és az online lapkészítés fiatal tehetségeit kinevelje, átadva nekik a professzionális, modern tartalom-készítés ismereteit.
Az SMA kis létszámú, komoly szakmai alapkövetelmények mentén válogatott hallgatói körrel indul. A gyakorlati kurzusok legjobbjainak az iskola visszatéríti a tandíjat. A legígéretesebbeknek a Sanoma Budapest állást ajánl, de minden végzett újságíró-jelölt karrierjét nyomon követi.
Magyarországon becslések szerint évente mintegy tízezer hallgató vesz részt egyetemi szintű vagy felsőoktatási intézményen kívüli kommunikációs képzésben. Ezek jelentős része viszonylag keveset nyújt a speciális, gyakorlati újságírói ismeretekből. A Sanoma Médiaakadémia a mennyiség helyett a minőséget tartja szem előtt, amikor is csak a legígéretesebb jelentkezőket, előzetes tervek szerint mintegy harminc főt vesz fel a novemberben induló professzionális lapkészítő kurzusaira.
Az SMA koncepciójáról
A Sanoma Budapestnél közel hétszázan végeznek médiához kötődő munkát. A kiadó munkatársai komoly gyakorlati tudással rendelkeznek, a modern lapkészítés műhelytitkainak tudói. Segítségükkel a médiavállalat mára több évtizedes tapasztalatot halmozott fel a nyomtatott és az internetes tartalom-előállítás terén.
Az idén ősszel induló Sanoma Médiaakadémia most ebből a szaktudásból kíván minél többet átadni fiatal tehetségeknek: az iskola strukturált, professzionális, jórészt gyakorlati képzést nyújt, alaposan megszűrt hallgatói körének, amelyből a Sanoma Budapest a legjobbaknak állást is kínál. Az SMA célja nem a profitszerzés, hanem az utánpótlás kinevelése; az iskola modellje alapvetően az önfenntartásra épül.
Az SMA képzési rendszeréről
A Sanoma Médiaakadémia kétszer három hónapos, összesen száznegyvennégy tanórát tartalmazó képzést, majd egy egyhónapos – százhatvan órás – szerkesztőségi gyakorlatot kínál, a tanfolyam elvégzéséről oklevelet ad hallgatóinak.
Az első, hetvenkét órás szemeszterben az iskola az elméleti alapokra helyezi a hangsúlyt, míg a második, ugyancsak hetvenkét órás, gyakorlati félévben már specializációban történik a képzés. A kiscsoportos, valódi műhelymunkát biztosító foglalkozások keretében négy kurzus indul: szórakoztató-, szeriőz- és internetes újságírás, valamint egy vizuális ismereteket oktató, kiadvány-esztétikai osztály.
Lezárásképpen egy egyhónapos gyakorlaton kell részt venniük a hallgatóknak, akik a helyszínül szolgáló szerkesztőséget a kurzusvezetőik tanácsára választhatják ki a Sanoma Budapest gazdag portfóliójából.
Az SMA szakmai vezetéséről
A Sanoma Média Akadémia igazgatója Balázs-Piri Krisztina újságíró, tőle származik az iskola koncepciója. A szakember negyven éve foglalkozik újságírással. Pályája kezdetén munkatársként, később újságíróként, majd főszerkesztő-helyettesként a Világ Ifjúsága című képes magazinnál dolgozott, majd az Ifjúsági Magazin főszerkesztője lett. Alapító-főszerkesztője az 1995-ben, akkor még a VNU, 2000 óta a Sanoma Budapest gondozásában megjelenő Meglepetés című női hetilapnak, majd elindítója volt a Beau Monde című havilapnak, és megújítója a Nők Lapja Évszakoknak.
Az ősszel startoló iskola szakirányú kurzusait Szabó Éva, a Sikk vezetőszerkesztője, Ács Gábor, a Figyelő rovatvezetője, Jakab Kriszta, a Nők Lapja Café és a WellnessCafe főszerkesztője, illetve Kemény Zoltán tervezőgrafikus-tipográfus irányítják. Az előadásokat és a gyakorlati órákat elsősorban a Sanoma Budapest újságírói, szerkesztői és művészeti vezetői tartják, de az iskola számít néhány külső, meghívott médiaszakemberre is.
Az iskola szakmai felügyeletét kiadói grémium végzi. Tagjai: Szabó György vezérigazgató, Pintye László magazindivízió-igazgató, Gerentsér Imre újmédiadivízió-igazgató, Jakab Kriszta és Ómolnár Miklós főszerkesztők.
|