Partnerek


CMS, webshop, eCommerce, domain, hosting, SEO, SEM

Google Directory

Observer


NewsAgent


C-PRESS


Hirmutato


Hirlapom


Hirlapom





hírek személyre szabva

Napi sajtó


Hirlevél feliratkozás






Google
 


Cégek



 Magyar Demokratikus Unió

 Magyar Katolikus Egyház
Szent István 1077 táján íródott Nagy Legendája az egyházszervező tevékenységéről a következő rövid összegzést tartalmazza: „A legkeresztényibb fejedelem tartományait tíz püspökségre osztotta, az esztergomi egyházat a római apostoli szék jóváhagyásával és egyetértésével a többiek fejévé és felügyelőjévé tette.” Ez a visszatekintő megállapítás aligha tükrözi annak a négy évtizednek szívós munkáját, amelynek során a vármegyék szervezésével párhuzamosan és azzal szoros kapcsolatban létrejött az ország egész területét átfogó egyházmegyerendszer. Kiindulópont ehhez egyrészt a királlyá koronázás, másrészt az 1001 húsvétján Ravennában tartott zsinat, amelyen a koronát küldő II. Szilveszter pápa jelenlétében és jóváhagyásával megtörtént a magyar egyház „alapkőletétele”.
Közvetlen előzménye volt ennek a 950-es, 960-as évektől folyó térítés, a még korábbi pedig az, hogy a IX. században a salzburgi egyházmegye papjai már jelen voltak a Dunántúlon (például Zalavárott) és képviselték a Frank Birodalom egyházának kelet felé terjeszkedő politikáját. Ezzel párhuzamosan az aquileiai patriarkátus szintén küldött térítőket. A kereszténység terjedésében 896 után néhány évtizedes törés következett be. De már 953-ban bizánci térítő püspök működött a Maros mentén. Ennek a tevékenységnek az egyházmegyékre nézve később nem lett következménye. Taksony fejedelem 962-ben követet küldött Rómába és a pápától püspököt kért. XII. János fölszentelte és útnak indította Zacheust, aki – némi viszontagság után – valószínűleg nem jutott el hazánkba. Géza fejedelem 972-ben keresztelkedett meg, majd 973-ban követséget menesztett Quedlinburgba, hogy Ottó császártól térítő papokat kérjen. Ekkor fontos esemény történt: az energikus passaui püspök, Piligrim, szerette volna joghatóságát kiterjeszteni hazánkra, ám fölöttese, a salzburgi érsek ezt megakadályozta. Így lehetővé vált, hogy három évtizeddel később az önálló magyar egyházszervezet kiépítésekor egy akadállyal kevesebb tornyosuljon Szent István elé.
Esztergomban, a királyi szálláshelyen már Géza építtetett templomot Szent István protomártír tiszteletére. Mivel Passaunak is ő a védőszentje, ebben a passaui térítés emléke élt tovább. Szent Adalbert többszöri rövid itt-tartózkodására a Szent Vid templom utalt. 1010 után ő lett az első esztergomi székesegyház patrónusa. Az egyházmegye a Dunától északra és északkeletre eső területeket foglalta magába. A szervezők szívesen választottak természetes határokat az egyházi és világi közigazgatás kiépülésekor, ám az országhatár mentén gyakran nem történt pontos kijelölés. Ez a helyzet az esztergomi terület északi széle esetében is.
A legelső alapítások közé tartozik Kalocsa, amelynek érsekség voltára több magyarázat is született. Az egyik legvalószínűbb szerint az Árpádok fontos székhelyén, Kalocsán kezdetben püspökség létesült. Főpapja a koronát hozó Asztrik lett, aki a második esztergomi érsek átmeneti, három évig tartó vaksága alatt Esztergomban volt. Annak felgyógyulása után az érseki címet megőrizve tért vissza. Egy másik feltevés szerint Szent István tudatosan alapított két érsekséget, Kalocsa a fekete magyarok térítését volt hivatva szolgálni. Az egyházmegye nyugati határa a Duna, keleten a Tisza. Északon 1030 után, délen csak a XI. század végére állandósult a határ.
Az Egri Egyházmegyét a kabar Aba Sámuel szállásterületén, Szent János evangélista patrónussága alatt már 1004-1009 között megszervezték. Az ország északkeleti és keleti részeit foglalta magába, s délen lenyúlt egészen Ajtony szállásterületéig. Így az első évtizedekben a későbbi bihari (majd váradi) püspökség területe is az egri egyházmegyéhez tartozott. Egészen a XVIII. század derekáig e déli rész maradványaként keskeny csík húzódott a Bihar-Váradi és a Csanádi Egyházmegye között pankotai főesperesség néven, amely jogilag Egertől függött. 1750 táján lett a Csanádi Egyházmegye része.
A győri püspökség felállítása szintén az első évtizedben történt. A pápai legátus jelenlétében itt állították ki a pécsi püspökség alapítólevelét (1009). A veszprémi egyházmegyét 1009-ben leíró oklevél szintén erre utal. Területét eredetileg négy megye: Győr, Moson, Sopron és Vas alkotta. A Szigetköz a középkortól 1993-ig Esztergomé volt. A győri egyházmegye területe 1777-ig nem változott.
A Pécsi Egyházmegye megszervezéséről oklevél tudósít, leírva ennek pontos határait. Feltüntetésük alapján arra lehet következtetni, hogy 1009-ben a püspökség területén a vármegyeszervezet még hiányzott. Később Tolna, Baranya, Valkó és Pozsega megye alakult itt ki. Pécs az első (római kori) kereszténység idejéből megmaradt és a IX. században újból használatba vett templomaival természetszerűen kínálkozott az egyházmegye központjának. Patrónusa Szent Péter apostolfejedelem.
A Pozsonyi Évkönyv szerint az Ajtonytól elfoglalt területen Szent István 1030-ban szervezte meg a csanádi püspökséget Marosvár-Csanád központtal. Az első püspök, a velencei származású Szent Gellért életrajza ezt a következőképpen írja le: István Gellértet visszahívta a bakonybéli remeteségből és így szólt hozzá: „Háborgatlak téged, Isten embere, alkalmatlan időben. Most ugyanis az az akaratom, hogy a tizenkét püspökséget, amelyek felállítását országomban elterveztem, püspökökkel betöltsem... Vedd a püspökséget, mely – ahogy ítélem – téged illet.” A segítségül kijelölt tíz papot „Csanád ispán szekérre ültette és a Csanádi Egyházmegyébe vitte őket”. Ennek alapján sokáig tartotta magát az a nézet, hogy Szent István tizenkét egyházmegyét akart szervezni. Nyugaton a Tisza, délen a Duna, keleten Erdély, északról a már említett pankotai főesperesség határolta ezt a területet.
Szent István alapításait a váci püspökség zárja, bár erről okleveles adat nem maradt. Az egyházmegye védnöke itt is Mária. A Duna-Tisza közén Kalocsáig és Csanádig lehúzódó egyházmegye központja feltételezhetőleg a kezdetektől Vác.
A végzetes XVI. században a török hódoltsági országrészek egyházi élete teljesen szétzilálódott, ezek Róma szemében missziós területeknek számítottak.
Mária Terézia nagyszabású egyházpolitikájával rendezte a keleti szertartásúak egyházmegyéinek helyzetét, s ami még fontosabb, a latin rítusúak újjászervezését is végrehajtotta. 1777-ben a Szombathelyi és a Székesfehérvári Egyházmegyét szervezte meg. A fehérvári püspökség területét a veszprémiből szakították ki (Fehér és Pilis megye), a szombathelyi pedig a győri, a veszprémi és a zágrábi egyházmegye területéből állt össze (Vas megye, Zalaegerszeg környéke, a Mura bal parti részei).
A pannonhalmi bencés főapátság helyzete sajátos, mert a főapát mint ordinárius a kicsiny kiterjedésű nullius egyházmegye életét is irányítja. A pannonhalmi „székesegyházat” XII. Piusz pápa 1943-ban emelte „basilica minor” rangra.
Az 1920-as trianoni békekötés eredményeként csak a Veszprémi, Székesfehérvári, Váci, Egri és Pannonhalmi Egyházmegye területe maradt érintetlen. A Rozsnyói, Kassai, Szatmári, Váradi, és Csanádi Egyházmegye esetében a terület csökkenése mellett a székhelyek is az utódállamokba kerültek. A prímási székhely megmaradt, de területének legnagyobb része elszakadt. A csanádi püspökség székhelye 1923-ban Temesvárról Szegedre tevődött át. A váradi részt, már ami a trianoni szerződés után itt maradt, Debrecenből apostoli kormányzói helytartó irányította; majd 1929-ben a területen a Szentszék létrehozta a Debreceni Apostoli Kormányzóságot, ami 1952-ig állt fenn. Ekkor a csanádi püspökség mellé csatolták. Egerhez pedig, bizonyos adminisztratív függetlenséget megőrizve, a rozsnyói, kassai és szatmári rész került.
1945. után a trianoni határok visszaállításával ez a helyzet maradt fenn, némi módosítással. A római Szentszék 1982-ben a Kassai, Rozsnyói és Szatmári Egyházmegye magyarországi területét az Egri Főegyházmegyéhez csatolta, s még ez évben a Csanádi elnevezését Szeged-Csanádi Egyházmegyére változtatta.
Mindszenty József bíboros, prímás, esztergomi érsek foglalkozott az egyházmegyék határainak átrendezésével, ám az állandó politikai támadások kereszttüzében ezt el kellett halasztani, s csak II. János Pál pápa 1991-es magyarországi apostoli útja után kezdődtek azok a tárgyalások, amelynek eredményeként megszületett az új egyházmegyei beosztás. A Szentatya 1993 pünkösd vasárnapján kelt, Hungarorum gens kezdetű bullájával két új egyházmegyét alapított, ezek a Dunántúlon a Kaposvári Egyházmegye Kaposvár székhellyel, a Tiszántúlon pedig a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Debrecen székhellyel. A veszprémi püspökséget érseki rangra emelte, az Esztergomi Főegyházmegye nevét Esztergom-Budapestire, a Kalocsaiét pedig Kalocsa-Kecskemétire változtatta. A Szombathelyi Egyházmegye kivételével valamennyi egyházmegye kisebb-nagyobb határátrendezés részese lett. Az immáron négy érsekség mindegyike alá két vagy három egyházmegye tartozik. Az esztergom-budapesti érsekséghez: Győr, Székesfehérvár és Hajdúdorog; a kalocsa-kecskemétihez Pécs és Szeged-Csanád; az egri érsekséghez Vác és Debrecen-Nyíregyháza; a veszprémihez Kaposvár és Szombathely. A Pannonhalmi Területi Apátság továbbra is önálló maradt. A pápai intézkedés 1993. június 19-én lépett hatályba és eredményesen szolgálja a korszerű lelkipásztorkodást, valamint az újraevangelizációt.
Az egyházmegyék határai és központjai a történelmi változások ellenére is részben a Szent István korában keletkezett struktúrát őrzik napjainkig.

Török József
professzor

A Magyar Katolikus Egyház történeti kronológiája


http://uj.katolikus.hu/kronologia.php?h=1
www.katolikus.hu


 Magyar Kábeltelevíziós és Hirközlési Szövetség
A Magyar Kábeltelevíziós és Hírközlési Szövetség Magyarországon működő sokcsatornás, kábeles televízió- és rádióműsor terjesztő, szélessávú adatátvitelt és kommunikációs szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások szakmai érdekképviseleti szervezete.

Az egyesületi formában működő szövetséget 1989-ben 25 alapító hozta létre, s a taglétszám azóta folyamatosan növekszik. A tagság összetételében megtalálhatók a kis, közepes és nagy előfizetői létszámmal rendelkező vállalkozások, melyek a magyar jogszabályok előírásainak megfelelően működnek. Tagfelvétel a naptári év folyamán a közgyűlések alkalmával lehetséges. A jelentkező elfogadva a szövetség alap- és egyéb szabályzatait, bemutatja vállalkozását, és ezt követően a közgyűlés akarata szerint, a szövetség teljes jogkörű tagja lehet.

A szövetség legitimitását adja, hogy alulról építkező módon, demokratikus elvek szerint, a tagság akaratának s elvárásának megfelelően igyekszik az általános kábeltelevíziós törvényszerűségek mentén ellátni elsősorban a tagság, de egyúttal a többi kábeltelevíziós szolgáltató érdekeit is.

A szövetség alapelve, hogy nem tesz különbséget tagjai között aszerint, hogy az egyes tagokhoz milyen nagyságrendű előfizetői kör tartozik, valamint a tagok egymástól függetlenek és nem állnak függőségben ugyanazon érdekcsoportosulásoktól sem. Minden egyes teljesjogú tag az általa képviselt előfizetők számától függetlenül egy szavazattal rendelkezik.

A szövetség tevékenységei, feladatai közé tartozik a különböző jogszabályok megalkotásakor, majd a jogszabályok alkalmazása során pedig a jogértelmezési differenciák esetén az érdekképviseleti tevékenységek ellátása.

A Szövetség munkája során kapcsolatot tart a jogszabály előkészítőkkel, jogalkotókkal és a jogszabályt alkalmazókkal, a különböző minisztériumokkal, ha szükséges, országgyűlési bizottságokkal, különböző hatóságokkal, úgymint a Hírközlési Felügyelettel, az önkormányzatokkal, a Szerzői Jogvédő Iroda Egyesülettel, a Központi Statisztikai Hivatallal, a Gazdasági Versenyhivatallal, ORTT-vel stb. Több állandó és eseti bizottság munkájában is részt vesznek képviselőink.

A szövetség ellátja a kábeltelevíziós műsorterjesztői érdekek védelmét, az elektronikus média területén tevékenykedő más szervezetekkel is. Ennek keretében kapcsolatot tart hazai és külföldi műsorszolgáltatókkal, műsorkészítői és távközlési vállalkozásokkal, szervezetekkel. Segítséget nyújt a tagságnak, a műsorszolgáltatóknak terjesztési szerződések megkötése esetén az általános feltételrendszer szövetségi kidolgozásával, a közös erő felmutatásával a műsordíjak megállapítása során jelentős kedvezményeket biztosít a tagságnak.

A jelen problémáin túlmenően a szövetség feladatai közé tartozónak tekinti a kábeltelevíziós tevékenységet érintő nemzetközi és hazai trendek vizsgálatát, és a törvényszerűségek felismerése nyomán a társadalom szolgálatára alakítólag kíván fellépni a hazai feltételrendszer megfelelő kialakítása érdekében.
www.ktv.hu


 Magyar Nemzeti Szívalapítvány
A Magyar Kardiológusok Társasága 1993-ban hozta létre a kiemelten közhasznú Magyar Nemzeti Szívalapítványt. Az Alapítvány célja a szív-érrendszeri betegségek visszaszorítása annak érdekében, hogy az ne legyen a vezető halálok, valamint a korai rokkantság egyik fő előidézője Magyarországon. A megelőzésre, a segítségnyújtás előmozdítására és a szívbetegek ellátásának javítására törekszünk.

Az alapítvány összehangolja Magyarországon működő szívalapítványok munkáját. Képviseli hazánkat nemzetközi szervezetekben, így az Európai Szívhálózatban és a Szív Világszövetségében. Keressük és kezdeményezzük az együttműködést más hazai civilszervezetekkel céljaink hatékonyabb képviselete érdekében.

Alapítványunk a társadalmi szervezetek között vezető szerepet játszik a hirtelen szívhalál elleni küzdelemben. Minden perc számít programunk segítségével az eddigi legnagyobb számban jutottak hozzá egészségügyi szolgáltatók, elsősorban háziorvosi praxisok, életmentő defibrillátor készülékekhez. Élen járunk közterületek és más nyilvános nagy forgalmú helyek életmentő rendszerrel való ellátásában is.

Elkötelezettek vagyunk a gyermekek egészsége iránt, az elkerülhető kockázati tényezők közül elsősorban az elhízás visszaszorítását tűztük ki célul. Meggyőződésünk, hogy az egészségesen felnövő gyermek egészségben élő felnőtté válik.

Bővítjük az egészséges és a beteg emberek ismereteit a szív-érrendszeri betegségek kockázati tényezőiről, a megelőzés és a kezelés lehetőségeiről. Tájékoztató anyagaink hiteles segítséget adnak az egészség megőrzéséhez.
www.mnsza.hu


 Magyar Oursourcing Szövetség
A Magyar Outsourcing Szövetség vezető hazai és külföldi vállalatok közreműködésével alakult. Célja az outsourcing tevékenység népszerűsítse mind a hazai vállalatok, mind a külföldi megrendelők körében.

A MOSZ nyílt, független szakmai szervezet, amely nem koncentrál egyetlen iparágra sem, közös szervezõelve az outsourcing tevékenységben való részvétel. Minden ágazatból várjuk tagjainkat, legyenek azok pénzügyi szolgáltatók, szállítmányozók, humán erõforrás szervezõk, informatikai, vagy fejlett technológiákat alkalmazó, kutatással foglalkozó vállalkozások.
www.hoa.hu


 Miniszterelnöki Hivatal

 Miskolci Egyetem
A Magyar Országgyűlés 1949. évi 23. törvényében rendelte el, hogy a felsőfokú műszaki szakképzés fokozása céljából Miskolcon Nehézipari Műszaki Egyetemet kell létesíteni. Az egyetem bánya- és kohómérnöki karra, valamint gépészmérnöki karra tagozódik.

A borsodi iparvidék központjában létrehozott új műszaki egyetem, bányamérnöki és kohómérnöki kara révén azonban két és fél évszázados múltra tekinthet vissza. A két kar elődje 1919-ig Selmecbányán, majd 1949-ig Sopronban működött. A bánya- és kohómérnöki kar tanszékei 1949-1959 között fokozatosan települtek át Miskolcra.

Selmecbányán 1735-ben a bécsi udvari kamara azzal a céllal létesített bányászati-kohászati iskolát (Bergschule), hogy a kincstár - európai viszonylatban is jelentős szerepet játszó - magyarországi nemesfém- és réztermelésének föllendítéséhez, a kibontakozó ipari forradalom követelményeinek megfelelő szakembereket képezzenek ki. A Habsburg Birodalom területén a selmeci iskola volt az első állami alapítású, nem egyházi irányítás alatt működő oktatási intézmény. Az iskola egyik első tanára az európai műveltségű mérnök és matematikus Mikoviny Sámuel, a hazai térképészet kimagasló alakja volt.

Az iskola 1762 és 1770 között három tanszék létesítésével fokozatosan, az egész Habsburg Birodalom számára szakembereket képző bányászati-kohászati akadémiává (k.k.Bergakademie) fejlődik. 1763-ban az első - metallurgiai-kémiai-ásványtani tanszék élére az antiflogisztonista kémikus N.J. Jacquin-t, a bécsi egyetem későbbi professzorát és rektorát nevezik ki. Utóda a kémikus és mineralógus G.A. Scopoli, akit Selmecről a páviai egyetem katedrájára hívnak meg. 1765-ben a második - matematikai-mechanikai-gépészeti - tanszékre a világhírű selmeci bányagépeket szakszerűen leíró N. Poda kap kinevezést. A harmadik - bányászati - tanszék létesítésével 1770-ben kialakul a három évfolyamos akadémia szervezete. E tanszék első professzora a nemzetközi bányászati szakirodalomban korszakot alkotó bányaműveléstani mű szerzője, a göttingeni egyetemet és a selmeci bányaiskolát végzett Chr.T. Delius volt. Deliust, éppúgy mint tanszéki utódát, J. Peithner-t később a bécsi udvari kamarához rendelik az egész Habsburg Birodalom bányászati-kohászati ügyeinek irányítójául.

A világon elsőként Selmecbányán indult meg a felsőfokú bányászati-kohászati szakemberképzés. (Freibergben 1765-ben, Berlinben 1770-ben, Szt.Péterváron 1773-ban, majd Clausthalban, Madridban, Párizsban, Mexikóban stb.). Világhírnevét az N.J.Jacquin, G.A.Scopoli és Rupprecht Antal professzorok által kialakított kiscsoportos, a hallgatók öntevékenységén alapuló kohászati-kémiai laboratóriumi oktatási módszer teremtette meg, amely gyökeres változást hozott a természettudományok oktatásában. 1794-ben a párizsi műszaki egyetem megszervezésekor a selmeci laboroktatási módszert veszik mintául.

1786-ban a Selmec melletti Szklenón alakítják meg - selmeci professzorok közreműködésével - a világ első nemzetközi műszaki egyesületét. A Societät der Bergbaukunde 13 európai ország, valamint Mexikó és Bogota 154 szakemberét tömörítette, köztük olyan egyetemes nagyságokat, mint Lavoisier, Goethe és Watt.

Az akadémia működése a XIX. század első felében tovább bővül. A félezres hallgatóság kétharmada a Habsburg Birodalom különböző tartományaiból és külföldről érkező fiatalokból áll. A kincstári bányászat 1808-ban alapított erdészeti tanintézetét (k.k.Berg- und Forstakademie) 1846-ban - felsőfokú intézetté szervezve - az akadémiához csatolják.

1848/49-ben a magyarországi hallgatók a forradalom és szabadságharc oldalára álltak, az ausztriai és cseh-morvaországi hallgatók többsége pedig elhagyta Selmecet. Az akadémiát a magyar kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere alá rendelték, s az erdészeti oktatásban megkísérelték a magyar nyelv bevezetését. A hadi helyzet alakulása, majd az önkényuralmi politika következtében az oktatás 1850-ig szünetelt az akadémián. A tanárok és hallgatók közül számosan haltak hősi halált, illetve szenvedtek börtönt, vagy elbocsátást. A Selmecről eltávozott ausztriai hallgatók részére Leobenben, a cseh-morvaországi hallgatók részére pedig Pibramban szerveztek tanintézetet, amelyek később akadémiai, majd egyetemi rangra emelkedtek.

Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezéssel az akadémia magyar állami intézmény lett, Magyar Kir. Bányászati és Erdészeti Akadémia néven. A magyar oktatási nyelvet 1868 és 1872 között vezették be fokozatosan. 1872-ben alapvetően megreformálták az akadémia szervezetét és oktatását. Az eddigi egységes bányász-képzést, mely elnevezés az akkor szaknyelvben egyaránt jelentett bányászatra, kohászatra és pénzverészetre való kiképzést, négy szakra választották szét: bányászati, fémkohászati, vaskohászati valamint gépészeti és építészeti szakra. Az erdészképzés két szakon folyt: általános erdészeti és erdőmérnöki szakon.

A 19-20. század fordulóján jelentős mértékben fejlesztik az akadémiát, új épületekkel, korszerű laboratóriumokkal gyarapodik. 1904-től Bányászati és Erdészeti Főiskola-ként működik. Az 1913/14-es tanévben a főiskolának már 20 jól fölszerelt tanszéke és 580 hallgatója volt. Tandíjat nem kellett fizetni. A felsőbb évesek mintegy 20 %-a kapott anyagi támogatást. A hallgatóság közel kétötöde munkás, kisiparos és földműves szülők gyermeke volt.

A selmeci korszak második évszázadának legkiemelkedőbb professzorai Chr. Doppler, Kerpely Antal, Farbaky István, Schenek István, Cséti Ottó, Herrmann Emil, Böckh Hugó és Zemplén Géza voltak.

Az I. világháború a főiskola fölfelé ívelő pályáját törte ketté. A hallgatóság négyötöde frontszolgálatra vonult be, közülük félszáznál többen haltak hősi halált Európa harcterein, s ennél is többen súlyos sebesülésekkel vagy embertelen hadifogság után térhettek vissza az alma mater padjaiba.

1919-ben - miután Selmecbánya a megalakuló Csehszlovákiához került - a főiskola Sopronba települt át. Döntően a hallgatók fegyveres ellenállásának köszönhető, hogy Sopront a békeszerződéssel nem csatolták el Magyarországtól. Az alma mater elnevezése 1922-től Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola. Az oktatás négy - bányamérnöki, fémkohómérnöki, vaskohómérnöki és erdőmérnöki - osztályban folyt. A főiskola élén a rektor, az osztályok élén dékánok álltak. A főiskola 1931-ben kapta meg a magántanári és doktori habilitációs jogot. 1929-ben megindítják a bányamérnöki és kohómérnöki osztály idegen nyelvű Közleményeit, amely megváltozott címmel ma is él.

1934-ben a főiskola az újonnan megszervezett országos jellegű József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem bánya-, kohó- és erdőmérnök kara lesz. A tanszékek száma: huszonhét.

A bánya- és kohómérnöki osztály ebben a szervezeti keretben működik 1949-ig, amikor az új alapítású Nehézipari Műszaki Egyetem bányamérnöki karává és kohómérnöki karává alakul át. 1952-ben a kohász tanszékek átköltöznek Miskolcra. A bányamérnökképzés 1959-ig olyképpen oszlott meg Miskolc és Sopron között, hogy az első két évfolyamot Miskolcon, a felsőbb évfolyamokat Sopronban oktatták. Ez a megosztottság 1959-ben, a bányász szaktanszékek Miskolcra településével szűnt meg. Az egykori akadémia alaptárgyi és erdészeti tanszékeiből, birtokba véve az összes soproni egyetemi épületet, kifejlődött a mai Erdészeti és Faipari Egyetem.

Az egyetem soproni korszakának számos kiváló professzora közül kiemelhető Finkey József, akinek ásvány-előkészítéstani könyveit Amerikában, Németországban és a Szovjetunióban adták ki; a vaskohász Cotel Ernő és az elemző kémikus Mika József, akinek könyvei külföldön is megjelentek; Boleman Géza, a hazai elektrotechnika klasszikus művének megírója; Mihalovits János, aki az egyetem és a bányászat múltját tárta föl műveiben; Tárczy-Hornoch Antal geodézia-bányaméréstani, Simonyi Károly fizikus, Papp Simon, Vitális István, Vendel Miklós és Szádeczky-Kardoss Elemér geológus professzorok.
www.uni-miskolc.hu


 MSZP

 Nemzeti Drog Fókuszpont
Drog Fókuszpont a drogmonitorozás európai uniós intézményrendszerének hazai központja: más intézményekben keletkező adatokat, információkat gyűjtünk, dolgozunk fel és szolgáltatunk hazai és nemzetközi szervezeteknek a kábítószer-probléma feltárásával, kezelésével és megoldásával kapcsolatos döntéseikhez.

Feladatunk

Fejlesztjük a hazai drogmonitorozási rendszert, hogy az képes legyen időben, hiteles, és a nemzetközi elvárásoknak is megfelelő adatokat és információt szolgáltatni a szakmai és politikai döntésekhez, intézkedésekhez, programokhoz. Ezen felül biztosítjuk, és egyben aktívan közreműködünk abban, hogy hazai és külföldi döntéshozók, szakemberek, egyetlen helyről, és a számukra megfelelő formában érhessék el a magyarországi kábítószer-helyzetet jellemző adatokat, információkat. Módszertani támogatást nyújtunk más szervezetek számára a kábítószerfogyasztással kapcsolatos adatok gyűjtéséhez, értékeléséhez és terjesztéséhez.

Tevékenységünk

Felmérjük a kábítószer-probléma és az arra adott társadalmi válaszokkal kapcsolatos hazai és nemzetközi adat- és információigényeket. Ha szükséges, intézkedési javaslatot terjesztünk a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság (KKB) elé a hazai adatgyűjtési rendszer módosítására. A nemzetközi gyakorlattal harmonizált módon más intézményekben keletkezett adatokat gyűjtünk, dolgozunk fel és értékelünk. Az adatokat és információkat összegző jelentéseket a döntéshozók, szakemberek, valamint egyéb, széles körű felhasználás számára elérhetővé tesszük. Részt veszünk a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelő Központja (European Monitoring Centre for Drugs and Drug Addiction, továbbiakban EMCDDA) valamint a tagországok Drog Fókuszpontjai hálózatának (Reitox) tevékenységében, és ennek keretében évente megküldjük az EMCDDA számára az igényelt adatokat és jelentéseket. Szervezzük és összehangoljuk, illetve módszertani támogatással segítjük a hazai kábítószer-adatgyűjtést. Kutatásokat javaslunk az adatok, információk gyűjtéséhez, és ezek feldolgozásához kapcsolódó módszertan területén.
www.drogfokuszpont.hu


 Nemzeti Közlekedési Hatóság
A Közlekedési Főfelügyelet, a Központi Közlekedési Felügyelet, a megyei (fővárosi) közlekedési felügyeletek és a Polgári Légiközlekedési Hatóság jogutódjaként a Kormány a közúti, a vasúti közlekedéssel, a hajózással, valamint a polgári légiközlekedéssel kapcsolatos közlekedési hatósági feladatokat ellátására 2007. január 1-től létrehozta a gazdasági és közlekedési miniszter irányítása alatt működő egységes, országos hatáskörrel rendelkező közigazgatási szervet, a Nemzeti Közlekedési Hatóságot. A Hatóság önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv.

A Hatóság alaptevékenysége általános közigazgatás, ellátja a jogszabály által a feladat- és hatáskörébe utalt első- és másodfokú:

* közlekedési hatósági feladatokat,
* légi közlekedési hatósági feladatokat,
* vasúti közlekedési hatósági feladatokat,
* hajózási hatósági feladatokat,
* egyéb feladatokat.
www.nkh.hu


 Oktatási és Kulturális Minisztérium
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) feladatai rendkívül szerteágazóak és sokrétűek, mindennapjainkban többször találkozunk a minisztérium tevékenységével, mint azt gondolnánk.

A nevelési-oktatási intézmények végigkísérik a felnőttéválás meghatározó szakaszait a kisgyermekek nevelésétől kezdve az általános és középiskolai tanulók oktatásán át, az egyetemi, főiskolai hallgatók, és a doktoranduszok képzéséig.
A miniszter irányítja a közoktatásban folyó pedagógiai, szakmai, nevelői munkát. A minisztérium dolgozza ki a szükséges fejlesztési terveket, alkotja meg a működéshez szükséges jogszabályokat és gondoskodik arról, hogy megfelelő színvonalon dolgozzanak az intézmények. Ennek érdekében a közoktatás terén pedagógiai-szakmai méréseket, vizsgálatokat, vizsgákat szervez. A tankönyvvé nyilvánítás feltételeinek és rendjének kidolgozásával biztosítja a megfelelő szintű tankönyveket a gyermekeknek.
A miniszter felügyelete alá tartozó Oktatási Hivatalban működő Országos Közoktatási, Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) működik közre az ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok szervezésében, az érettségi vizsga lebonyolításában, az ezek során beérkezett kérelmek, panaszok elbírálásában. A Sulinova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht. a pedagógusok tudásának frissítésével, újabb és speciálisabb ismereteik megszerzéséhez szükséges feltételek megteremtésével segíti a miniszter munkáját. A minisztérium mindig nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a tanulók iskolai feladataikon túl is bővítsék tudásukat, ezért országos tanulmányi versenyeket rendez számukra, működteti a Sulinet hálózatot és internetes portált.
A minisztérium készíti elő a felsőoktatást érintő állami döntéseket is. A felsőoktatási intézmények esetében - tekintettel a felsőoktatási intézmények autonómiájára - a miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol és ellenőrzi gazdálkodásukat. Az egyes indítandó szakok esetében dönt a képesítési követelményekről, engedélyezi a szakok indítását az egyetemeken, főiskolákon, abban az esetben pedig, ha az oktatás nem megfelelő színvonalon folyik, a szakindítási engedélyt visszavonja. A külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi működését szintén a miniszter engedélyezi. A kormány részére javaslatot készít arról, hogy hány hallgatót vehetnek fel az adott évben az államilag finanszírozott első évfolyamra.

A minisztérium figyelemmel kíséri a magyar művészeti, média- és audiovizuális területet, államigazgatási eszközökkel támogatja intézményeit, szervezeteit, alkotóit. Elősegíti a művészeti produkciók, művek külföldi megismertetését, illetve a külföldiek itthoni bemutatását. Az OKM ellátja a közgyűjteményekben (muzeális intézményekben, könyvtárakban, levéltárakban) őrzött javakkal, a maradandó értékű köz- és magániratokkal összefüggő tevékenységekre, működtetésükre vonatkozó állami teendőket, a Seuso-ügyek szakmai felügyeletét. Működteti a kapcsolódó szolgáltató rendszereket, szakbizottságokat, tanácsokat.
A minisztérium egyik fontos munkája az állam közművelődéssel kapcsolatos feladatainak megszervezése, a közművelődés támogatása. Segíti és koordinálja a kulturális turisztikai vonzerő projektek szakmai szereplőinek tevékenységét és végzi az állatkertekkel kapcsolatban reá háruló feladatokat.

A minisztérium nagy hangsúlyt helyez a határon túli magyarok, és a hazai kisebbségek kulturális és oktatási tevékenységének támogatására, segítésére, a hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok esélyegyenlőségének megteremtésére. A miniszter kiemelten kezeli az egyházügyi és az egyházakkal való kapcsolattartásból adódó feladatait.

A minisztérium tevékenysége kiterjed az oktatási és kulturális kitüntetések, díjak, ösztöndíjak rendszerének figyelemmel kísérésére, módosításukra, valamint újak alapítására.
Nemzetközi feladatai kapcsán a miniszter többször működik együtt más miniszterekkel. Így készítik elő és kötik meg például más országokkal az oktatási és tudományos egyezményeket, munkaterveket, teszik lehetővé az ösztöndíjasok külföldi tanulmányait, hajtják végre a Magyar Köztársaság területén kívül élő magyarság oktatásával kapcsolatos állami feladatokat. Az OKM részt vesz a magyar kulturális intézetek irányításában is. Önállóan végzi azonban a minisztérium a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvű oktatásával kapcsolatos feladatok központi irányítását, illetve azon nemzetközi szerződések megkötését, melyekben az oklevelek, bizonyítványok, tudományos fokozatok elismeréséről rendelkeznek.
www.okm.gov.hu


 Országgyűlési Biztos Hivatala

 Országos Mentőszolgálat

 Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság
Az ONYF története 1993-ra nyúlik vissza, amikor az egészségbiztosítási és a nyugdíjbiztosítási ágazat irányítása még egy szervezeten belül történt. Az egykori Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság és igazgatási szerveinek szétválását a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV. törvény mondta ki, a 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet pedig életre hívta a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat központi hivatali szervét, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságot.

Az önálló nyugdíjigazgatási szervezet kialakulása rendkívül összetett folyamat volt, amelynek során számtalan szervezeti, ügyviteli és informatikai jellegű feladatot kellett rövid időn belül hatékonyan megoldani. Ezek közül a legfontosabbak: a nyugdíjbiztosítás központi és területi pénzügyi szervezetének kialakítása, az ellenőrzési rendszer kiépítése és megerősítése, a nyilvántartási rendszer ügyvitelének fejlesztése, a nyugdíjmegállapítás folyamatának felülvizsgálata, az informatikai rendszerek korszerűsítése, a megfelelő munkahelyi környezet kialakítása, az optimális működéshez szükséges létszámkeretek feltöltése, az új és a meglévő munkaerő folyamatos képzése/továbbképzése.

További nehézséget jelentett, hogy az ágazat strukturális kereteinek meghatározását az egyre növekvő és egyre bonyolultabb ügyviteli feladatok folyamatos ellátásával párhuzamosan kellett megvalósítani úgy, hogy mindez ne okozzon fennakadást, késedelmet a területi nyugdíjbiztosítási igazgatóságok ügyintézésében. A nyugdíjigazgatási szervezet gyakorlatilag 1994 óta működik önállóan, saját költségvetéssel.

Az elmúlt 10 év tapasztalatai alapján elmondható, hogy az ágazat az időközbeni kisebb-nagyobb szervezeti változások ellenére stabilan, megbízhatóan működik. A folyamatos infrastrukturális beruházásoknak, az informatikai fejlesztéseknek, és nem utolsó sorban a jól felkészült személyi állománynak köszönhetően sikerrel birkózik meg a nyugdíjbiztosítás közismerten nagy volumenű és speciális szakértelmet igénylő feladataival.
www.onyf.hu


 Pázmány Péter Katolikus Egyetem
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kara a Pázmány Péter bíboros, prímás esztergomi érsek által 1635-ben Nagyszombatban alapított Egyetem Hittudományi Karának jogutódja. Bölcsészettudományi Karát a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 1992-ben alapította az Apostoli Szentszék hozzájárulásával, mely az Egyetem egészét Katolikus Egyetemnek ismerte el. A Jog- és Államtudományi Kart a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 1995-ben alapította. Az Egyetemen belül a Hittudományi Kar és a Kánonjogi Posztgraduális Intézet - melyet az Apostoli Szentszék alapított 1996-ban - egyházi fakultás jelleggel bír és a Sapientia Christiana kezdetű apostoli rendelkezés és az egyházi fakultásokra vonatkozó többi egyházi jogszabály keretei között működnek. A Magyar Katolikus Püspöki Kar (MKPK) által 1998-ban alapított Információs Technológiai Kart a Magyar Akkreditációs Bizottság 2000. decemberében akkreditálta, műszaki informatika szakán az oktatás 2001. szeptemberében indult meg.

Az Egyetem Magyarországon államilag elismert egyházi egyetem (az 1032/1993. (V.6.) Korm. határozat, valamint a Felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. tv. 1. számú melléklete szerint), ennek megfelelően államilag elismert diplomákat ad.
1999. március 25-én a Katolikus Nevelés Kongregációjának N.1151/98 számú határozatával Egyetemünk szentszéki alapításúvá vált (vö. Ex corde Ecclesiae általános szabályok 2. és 3. cikkely) és bekerült a világszerte működő nyolcszáz katolikus felsőoktatási intézményen belül a szentszéki alapítólevéllel rendelkező ötvenkét egyetem közé.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke - Dr. Seregély István egri érsek - hivatalánál fogva az Egyetem nagykancellárja, aki a Szentszék nevében az Egyetem kormányzatának élén áll. Rektor: Ft. dr. Fodor György, rektorhelyettes: Ft. dr. Kránitz Mihály, prorektor: dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek. Az Egyetem székhelye Budapesten van.

Az Egyetem alapképzést, szakképzést, tudományos és doktori képzést folyatat. Oktató- és kutatómunkájában együttműködik a külföldi katolikus egyetemekkel, szakmai tudományos szervezetekkel, továbbá más hazai és külföldi oktatási és tudományos intézményekkel. Fontos feladatának tekinti a nemzetközi kapcsolatok ápolását, továbbá a több mint 400 ezer kötetből álló könyvtárállomány bővítését, beleértve a nagy számú saját kiadványokat is. Hallgatói létszáma levelező hallgatókkal együtt közel 8000 fő.
Az Egyetem katolikus intézmény, de felekezeti hovatartozás megkülönböztetése nélkül jelentkezhet bárki, aki elfogadja erkölcsi, fegyelmi rendjét és tiszteletben tartja szellemiségét.

Az egyetem karai alapításuk sorrendjében

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem elnevezést az Országgyűlés 2/1993 számú (II. 4.) Országgyűlési határozatával elismerte.

A Hittudományi Kar (HTK) a Pázmány Péter bíboros, esztergomi érsek által 1635-ben alapított Egyetem Hittudományi Karának jogutódja. Egyházi fakultás.

A Bölcsészettudományi Kart (BTK) a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 1992. január 30-án kelt 46/1992 számú határozatával alapította, az Apostoli Szentszék Katolikus Nevelési Kongregációjának 1992. január 24-én kelt Prot. N.223/91/9 számú hozzájárulása birtokában. A Magyar Köztársaság Kormánya 1993. május 25-én kelt 1032/1993.sz. (V.6.) Kormányhatározatával elismerte.

A Jog- és Államtudományi Kart (JÁK) a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alapította 1995. április 3-án, 503/1995 számú határozatával.

A Kánonjogi Posztgraduális Intézet (KJPI) önállóan működő egyházi fakultás. Az Apostoli Szentszék alapította 1996. november 30-án kelt N.975/96 számú határozatával.

Az Információs Technológiai Kart (ITK) a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alapította 1998. június 24-én kelt 1246/1998 számú határozatával. A Magyar Köztársaság Kormánya 2001. július 20-án kelt 136/2001. számú Kormányrendeletével akkreditálta.
www.ppke.hu


 Prohászka Műhely Szakkollégium
A Prohászka Műhely Szakkollégium 2003-óta küzd az életben maradásért, ez az év az, amikor megszakadt kapcsolata az addigi anyaintézményével, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsész Karával. Ez a kamaszkor, serdülés, önállósulni vágyás korszakának tekinthető a történetében.

Igen, a Prohászka Műhely Szakkollégium 10. születésnapi ajándéka az önállósága volt, 2003-ban ugyanis megalakult a Prohászka Műhely Szakkollégium Közhasznú Egyesület. Önálló jogi személy lett, mely bár első pillantásra kecsegtetőnek tűnt, de valójában a Szakkollégium akkori tagságát alkotó bölcsészhallgatók számára a jogi, könyvelési, pályázatírási és minden egyéb szervezeti munka megátalkodottan nehéznek és gyötrelmesnek bizonyult. Talán még ma sem sikerült teljesen felnőni a feladathoz, még ma is nehéz egy olyan öntevékeny, autonóm szervezetet összefogni mint a Prohászka.

A Szakkollégium arra született (1993-ban) hogy a Láthatatlan Kollégium mintájára magasabb színvonalú műhelymunkát biztosítson tagjai számára. Ez a célkitűzés máig sem változott, de a kezdeti befelé fordulást felváltotta a közhasznú jelleg. Nem egy zárt közösséget szeretnénk alkotni, nem vágyunk elitképzésre, programjainkat bárki szabadon látogathatja és bekapcsolódhat tevékenységeinkbe. Elsődleges célunk a közösségteremtés, az egyetemi lét eszenciájának megadása, rendezvényeinkkel színesítjük az egyetemi életet.

Az elmúlt években már hagyományt teremtettünk Társadalomtörténeti filmklubjainkkal, melyeket Bögre Zsuzsa, Hámori Péter és Keszei András vezetésével hoztunk létre. Arra törekszünk, hogy Szakmai hétvégéinkkel is hagyományt tudjunk teremteni, melyeket költői szépségű tájakon rendezünk (pl.: Lengyel-Annafürdőn, Lókúton) ahol sokszínű kurzusokat tartanak számunkra a velünk utazó tanárok.

Tavaly nagy sikere volt az egyetemisták körében a Közvetítéstechnika előadássorozatunknak is, melyet Tóth Zoltán András szervezett meg. Meghirdetett kurzusaink között szerepelt az elmúlt évek során többek között Blaskó Ágnes Írástechnikája, Csanádi Márton Oktatásszociológia és Antropológia szemináriuma, Fenyvesi Márk Orkesztikája, Ferencz Andrásné Interjúkészítése, Hidas Zoltán Ismeretelméleti, valamint a Kulturális emlékezetről című kurzusa, Jelenfi Gábor Többváltozós elemzési metódusok elmélete és gyakorlata a társadalomtudományban elnevezésű gyakorlati órája, Molnár D. László Térinformatikája, Tomasevics Zorka Előadástechnikája, Tóth Katalin Pályázatírása valamint Zentai István Érveléstechnikája is, mindezeken felül filmelemzést tartott számunkra Gyarmathy Lívia és Dér András.

Külön meg kell említenünk két legsikeresebb kerekasztal-beszélgetésünket: Kerekasztal-beszélgetés a halálbüntetésről (2006), melyen meghívott előadónk volt dr. Boros János (kriminálpszichológus), Hámori Péter (társadalomtörténész), Szívós Mária (jogász), és Tóth Mihály (filozófus). Kerekasztal-beszélgetés a kettős állampolgárságról – Státus törvény (2004), meghívott előadóink Halász Iván, Kántor Zoltán, Lakner Zoltán és Majtényi Balázs voltak.

Szakkollégiumunk feladatai között szerepel az intenzív szakmai, közösségi kapcsolat kiépítése és fejlesztése más tudományos diákműhelyekkel. Ezért – amennyire anyagi lehetőségeink engedik – részt veszünk minden szakkollégium által szervezett rendezvényen. Így például a Nyári Szakkollégiumi Találkozón (Nyata) vagy a Tőserdei Szakkollégiumi Hétvégén illetve a Szakkollégiumi Fesztiválon.

Továbbá feladatunknak tekintjük, hogy hiánypóló szerepet töltsünk be a Campuson, hogy a mi falaink között táptalajt és oltalmat nyerhessenek olyan diákcsoportok, melyeknek más nem ad esélyt. Így csatlakozott 1995-ben a műhelymunkához a Prohászka Kör, majd 2003-ban a Leendő Szociológusok Tudományos Diák Köre (LeSzTDK) és legutoljára 2007 elején az Egyetemi Televízió (ETV) is.
www.pmszk.extra.hu


 Public Affairs Tanácsadók Szakmai Szövetsége

 Puskás Tivadar Közalapítvány
A Puskás Tivadar Közalapítvány (az 1993-as alapítástól 2004-ig Alapítvány) non-profit közhasznú szervezet, melynek célja a külföldi csúcstechnológiák hazai elterjesztése, valamint a világszínvonalú magyar technológiák nemzetközi piacra vitele (kétirányú tudás-, és technológiatranszfer, partnerközvetítés). Tanácsadással és technológiai audittal segíti a kis- és középvállalkozások versenyképességének fejlesztését.

A Közalapítvány Nemzetközi Technológiai Intézete információközvetítéssel, technológiaátadással és hatáselemzéssel segíti a magyar vállalkozások, kutatási programok, innovatív műszaki és agrárértelmiség fejlődését és nemzetközi integrációját. Évek óta működteti az Európa Unió innovációközvetítő központját és bonyolít uniós pályázatokat. Szakmai rendezvényeivel, oktató programjaival, információs és egyéb intelligens szolgáltatásaival nem csupán a honi, hanem a határon túli magyarság érdekeit is képviseli, javítja globális és regionális pozícióját és elismertségét.

Tevékenységében kiemelt szerep jut az információs technológiáknak, különösen a Kormány által támogatott, közérdeket célzó projektekben és szolgáltatásokban (közhasznú programok, oktatás, ismeretterjesztés). A PTA kereti közt működő CERT-Hungary Központ kiemelt szerepet játszik a nemzetgazdaság és az állami működőképesség szempontjából alapvető fontosságú informatikai rendszerek védelmében, de közszolgáltatásaival a magyar állami, üzleti és privát szféra szolgálatában áll.

A Közalapítvány elődintézménye 1993-ban alapította üzleti szervezetét a NETI Informatikai Tanácsadó Kft-t, majd 2003-ban a Nemzetközi Technológiai Közhasznú Társaságot.
www.neti.hu


 Sämling
A Sämling német szó. Pontos jelentése magonc, vagyis magról nevelt csemete. Számunkra a Sämling szó az átalakulást és a fejlődést jelképezi. Számunkra a Sämling olyan vállalat, amely képzéssel, tanácsadással kívánja elősegíteni a hallgatók fejlődését.

A SÄMLING Kft. 1989-ben magyar-német kft-ként kezdte meg működését Budapesten. Azóta olyan szakmai tömörülést hoztunk létre, ahol az ügyfelek igényeit európai színvonalon tudjuk kielégíteni. A SÄMLING munkatársi csapata már 15 éve dolgozik azon, hogy nemzetközi és hazai képzéseivel, tréningjeivel segítse ügyfeleit. A cég megalakulása óta eltelt években több, mint 10.000 szervezet közel 40.000 munkatársa vett részt képzéseinken. Évente több, mint 150 különböző programot ajánlunk felső- és középvezetőknek, pénzügyi, számviteli és banki szakembereknek, közigazgatásban dolgozóknak, controllereknek, HR munkatársaknak. 2003. évi árbevételünk elérte a 250 millió forintot.

Eredményeink

* Hallgatóink, illetve partnercégeink közel 70 %-a visszatérő ügyfeleink közül kerül ki.
* Az elmúlt évek során a közigazgatási vezetőképzés területén cégünk kimagasló tapasztalatokat szerzett. Résztvevőink között megtalálható volt miniszter és osztályvezető is. A közelmúltban dolgoztunk többek között 10.000 fős szervezettel is. Több képzési programunk minősített és akkreditált. A közigazgatási szférában folytatott tevékenységünk minőségbiztosítása érdekében oktató munkatársaink a közigazgatási oktatók névjegyzékében szerepelnek.
* Számtalan külföldről támogatott /Phare, British Know-how Fund, USAID/ oktatási program magyarországi megvalósítói vagyunk.
* A SÄMLING Kft. 2003-ban a 0185. számon megkapta a Felnőttképzési Akkreditációs Testület tanúsítványát.
* Évek óta az OKÉV által nyilvántartott oktató cégek közé tartozunk, képzéseink nagy része szintén nyilvántartott képzés, melyeknek összes költsége a megbízó cégnél a szakképzési hozzájárulás terhére elszámolható.
* 2003-ban elnyertük a Pénzügyminisztérium által kiírt könyvviteli szolgáltatást végzők kötelező továbbképzésére vonatkozó pályázatot, a képzéssorozat jelenleg is folyik cégünknél.
* Cégünk elnyerte a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány oktatóbázisa címet, és a kizárólagos oktatási jogosultságot a Stoy Hayward Consulting angol üzleti tananyag magyarországi terjesztésére. Számtalan külföldről támogatott /Phare, British Know-how Fund, USAID/ oktatási program magyarországi megvalósítói voltunk a múltban és vagyunk jelenleg is.
* Tanácsadói és tréneri tevékenységünket közel egy évtizedes magyar tapasztalat, valamint amerikai, angol, svájci partner cégek know-how-ja fémjelzi.
* Együttműködési kapcsolatot tartunk fent az Amerikai Management Intézettel, a világ egyik legnagyobb menedzserképző intézetével, amely a legújabb nemzetközi ismeretanyagot biztosítja a vezetők továbbképzéséhez.
* Cégünk tagja a Tréning Kerekasztal Egyesületnek, mely szerepet kíván vállalni a tréninggel, ezzel a sajátos és konkrét fejlesztési formával kapcsolatos, az etikus piaci fellépés, a szolgáltatások minõségének megfoghatóvá tétele, a tréningszolgáltatásokat igénybevevõk tájékoztatása területén. (www.treningkerekasztal.hu)

Országos hálózat

Több éve dolgozunk együttműködési szerződés keretén belül több budapesti és vidéki oktató céggel. A GKM Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Támogatási Program keretében ez évben négy oktató céggel létrehoztuk A szakszerű képzések jövőjéért címet viselő hálózatot.
Külsős oktatóink között megtalálhatóak egyetemi oktatók, minisztériumi munkatársak, nagy szakmai tapasztalattal rendelkező vállalati szakemberek és tanácsadók egyaránt.
Hálozatunk legújabb tagja a Kvantum Bt., melynek főbb tevékenységei: vezetők képzése, ügyfélszolgálati tréning, konfliktus és stresszkezelés, csapatépítés, szervezetfejlesztés és karrier programok.
www.samling.hu


 Soteria Alapítvány
A Soteria görög szó. Jelentése: újjászületés, megszabadulás.

Az első Soteria-programot 1971-ben dr. Loren R. Mosher amerikai pszichiáter hozta létre San Franciscóban, miután inspirálóan hatott rá Ronald D. Laing londoni Kingsley Hall-ja. Mindkét hely pszichotikus emberek számára nyújtott segítséget olyan módon, hogy kerülték a hagyományos pszichiátriai kezelések során alkalmazott gyógyszereket vagy nagymértékben csökkentették azok adagjait. A Mosher által létrehozott Soteria-ház mai szóhasználattal élve pszicho-szociális támogatást nyújtva kísérte át az érintetteket a pszichotikus krízisen.

Mára a Soteria nemzetközi mozgalommá nőtte ki magát. Egymással kapcsolatban lévő, ám szervezetileg egymástól nem függő Soteria-kezdeményezéseket találhatunk Németországban, Ausztriában és Svédországban. Eltérő néven, de hasonló szellemiségben működnek intézmények Olaszországban és Angliában is. Ehhez a mozgalomhoz tartozik a Magyarországon 1995-ben alapított Soteria Alapítvány.

Célunk az eredeti Soteria-programokhoz hasonló krízis ház létrehozása Magyarországon, de mivel a hazai ellátórendszerből teljesen hiányoznak az úgynevezett közösségi-alapú szolgáltatások, az alapjaitól kellett felépítenünk itthon újszerűnek számító szolgáltatásainkat. Alapítványunk nyitotta meg Budapest első pszichiátriai betegek nappali intézményét (Kilátó Klubház néven), s gyakorlatilag összes eddigi szolgáltatásunk úttörő jelleggel jelent meg az alapvetően intézményi alapú pszichiátriai ellátórendszerben.

Olyan szolgáltatásokat működtetünk, amelyek segítségével az érintettek eredeti lakóhelyükön élhetnek, az általuk választott körülmények között, annak veszélye nélkül, hogy környezetük megbélyegezné, kirekesztené őket. Más szóval, annak veszélye nélkül, hogy életük hátralévő részét beteg emberként izoláltan otthon vagy nagy távoli zárt intézményben kelljen eltölteniük.
www.soteria.hu


 Szegedi Ítélőtábla

 Szociális és Munkaügyi Minisztérium

 Szolnok

 Szombathely
A Kr. után 43-ban alapított, közel kétezer éves városunk, az egykori Colonia Claudia Savaria hírnevét az elmúlt évszázadokban sokan öregbítették. A legenda szerint itt kiáltották ki császárnak Septimus Severust, de a Coloniában sokszor megfordult Marcus Aurélius és Constantinus császár is. Itt született Márton is, aki később Tours püspöke lett, s akit halála után szentté avattak.

A város római kori történetét számos lelet idézi. Azonban van még egy, melyet eddig nem láthatott a nagyközönség. A mai polgármesteri hivatal építésekor találtak egy olyan, római korból származó követ, melynek felirata azt bizonyítja, hogy akkor, ugyanezen a helyen szintén működött egy Városháza. Terveink szerint ezt az emléket a mai épület aulájában állítanánk ki.
www.szombathely.hu


 Tatabánya
Tatabánya három falu, lakótelepek és ipari övezetek laza konglomerátuma, amelyet 1947. október 10-én várossá egyesítettek. A Vértes és Gerecse hegység közötti völgyben fekszik 94 négyzetkilométeren: 14 km hosszúságban terül el. Lakóinak száma 73,5 ezer.

Kiváló földrajzi fekvése, az, hogy a Budapest-Bécs közötti vasúti és közúti közlekedési főútvonal a településen keresztül halad, vonzóvá teszi a befektetők számára is. A fővárostól alig 60 kilométer választja el: bekapcsolódott az elővárosi vasúti közlekedésbe, és már menetrend szerint közlekednek a korszerű szerelvények, ami szintén újabb lehetőségeket nyit a város fejlődése előtt.

A tágabb térség gazdaságfejlődésében a bányászkodás és az ehhez kapcsolódó iparágak megtelepedése jelentette a biztos megélhetést - több mint száz éven át. A szénbányászat megszűnése a gazdaságszerkezet gyökeres átalakítását, új ágazatok megjelenését tette szükségessé. Az ipari park fejlődése, az újabb és újabb befektetők megtelepedése jelzi: Tatabánya sikeresen alakította át gazdaságát.
www.tatabanya.hu


 Tempus Közalapítvány
A Tempus Közalapítvány évtizedes szakmai múlttal rendelkező, dinamikus és munkavégzésében igényes, kiemelten közhasznú szervezet, amelynek célja a közös európai értékek és célok képviselete és közvetítése az oktatás, képzés és K+F területén, valamint a magyar oktatási, képzési és K+F rendszer megismertetése és érdekeinek képviselete nemzetközi környezetben.

Kiemelt feladatunknak tekintjük, hogy a magyar oktatási, képzési és K+F szektort és az emberi erőforrásokat hozzásegítsük az európai integráció által kínált lehetőségek hatékony és eredményes kiaknázásához, hazai és nemzetközi pályázati programok koordinálásával, képzések kidolgozásával és megvalósításával, valamint szakértői segítségnyújtással. Kiemelt célunk a helyzetünkből adódó speciális tudás és szemléletmód széles körű és egyben strukturált terjesztése. Közalapítványunk elkötelezett mindazon hazai és külföldi szervezetekkel, szakértőkkel való együttműködés iránt, akik a céljaink megvalósításában partnereink lehetnek.

Munkatársaink szakmai felkészültsége, nemzetközi tapasztalatai biztosítják feladataink magas színvonalú ellátását. Partnereink igényeit szem előtt tartva törekszünk az általunk végzett feladatok koherenciájának és szinergiájának megteremtésére. Szervezeti kultúránk alapértékei a megbízhatóság, objektivitás, átláthatóság, az esélyegyenlőség és egyenlő hozzáférés biztosítása.
www.tka.hu


 Tőkés László

 UNIDO

 XVI. kerület
Budapest XVI. kerülete a Szilas-patak két partján, a Pesti-síkság és a Gödöllői-dombság találkozásánál terül el. A régészeti leletek tanúsága szerint a korai kőkortól élnek emberek ezen a területen. A népvándorlás korában a Megyeri-révhez haladva, szinte valamennyi keletről nyugatra vonuló nép meg-megállt kerületünk jelenlegi területén. Hosszabban azonban csak az időszámításunk utáni két évszázadban a szarmaták, és a honfoglalás előtt az avarok éltek ezen a földön.

A cinkotai evangélikus templom régészeti feltárása, valamint a Timur utcai sírleletek értékelése alapján tudjuk, hogy a magyarok a XI. század második felében telepedtek le itt. Cinkota – beleértve a mai Mátyásföld és Sashalom területét is – több, mint 950 éves település. Rákosszentmihály és Árpádföld területén a tatárjárás előtt, és nem bizonyítottan után is, Nemes és Nagyos viszonylag kicsiny magyar falvak voltak ezen a területen.

Úgy Cinkota, mint Szentmihály, amennyire a korabeli leírásokból következtetni lehet, az 1259-től, mint királyi adomány a Nyulak-szigeti Domonkos rendi apácák tulajdona lett. Ez a királyi adománylevél Cinkota első írásbeli emléke. Szentmihályról, mint monostorról egy 1320-ból fennmaradt jegyzék szól, de Szentmihály faluról egy 1335-ös periratban olvashatunk. A török hódoltságig mindkét falu nagyjából folyamatosan lakott volt a fennmaradt iratok szerint.
Szentmihály faluról a törökök második, 1541-es hadjárata előtt, utoljára egy 1539-ben felvett határmegállapítási iratban olvashatunk. A török defterek, valamint a különböző adójegyzékek szerint az 1800-as évek elejéig lakatlan uradalmi birtok. Cinkota a török megszállás alatt két rövid időszakot kivéve, mindvégig lakott volt. A XVI. század második felében a cinkotaiak művelték a szentmihályi földeket és fizették adóját.

1541-ben a menekülő domonkos rendi apácákat a császári csapatok szétverik és kirabolják. Mivel nem alakulnak újjá, így birtokaikat I. Rudolf különböző szolgálatok hálájaként eladományozza. Cinkotát 1606-ben Beniczky Ferenc felszentelt vitéz, a későbbi váci várkapitány kapja meg szolgálataiért. Ekkortól a falu egészen a hűbériség 1848-as megszűnéséig a Beniczky Család hűbérbirtoka.
Szentmihály Toldy Mihály birtoka lesz. A fennmaradt iratokból csak azt tudjuk, hogy 1614-ben Toldy Mihály leányának, Annának a hozományában szerepel Budai Bornemissza Bolgár Pállal kötött házasságakor. 1661-ben, mint Budai Anna hozománya, Wattay Pál tulajdonába kerül. Az 1720-as évek elején a Wattayaknak az itteni férfiága kihal és 1729 és 1731 között Kolocsányi Mátyásné, született Wattay Anna, cserével eladja Szentmihályt Grassalkovich Antalnak és ekkortól egészen 1841-ig az először báró, majd gróf, a fia már herceg, az egymást követő három Grassalkovics Antal tulajdona.

Cinkotán az erősen meggyérült, főleg a Budát felszabadító zsoldos hadak rablásai miatt, az időnként elmenekülő, majd vissza-visszatérő jobbágyok számának erőteljes növelésére Beniczky Tamás 1699-ben micsinei birtokáról tót jobbágyokat telepít be. A régi, de a XVII. században már református templomot az evangélikus szlovákok újítják fel. A második Beniczky Tamás, az első unokaöccse az 1740-es évek elején a falu közepén felépíti kastélyát, majd vele szemben 1747-ben a katolikus templomot. A Beniczkyek a hűbéruraságuk alatt Cinkota fejlődéséért gyakorlatilag semmit nem tettek, sőt a betelepítéskor adott kedvezményeket is fokozatosan megvonták. Talán éppen a katolikus hűbérurakkal szembeni ellenállás eredményeként a XVIII. század közepén a cinkotai evangélikus egyházközség a pest-megyei evangélikusság központjává vált. Lelkészei közül kiemelkedő személyiség volt Walaszky Pál, az első magyar irodalomtörténet megalkotója és Petényi Salamon János, a magyar tudományos madártan megalapítója. Cinkotán, a mai Georgina utcában lakott Hrúz Ádám, Petőfi Sándor nagybátyja és a templom melletti temetőben ismeretlen helyen nyugszik Hrúz János az 1827-ben, 66 éves korában elhunyt nagyapja.

A hűbériség megszűntekor a Beniczky birtok mintegy harmada a volt jobbágyok tulajdonába kerül. Férfiágon az utolsó, Beniczky Gábor könnyelmű életmódja miatt eladósodott és fokozatosan eladta a megmaradt birtok jelentős részét. A Pesthez közeli, nyugati rész, a mai Sashalom területét, Ehmann Viktor vásárolta meg és vejével, Huszka Gyulával megkezdte a terület parcellázását a XIX. század végén. Az 1900-as évek elején a Kerepesi út és Rákosszentmihály közötti mocsaras részt feltöltötték, majd ezt is kis területekre osztva felparcellázták. A Kiegyezést követő ipari fellendülés és a szolgáltatások fejlődése igényelte a jó közlekedéssel rendelkező területek beépítését a munkás és alkalmazotti foglalkoztatottak számára.

A mai Mátyásföldnek a Kerepesi úttól délre eső részét 1887-től fokozatosan a Kunkel Imre és Paulheim József által vezetett Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesülete vette meg és nagy telkeken, széles utakkal, közművekkel csodálatos villanegyedet alakítottak ki. E területek tulajdonosai a századforduló eklektikus stílusában és erdélyi stílusjegyek, vagy a szecesszió magasfokú alkalmazásával építtették fel remek épületeiket. A megmaradt Beniczky birtokrészeket a Szilas-pataktól keletre Beniczky Gábor özvegye, gróf Batthyány Ilona, a nyugatra lévőt pedig Beniczky Gábor unokahúga, gróf Pejácsovics Márkné Beniczky Mária parcellázta fel és adta el az 1930-as évek elejére.

A Kerepesi úton 1888-ban Cinkotáig kiépített BHÉV hatására, az akkor Ehmann-telepnek nevezett mai Sashalom lakossága az 1920-as évek elejére megközelítette a 7000 főt. Már 1904-ben megnyitják első iskolájukat, majd 1910-ben újat építenek. Fokozatosan létrehozzák saját szervezeteiket és 1923-ban Cinkotától elszakadva, Sashalom önálló nagyközség lesz. Az önállóság robbanásszerű fejlődést hoz. 1927-ben két iskolát is megnyitnak és elindul a leánypolgári is. A Kerepesi út mentén jelentős üzletsorok épülnek ki. 1940-re a lakosság megkétszereződik és meghaladja a 14000-et.

A Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesülete egyre nagyobb területeket vásárolt meg. 1898-ban felépítik iskolájukat és 1905-ben a katolikus templomot. A Kerepesi út északi oldalán lévő földjeit a XX. század elején gróf Pejácsevicsné parcellázta és létrejött Új-Mátyásföld. A XX. század elején a nagyvendéglő mögötti Erzsébet-ligetben megépül a fürdő és a különböző sportlétesítmények. Az 1910-es évek közepén Ó-Mátyásföld déli részén kiépül az ország első repülőtere. 1912-ben megkezdte működését Mátyásföld második iskolája, az Arany János utcában, majd 1927-ben a Baross Gábor utcában újat építettek. A két rész lakossága együttesen az 1930-as évek elejére elérte a 4000 főt és 1933-ban elszakadva Cinkotától, önálló nagyközséggé vált. Még 1915-ben a repülőtérnél megkezdi működését a Magyar Általános Gépgyár. 1932-ben a nagyszállóban létrejön a gimnázium. 1943-ban költözik Új-Mátyásföldre az Ikarus elődje, az Uhri Testvérek járműgyára.

Sashalom és Mátyásföld kialakulása, majd elszakadása nem mozdította elő a régi Cinkota fejlődését. Némi változást a BHÉV végállomás, majd a vonalak további kiépítése hozott. 1906-ban a Batthyány Ilona által a kastély mellett átengedett telken felépítették a Magyar Gazdasszonyok Országos Egyesületének Leányárvaházát és Nevelőintézetét. 1919-ben ideköltözött a pozsonyi tanítóképző, 1955-től pedig Szerb Antal Gimnázium lett. 1928-ban a régi lóúsztató helyén megnyílt a strandfürdő, mely előtt felállították az Istók János alkotta I. világháborús hőseinek emlékművet.

Szentmihály-pusztát a török hódoltság után a Wattayak nem telepítették be, hanem a csömöri jobbágyoknak bérbe adták. A hercegi uradalom az 1800-as évek elején hozta létre a mai Csömöri út és János utca találkozásánál a Szent Mihályi majort. Az első 20 lakos 1818-ban jelenik meg a schematismusokban. A harmadik Grassalkovics Antal 1841-es halála után a teljesen tönkrement uradalmat leányágról gróf Héderváry Viczay Károly örökli, akitől báró Sina György fiával, Simonnal veszi meg. Ők az uradalmat rendbe teszik és 1864-ben eladják az úgynevezett Belga banknak. Mivel Szentmihályt egyben nem tudják értékesíteni, több részre bontva adják el. Főbb tulajdonosok lesznek Almásy Pál, Lukács Antal, Krajcsovich Ignác, Vida Lajos és Erős Samu. Többük nevét későbbi szentmihályi telepek viselik. 1883-ban készül el Szentmihály mintegy kétharmadának parcellázási terve. Ekkor Szentmihálynak 8-9 uradalomban 140 lakosa volt. A nagyobb ütemű betelepülése a BHÉV Kerepesi úti megindítása után indul el. 1890-ben a lakosok száma már 1884, de a lóvasút 1893-as elindulása után 1901-ben eléri a 3069-et. A rohamosan fejlődő település 1902-ben közigazgatásilag elszakad Csömörtől és Rákosszentmihály néven önálló nagyközség lesz. Első időkben a városi sváb lakosság üdülő-szabadidő területként jelenik meg, majd mind többen választják a kedvező közlekedési adottságú területet teljes értékű lakhelynek és szép villákat emelnek. Az I. világháborút követően a kisebb építési területeken családi házak épültek, részben Posta-Takarékpénztári befektetéssel vagy kölcsönnel. Az ún. posta házak egyszerű, de jellegzetes építészeti stílusa ma is jelentősen meghatározza az épített környezet képét. Ugyanakkor felépítik katolikus templomukat is. Az önállóság ideje alatt a lakosság számának növekedése még jobban felgyorsul, 1910-ben 6201, 1920-ben 9225, 1930-ban 14084, 1941-ben pedig már 18310 lakosa van.

Az első iskolát még 1884-ben építették fel, de az önállóság alatt még öt újabbat emelnek. Négy óvodát is létrehoznak és felépítik az igen reprezentatív községházát. A katolikus egyház felépít még egy templomot és egy kápolnát és minden felekezet a sajátját. 1911-ben kiépül Szentmihályon a BHÉV vonala, és ugyanakkor elkezdődik a település villamosítása is.
Rákosszentmihálynak igen jelentős volt a sportélete. Volt, amikor egymás mellett párhuzamosan négy egyesület is működött. Több helyen működött sporttelepe és két strandja is volt.

1926. január 1-ével Árpád- és Anna-telepet Rákosszentmihálytól, saját kérésükre, Cinkotához csatolták. Nevüket 1935-től belügyminiszteri rendelettel Árpádföldre változtatták. Első iskolájuk bérelt teremben, 1908-ban indult el, azonban új épületet csak 1926-ban sikerült felépíteniük. A Szilas-patakon túli homokos, dombos vidéknek az igazi fejlődése azonban csak az 1900-as évek második felében indult el.

1950. január 1-jével az 1949. évi XXVI. törvénnyel a négy nagyközséget, mint a Főváros XVI. kerületét, Budapesthez csatolták. Ekkortól a települések fejlődési iránya jelentősen megváltozott, a súlypont a Mátyásföldön található Ikarusra, majd 1950-től a Déli Hadseregcsoport Főparancsnokságának helyett adó területre tevődött át. A nevezett objektumokhoz a közműveket a Kerepesi út két oldalán lévő utcákban építették meg, s ezért e részek fejlődtek elsősorban. Így épült ki a Kerepesi út déli oldalán a Lándzsa utcai, majd Jókai utcai lakótelep. Az előbbi, részben az I. világháborút követően kialakított állami lakótelep helyén, míg az utóbbi sajnos nagyrészt a mátyásföldi villaterület egy részén épült meg. Ez hatott a repülőtér területén lévő ipari létesítmények fejlesztésére is. A Jókai utca és Kerepesi út találkozásánál indult meg a kerületi centrum kiépítése. Itt épült fel a rendőrség székháza, az OTP és az Állami Biztosító, a Szakrendelő, a kerületi pártközpont, a posta, a patika és egy viszonylag jelentős élelmiszer áruház. A Kerepesi út északi oldalán épült fel az EMG gyár és mellette az Egyenes utcai-, majd az Ikarushoz egészen közel a Centenáriumi-lakótelep. A Centenáriumi-lakótelep Budapest kialakulásának századik évfordulójáról elnevezve, két ütemben épült. Szerencsésen alacsony – legfeljebb ötszintes – épületek elhelyezésével, blokkos, majd nagypaneles építéstechnikával épült. Ugyanakkor Cinkota és Rákosszentmihály fejlődése egészen az 1980-as évekig stagnált.

A kerület egészét tekintve a központi fejlesztések hatására kerületünkben a lakosság száma az 1950-es 46000 főről, 70000 fölé emelkedett. A 2. metróvonal megépítésének következményeként a kerület közlekedését átalakították. Megszűnt a szentmihályi BHÉV járat, és feladatát az autóbusz közlekedés vette át. A lakossági létszám és az igények növekedése miatt felépült kilenc új iskola, és többet bővítettek. 12 óvoda és 9 bölcsőde került megépítésre. A lakások száma megduplázódott és meghaladta a 28000-et, ugyanakkor alapterületük másfélszeresére nőtt. A teljes komfortfokozat ma már több, mint 90-%-os. A vezetékes vízellátottság ma már teljes és a gázhálózat is közel jár a 100 %-hoz. A terület teljes szennyvíz csatornázása is egy-két éven belül mindenhol meglesz. Az utak szilárd burkolattal való kiépítése 80 %-os. Az elmúlt évben jelentős lemaradás keletkezett kerületünkben a sport- és kulturális élet területén.
Röviden összefoglalva, ezt az utat járta be az elmúlt évezredben kerületünk területe és az itt élt és élő lakossága. Az ősi Cinkotából és Szentmihály faluból, egy ideig pusztából, egy új város épült fel, melynek talán egyetlen igazi célja, hogy egy békés és kulturált kertváros legyen.
www.budapest16.hu


 XVIII. kerület

Oldalak: 1 2 3  [Tovább>>]
Megjelenítve 31 és 60 között (61 elemből)






Ajánljon céget!



Kapcsolattartó adatai
  Neve:  
  E-mail címe:  
  Telefonszáma:  
   
A cég adatai
  Címe:  
  Weboldala:  
   
  Megjegyzés:  
     















         
Kezdőlap    |    Cégismertetők    |    E-Sajttáj    |    Konferenciák    |    Kiállítások    |    Blogajánló    |    Kapcsolat

Rovatok:   Auto-motor  |  Belföld  |  Egészség  |  Gazdaság  |  IT  |  Környezetvédelem  |  Közlekedés  |  Kultúra  |  Média  |  Mobil  |  Sport  |  Távközlés

Sajttaj.hu © 2007-2021.   -   Sitemap    |   Médiaajánlat    |   Jognyilatkozat   


RSS   RSS


 freestat.hu mystat websas.hu
statgep.hu