Partnerek


CMS, webshop, eCommerce, domain, hosting, SEO, SEM

Google Directory

Observer


NewsAgent


C-PRESS


Hirmutato


Hirlapom


Hirlapom





hírek személyre szabva

Napi sajtó


Hirlevél feliratkozás






Google
 

Strict Standards: Only variables should be passed by reference in /www/piarsoft/sajttaj.hu/lib/smarty/Smarty_Compiler.class.php on line 804

Strict Standards: Only variables should be passed by reference in /www/piarsoft/sajttaj.hu/lib/smarty/Smarty_Compiler.class.php on line 804

Strict Standards: Only variables should be passed by reference in /www/piarsoft/sajttaj.hu/lib/smarty/Smarty_Compiler.class.php on line 804


Cégek



 Ability Park

 Állami Foglalkoztatási Szolgálat

 Óbuda

 Ökotárs Alapítvány
Alapítványunk a környezet- és természetvédő szervezetek erősítésével, támogatásával kíván hozzájárulni egy környezettudatos, a nyilvánosság részvételén alapuló demokratikus intézményrendszer és társadalom kialakulásához.

Célunk elérése érdekében helyi kezdeményezéseket és civil szervezeteket támogatunk; adományokkal, tréningekkel, ösztöndíjas programokkal, valamint szükség szerint szakértői, illetve technikai segítséget nyújtunk munkájukhoz. Pártfogói programjaink eredményeként számos sikeres civil kezdeményezés fejlődött ki, nyerte el a helyi társadalom széles körű támogatását, és vált meghatározóvá egy-egy régióban.

Céljaink:

  - a hazai környezetvédő mozgalom, különösen a helyi környezeti problémákat megoldani képes programok megvalósításának támogatása;
  - a környezetvédő mozgalmak és civil kezdeményezések közötti kapcsolat erősítése, az együttes cselekvés feltételeinek megszervezése és támogatása;
  - részvétel az országos környezeti érdekegyeztetésben és a jogszabályalkotással kapcsolatos szakmai és társadalmi kontroll gyakorlásában;
  - hozzájárulás a hazai környezeti kultúra fejlesztéséhez, az ökológiai szemlélet erősödéséhez, a fenntartható életmódmodellek, életfilozófiák, egyéni és közösségi életstílus-minták ismertté válásához és hatásának növeléséhez.
  - környezetvédelmi célú akciók és kampányok kezdeményezése, szervezése, lebonyolítása;
www.okotars.hu


 Ökumenikus Ifjúsági Iroda
2000. június 7-én hivatalosan is megkezdte működését a római katolikus, az evangélikus és a református egyházak kezdeményezésére létrejött Ökumenikus Ifjúsági Iroda. Az Iroda célja, hogy az információáramlás biztosításával segítse a történelmi egyházak ifjúsági szervezeteinek, ifjúsági közösségeinek kapcsolattartását a társadalommal, a különböző kormányzati és nem kormányzati szervezetekkel. Az Iroda segíteni szeretné az egyházak ifjúsági munkája közötti együttműködést, és ebbe szeretné bekapcsolni a kisebb felekezetek ifjúsági munkaágait.
www.oki-iroda.hu


 Újbuda (XI. kerület)
Köztudott, hogy Újbuda a főváros egyik legdinamikusabban fejlődő kerülete. Számos hír tudósítja hetente az írott és elektronikus médiában Budapest és az ország lakosságát az itt tapasztalható fejlődésről a tömbrehabilitáció eredményeiről, Újbuda kulturális életéről, az egykor szegényes, lenézett terület értékének rohamos emelkedéséről, mely a rendszerváltás óta eltelt időszak tudatos önkormányzati munkájának, az erre kedvezően reagáló beruházói kedvnek, és nem utolsósorban az itt élő lakosságnak, az itt megtelepült vállalkozásoknak köszönhető.

Fontosnak tartom, hogy a főváros XI. kerülete az interneten, a harmadik évezred elején viharos sebességgel tért hódító információs felületen szereplőként megjelenjen. Örömmel mutatjuk be kerületünket, folyamatosan bővülő oldalszámon és tartalommal. Az érdeklődő internetezőknek lehetővé tesszük Újbuda történetének, értékeinek, kultúrájának, napi eseményeinek megismerését éppúgy, ahogyan igyekszünk segítséget nyújtani hivtalos ügyeik intézéséhez a Polgármesteri Hivatal fontosabb adatainak közreadásával, továbbá rendszeres tájékoztatást adunk az Önkormányzat tevékenységéről is.
www.ujbuda.magnet-x.hu


 Baranya Megyei Önkormányzat

 Békéscsaba
2000 ősze óta ez Békéscsaba hivatalosan is használt szlogenje. Ez a mondat jellemzi leginkább városunkat az elmúlt tíz év tükrében. A '90-es évek látványos fejlődését újabb ideérkezésük alkalmával a várost korábbról ismerő vendégeink is őszinte csodálkozással és örömmel nyugtázzák.

A város Békés megye és a térség gazdasági és szellemi központja, amely egyre nagyobb vonzerővel rendelkezik. A városi önkormányzat minden törekvése arra irányul, hogy gazdasági téren előbbre jussunk többek között az informatika, a közlekedés fejlesztése, az ipari park kialakítása, az Inkubátorház bővítése révén. A hazai és külföldi tőke egyre inkább felfedezi magának Békéscsabát, egymás után épülnek nagyáruházak, bevásárlóközpontok, benzinkutak, mutatós irodák. Az európai uniós csatlakozás újabb lendületet adhat a városnak.

Békéscsaba magas színvonalú oktatást biztosító középiskoláiban a tanulók 65 százaléka a megye különböző településeiről érkező fiatal. A képzési profilját folyamatosan bővítő Tessedik Sámuel Főiskola Gazdasági Főiskolai Kara is hozzájárul ahhoz, hogy a város a régió meghatározó szellemi tényezője legyen. Ezenkívül intézmények sokasága áll a kulturális értékek iránt fogékony lakosság rendelkezésére.

Érdekes színfoltja a városnak az évente megrendezésre kerülő Csabai Kolbászfesztivál és a Városházi Esték rendezvénysorozata, amelyek mindenfelé viszik jó hírünket. Békéscsaba több hagyománya a szlováksághoz kötődik – ennek is köszönhető, hogy városunk ad otthont a Szlovák Köztársaság főkonzulátusának. E példa azt mutatja, hogyan valósulhat meg a hagyományok tiszteletén, ápolásán nyugvó, abból gyökerező fejlődés, előrelépés.
www.bekescsaba.hu


 Budapesti Műszaki Főiskola
A Budapesti Műszaki Főiskolát alapító intézmények az elmúlt évtizedekben rangos helyet foglaltak el a hazai és nemzetközi műszaki felsőoktatásban. Az integrálódott intézmények széles oktatási és kutatási palettával, nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkeztek.

A Bánki Donát Műszaki Főiskolán (BDMF) az oktatás gépészmérnöki, szervező és informatikai, műszaki informatikai, műszaki menedzser, mérnöktanár, műszaki oktatói, valamint biztonságtechnikai szakon folyt. A képzés időtartama általában 6 félév, a műszaki menedzser és a biztonságtechnika szakon 7 félév, a mérnöktanár szakon 8 félév volt. Hallgatóinak összlétszáma az 1999/2000. tanévben megközelítette a 900 főt. A főiskola jogelődje az 1879-ben megnyílt Budapesti Állami Közép-Ipartanoda volt, amely 1898-től Magyar Királyi Állami Felső-ipariskolaként, 1947-től Műszaki Középiskolaként, 1962-től Felsőfokú Technikumként, 1969-től pedig Gépipari Műszaki Főiskolaként működött.
Az intézmény a hallgatók szakmai életpályára való felkészítése érdekében olyan tanulási környezetet alakított ki, amely fejleszttette az önálló gondolkodást, erősítette a társadalom és a világ iránti nyitottságot és a kommunikációs képességet, segítette az egészséges munkamorál kimunkálását és a csoportmunkában való eredményes részvétel képességét. A hallgatók személyi tulajdonságainak fejlesztése alkalmassá tette a végzetteket értelmiségi szerepkör elhivatott betöltésére.

A Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán (KKMF) az oktatás villamosmérnöki, műszaki informatikai, biztonságtechnikai, mérnöktanári, műszaki szakoktatói, valamint műszaki menedzser szakokon folyt. A képzés időtartama 6 félév, illetve a kooperatív képzést választó hallgatók számára 8 félév, a műszaki menedzser és a biztonságtechnika szakon 7 félév, a mérnöktanári szakon 8 félév volt. Az intézmény budapesti (Józsefváros, Óbuda) és székesfehérvári telephelyeken működött. Hallgatóinak összlétszáma az 1999/2000. tanév kezdetén 2895 fő volt. A főiskola jogelődjét, a Magyar Királyi Állami Mechanikai és Órásipari Szakiskolát 1898-ban alapították. A képzés irányai a fejlődő villamosipar igényeihez igazodva fokozatosan átalakultak. Az intézmény 1950-től villamosipari, híradásipari és műszeripari technikumként működött. A főiskola 1969-ben jött létre a Felsőfokú Villamosgépipari Technikum, a Felsőfokú Villamosenergia-ipari Technikum, valamint a Felsőfokú Híradás- és Műszeripari Technikum egyesítésével.
A Kandó Kálmán Műszaki Főiskola a társadalmi elvárásoknak megfelelően rugalmasan bővítette oktatási választékát, valamint képzési létszámait. Fontosnak tartotta a főiskola hagyományosan jó hírnevének és elismertségének megőrzését. Tudatosan építette és ápolta hazai és nemzetközi szakmai kapcsolatait.

A Könnyűipari Műszaki Főiskola (KMF) könnyűipari mérnök, biztonságtechnikai mérnök és műszaki menedzser szakokon képzett mérnököket. A képzés időtartama 6 félév, a műszaki menedzser és a biztonságtechnika szakon 7 félév volt. Hallgatóinak összlétszáma a 1999/2000. tanév indulásakor meghaladta az 1500 főt. A főiskola közvetlen jogelődje az 1962-ben alapított Felsőfokú Könnyűipari Technikum. A könnyűipari műszaki szakemberképzés gyökerei azonban a múlt század utolsó évtizedeire nyúlnak vissza, itt csak az 1873-ban alapított Női ipar - és kereskedelmi Tanodát említve, amely 1893-ban Állami Nőipariskolává alakult. A későbbi Textilipari Gimnázium, majd Technikum profilt bővítve vált a század közepén a mai intézmény egyik alapjává. A főiskolát 1972-ben alapították, az erre a célra épült óbudai épületegyüttesben, ahol megkezdte működését.
Az évek során az eredeti öt szak - ruha-, textil-, bőr-, nyomda- és papíripari - további szakirányokkal bővült. Később ezek egy szakká, a könnyűipari mérnök szakká egyesültek, amelyen belül hét szakirányban folyt mérnökképzés. 1998-tól a könnyűipari szakon belül két szakirány-csoport alakult ki, amelyeken belül helyet kapott a minőségügyi oktatás is. A moduláris tantervek megújításával együtt felmenő rendszerben bevezetésre került a kredit rendszerű képzés.

A kormány 1999. december 7-i ülésén a BMF megalakulásával egyidejűleg engedélyezte 2000. január 1-jétől öt új kar - köztük a Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar létrehozását. A kar a jogelőd főiskolák gazdasági képzést folytató tanszékeiből, intézeteiből, valamint a nyelvi lektorátusokból alakult.

A Neumann János Informatikai Főiskolai Kar hazánk első tisztán informatikai profilú kara, amely a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola (KKMF), a Bánki Donát Műszaki Főiskola (BDMF) és a Könnyűipari Műszaki Főiskola (KMF) integrációja során jött létre a jogelőd főiskolák nagy hagyományú informatikai szakképzésének bázisán. A három jogelőd főiskola informatikával és számítástechnikával foglalkozó intézetei és tanszékei integrációja révén 2000. január 1-jén alakult meg a Neumann János Informatikai Főiskolai Kar.

A Budapesti Műszaki Főiskola ma

A Budapesti Műszaki Főiskola Budapesten és Székesfehérváron mintegy negyvenötezer négyzetméteren, mint az ország legnagyobb műszaki főiskolája folytatja oktatási és kutatási tevékenységét. Öt karán - a Bánki Donát Gépészmérnöki, a Kandó Kálmán Villamosmérnöki, a Keleti Károly Gazdasági, a Neumann János Informatikai, a Rejtő Sándor Könnyűipari Mérnöki Főiskolai Karon - több mint tizenkétezer hallgató folytat tanulmányokat.
A főiskola az oktatás tartalmának kialakításában egyensúlyra törekszik az időtálló alapismeretek és a gyakorlati életre való közvetlen felkészülést segítő ismeretek és ezek alkalmazása között, továbbá hangsúlyt helyez a hallgatók idegennyelvi képzésére. Minden hallgató számára biztosított az Internet hozzáférés, a számítógépes hálózat, valamint a könyvtárhálózat használata. A főiskola tornatermeivel és sportpályákkal gondoskodik a hallgatók mozgásigényének kielégítéséről, s saját fenntartású kollégiumokkal, valamint bérelt férőhelyekkel biztosítja a rászorulók döntő hányadának elhelyezését.
Az oktatók felkészültsége jó, a tudományos fokozattal rendelkezők aránya 12%, egyetemi doktori címmel az oktatók 40%-a rendelkezik. A BMF széleskörű nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik, szakmai gyakorlatra, részképzésre évente több mint száz hallgató utazhat európai és esetenként tengerentúli felsőfokú intézményekbe. A kooperatív képzés kiterjesztése a hallgatók egyre növekvő rétegének biztosítja a szakdolgozatok üzemi környezetben való elkészítését, a szakmai gyakorlat megszerzését. Hallgatóink bekapcsolódhatnak a főiskola kutató-fejlesztő tevékenységébe, tudományos diákköri mozgalmába.

Az egymásra épülő képzési szintekről kikerülő hallgatók magas szintű elméleti és gyakorlati felkészültséget igazoló, nemzetközileg elismert mérnöki oklevelet kapnak, s a legkiemelkedőbbek főiskolai tanulmányaik után egyetemi diplomát, majd PhD tudományos fokozatot szerezhetnek.
www.bmf.hu


 Budapesti Rendőr-főkapitányság

 Debrecen

 Debreceni Ítélőtábla

 Eger

A mai városszerkezet a XVII. század végén és a XVIII. század elején alakult ki. A barokk formavilága a középkori és török emlékek között jellegzetes építészetet teremtett.

Ez foglalta egybe a város örökségét, táji adottságait, történelmi múltját, és minden későbbi változás befogadására tág lehetőséget biztosít.
Szinte példa nélküli Magyarországon, hogy ilyen rövid idő alatt kiépüljön egy város, amelyben a műemlékek többsége megszületett.

A nagy tudású és koncepciózus püspökök tervei alapján olyan nagyszerű középületek emelkedtek, mint a Líceum, a Bazilika, a Minorita templom, a Megyeháza. A város többi részének építőit is az ellenreformáció és a barokk nagyszabású világa ihlette, akkor készült a szerényebb polgári és parasztházak jelentős része.

A barokk és a copf stílus kora itt hazánk szinte minden városát felülmúlóan változatos, mégis harmonikus települést teremtett meg, nagy gazdasági és szellemi fellendülést hozva.

A szűkebb értelemben vett belváros a Kossuth Lajos utca, a Széchényi utca, és az Eger patak által határolt háromszögben található, de a városközpont ennél jelentősebb terület: a Kossuth utca - Barkóczy utca - Balassi Bálint utca és a vár által határolt négyszög, amelyben számos nagyszerű műemlék emelkedik.

Az az igazság, hogy még ennél is több az új, műemlékinek legjobb akarattal sem nevezhető épület ebben az övezetben, de először ízlésbeli ficamok, majd kötelező városépítészeti szempontok alapján a kevésbé értékes és sokkal fiatalabb épületek is részévé váltak a védett városképnek, s végül úgy-ahogy megtalálták a helyüket.

Mi sem bizonyítja jobban ezt a csodálatra méltóan kiforrott egységet, mint a hetvenes években megkezdődött tömbrekontstrukció, a meghitt belső udvarok kialakítása, amelyek a Dobó tér és a Széchenyi utca között találhatóak.

A tudatos tervező munka következtében olyan belső terek tárultak fel a nagyközönség előtt, amelyek valóban ritkaságszámba mennek, mert jól ellenpontozzák a vár által kínált panoráma fenségességét és a Dobó tér jó értelemben vett színpadiasságát.
Ezek az udvarok barátságosak, személyesek, emberléptékűek.

Eger és az ország egyik legszebb főtere, a magyar építészet gyöngyszeme az Eszterházy tér. A maga nevében páratlan művészeti alkotás a Líceum, az építője nevét viselő Eszerházy Károly Főiskola, amely monumentális négyszögletes pulttömbjével a délkeleti oldalán helyezkedik el, vele áll szemközt a Pyrker érsek által épített Egri Bazilika, amely az esztergomi után az ország legnagyobb és legszebb egyházi intézménye. Az egymástól eltérő két épület sok szempontból harmonikus együttest alkot.

A Dobó tér, a régi városközpont, az egykori piactér megtartotta szerepét, ma is a városi közigazgatás és a kereskedelem tere. A tér fő eleme, meghatározója a barokk templomépítészet remeke, a minorita templom és rendház.

Az észak felé húzódó, keskenyedve hívogató tér tipikusan egri légkört áraszt: az Eger patakon átívelő kis híd fölé kapuszerűen emelkednek az épületek, jó térhatást nyújtva.

A vár felőli oldalon a kis Dobó teret a Senátor ház zárja le, amelyet a komor várfalak alatt olyan, mint egy díszes zenélő doboz. Ez a kontraszthatás sok helyen jellemző a településre, amelyet kiemel a tér vizuális központjában elhelyezett Dobó szobor, amely a vár legendás védőjének állít emléket.

Nemcsak a nagy műemléki együttesek, kiemelkedő építmények, hanem a részletek színvonala is meghatározza a település arculatát. Érdemes a jellegzetes és szépen megoldott részletekre is figyelni sétáink során.

Leghíresebbek Fazola Henrik kovácsoltvas ajtó-, erkély- és ablakcsodái, de ezeken kívül is számtalan érdekességet lehet észrevenni. A barokk és copf korszak kapui, kőkeretei nagy számban tűnnek fel. Érdekes színfoltot jelentenek sok falifülkék, amelyekben szentek szobrai húzódnak meg.

Jellegzetes elemei Egernek a pincék, bár eddig nem kapták meg a kellő figyelmet. A legismertebb a már említett Szépasszony-völgyi pincesor. De találunk kevésbé ismert borházas pincesorokat a Farkasvölgy utcában vagy a Szalapart utcában is, amelyek méltók volnának a műemlékvédelemre, mielőtt a tulajdonosok teljesen átalakítják, garázssorokká ezeket a becses hagyatékokat.

Eger kevés reneszánsz, török és középkori műemlékekkel rendelkezik, az ezekkel való találkozás mindig különleges élménynek számít. Városképileg is jelentős a török minaret és vár látványa, amelyek meghatározóak az összkép szempontjából.

A XVIII. század közepétől Egernek nagyszámú paraszti lakossága volt, amely a történelmi városmagon kívül, a hóstyákon lakott.

A Rác, a Cifra, a Maklári és a Hatvani hóstya a XVIII. században épült ki, a Károlyváros Eszterházy idejében, a Csákó, Kanada, Hajdúhegy, végül az Almagyar domb és az Északi lakótelep pedig a XX. században. A külső vár felrobbantása helyén keletkezett a Sánc városrész, amelyet főleg iparosok laktak.

Az egykori külső városrészek, a hóstyák házai többnyire kis telkekre épültek. Olyan kicsire, hogy a lakóház mellett annyi hely maradt a szomszéd portáig, hogy csak a széles nagykapu fért el rajta. A múlt századi hagyományokat még őrző házak kapuja szervesen hozzáépült a homlokzathoz, úgyhogy az utca zárt sorú beépítés képét mutatja.

Ezek a kapuk kétszárnyúak és deszkából készültek, kiskapu nélkül, mert arra már nem volt hely. A régi hóstyai házak nagyobb része kőből készül, mely az utcai homlokzatot is meghatározta annyiban, hogy a sokszor kontyolt nyeregtető alatt többé-kevésbé díszített, vakolt oromzat állt.

Sokféle módon lehet felfedezni a várost. Mi most olyan sétákra hívjuk a látogatót, amely kifelé, a hóstyák felé visz. Közben természetesen megismerkedünk a jelentősebb műemlékekkel is.

A régi városszerkezet őrzi leghívebben a hajdani egri életet, a szőlőművelés és borászat hagyományait abból az időből, amikor Eger először vált nemzetközi hírnevűvé kitűnő borai által. Azért indulunk el arrafelé, hogy megismerjük a település kevésbé ismert részeit, amelyek fölött felsejlenek a szőlőtőkék, a bortermő dűlők.

www.eger.hu


 Egyenlő Esélyek Mindenki Számára Európai Év
Az Európai Uniónak (EU) minden oka megvan arra, hogy büszke legyen megkülönböztetés elleni jogszabályaira, mely a világ egyik legátfogóbb szabályozása. 2000-ben az Európai Unió két átfogó jogszabályt fogadott el, mely tiltja a faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetést a munkahelyeken és a mindennapi élet valamennyi területén. Ezek a jogszabályok a nők és férfiak közötti esélyegyenlőségre vonatkozó részletes EU-szintű rendelkezéseken alapulnak.

Az egyenlő jogok követelése és az ezt biztosítani igyekvő jogszabályok elfogadása azonban még nem jelenten garanciát arra, hogy az esélyegyenlőséget a gyakorlatban is sikerül megvalósítani. Ösztönözni kell a viselkedés- és gondolkodásmód megváltoztatását. Lépéseket kell tenni az egyenlőtlenségek olyan bonyolult problémáinak megoldására, mint amilyenektől Európa bizonyos csoportjai és közösségei – például a romák – szenvednek. Ezzel együtt fel kell deríteni ezeknek a problémáknak a gyökerét is. Be kell látnunk azt is, hogy az európai társadalmak átalakulóban vannak. A legszembeötlőbb példa erre az EU idősödő, ugyanakkor összetételében egyre változatosabbá váló népessége. A növekvő sokszínűség új feladatokat jelent, amelyekre eredményesen kell reagálnunk, ugyanakkor rengeteg lehetőséget is rejt, amelyekkel élnünk kell.

A 2007 – Egyenlő esélyek mindenki számára európai év a megkülönböztetés elleni küzdelem európai stratégiájának hajtóereje, ahogy azt 2005 júniusában, „A diszkriminációmentesség és esélyegyenlőség keretstratégiája” címmel kiadott bizottsági közlemény tartalmazza. Az európai év során a megkülönböztetés különböző okaival, vagyis a nemi hovatartozáson, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés problémájával kiegyensúlyozottan kell foglalkozni.

Az európai év céljai:

 - Tudatosítani az emberekben, hogy joguk van az egyenlő bánásmódra és a diszkriminációmentes életre, függetlenül nemüktől, faji vagy etnikai hovatartozásuktól, vallásuktól vagy meggyőződésüktől, fogyatékosságuktól, életkoruktól és szexuális beállítottságuktól.
 - Az esélyegyenlőség megteremtésének elősegítése.
 - Az európai társadalmak és egyének részvételével induljon széles körű eszmecsere a sokszínűség előnyeiről.

Az európai év során a tevékenységek négy fő célkitűzés köré szerveződnek: jogok, képviselet, elismerés és tiszteletben tartás:

- Jogok – Az esélyegyenlőséggel és megkülönböztetéssel kapcsolatos jogok, illetve a többszörös megkülönböztetés problémájának megismertetése.
- Képviselet – Vitasorozat kezdeményezése a megkülönböztetés áldozatainak, illetve a megkülönböztetés által veszélyeztetett csoportok társadalmi részvételének, beilleszkedésének növeléséről, valamint a nők és férfiak kiegyensúlyozott társadalmi szerepéről.
- Elismerés – A sokszínűség és az esélyegyenlőség bemutatása, értékének elismerése.
- Tiszteletben tartás – Törekvés egy toleráns és összetartó társadalom megteremtésére.

Jogok – Az esélyegyenlőséggel és megkülönböztetéssel kapcsolatos jogok, illetve a többszörös megkülönböztetés problémájának megismertetése

Az Európai Unió minden polgárának joga van az egyenlő bánásmódhoz, függetlenül nemi hovatartozásától, faji vagy etnikai származásától, vallásától vagy meggyőződésétől, fogyatékosságától, életkorától vagy szexuális irányultságától – ez az európai év fő üzenete, melyet igyekszünk eljuttatni nemcsak a nagyközönséghez, de a megkülönböztetéstől szenvedő vagy veszélyeztetett emberekhez és csoportokhoz.

Hangsúlyozni szeretnénk ugyanakkor, hogy az egyenlőség nem jelent egyformaságot. Az egyenlőség elvét a különbségek és a sokszínűség figyelembevételével kell alkalmazni, törekedve arra, hogy az emberek valóban egyenlő bánásmódban részesüljenek.

Képviselet – Vitasorozat kezdeményezése a megkülönböztetés áldozatainak, illetve a megkülönböztetés által veszélyeztetett csoportok társadalmi részvételének, beilleszkedésének növeléséről, valamint a nők és férfiak kiegyensúlyozott társadalmi szerepéről.

Parlamentjeinkben a nők kisebbségben vannak, az etnikai kisebbségeket illetően még rosszabb a helyzet. A fogyatékkal élők a társadalom peremére szorulnak. Ebben a helyzetben az európai év keretében vitasorozatot kezdeményezünk arról, hogyan lehetne az alulképviselt csoportok társadalmi részvételét erősíteni, valamint a nők és férfiak részvételétkiegyensúlyozottan biztosítani minden szektorban és minden szinten. Fő célpontunk az üzleti világ és a politikai szektor.

Az esélyegyenlőségi politikának nem szabad pusztán a megkülönböztetés megszüntetésére korlátozódnia, hanem esélyt kell adnia mindenkinek arra, hogy másokkal egyenlő feltételek között kapcsolódhasson a társadalom életébe. Bizonyos közösségek – például a romák – kirekesztettsége miatt, pozitív akcióra van szükség ahhoz, hogy a fennálló, mélyen a társadalomban gyökerező egyenlőtlenség megszűnjön. Az európai év során az esélyegyenlőség megteremtésének elősegítését célzó pozitív intézkedések kérdése előbukkan majd a vitákban és a tevékenységekben.

Elismerés – A sokszínűség és az esélyegyenlőség bemutatása és értékének elismerése

Az európai év célja, felhívni a közvélemény figyelmét az egyéni felelősségre, és tudatosítani az emberekben azt, hogy mindenki sokat tehet a társadalom javáért, tekintet nélkül nemi hovatartozására, faji vagy etnikai származására, vallására vagy meggyőződésére, esetleges fogyatékosságára, életkorára vagy szexuális irányultságára. Szeretnénk az európai év során bevonni a nagyközönséget egy nyílt vitába arról, hogy mit jelent a sokszínűség a mai Európában, és mit kellene tenni ahhoz, hogy elfogadjuk és értékeljük meglévő különbségeinket.

Tiszteletben tartás – Törekvés egy toleráns és összetartó társadalom megteremtésére

Az európai év során felhívjuk a társadalom és az érintettek figyelmét a sablonoktól és sztereotípiáktól mentes élet, az előítéletek és az erőszak megszüntetésének jelentőségére, az emberek – különösen a fiatalok – közötti jó viszony fontosságára. Az európai évvel igyekszünk bemutatni és elfogadtatni azokat az értékeket, melyek az egyenlő bánásmódért, a megkülönböztetés ellen folytatott harc mögött rejlenek.
http://ec.europa.eu


 Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács

 Erzsébetváros
Erzsébetváros történelme során mindig is Budapest egyik legnyitottabb, a változások iránt legfogékonyabb kerülete volt. Lakosai tisztában voltak azzal, hogy a fejlődéstől nem félni kell, hiszen csak az maradhat az élvonalban, aki képes arra, hogy folyamatosan megújítsa ismereteit, tevékenységét. Mindezt kerületünk mai vezetése is így gondolja. A XXI. század az információs társadalom kora: az Internet nem csupán játék vagy egzotikus ismeretek tárháza, hanem a hétköznapi életünket könnyebbé, munkánkat hatékonyabbá tevő információforrás. Olyan dolog, amire mindenkinek szüksége van. Ezért Erzsébetváros a legelsők között fogalmazta meg, hogy e-kerületként kíván működni. Ma már az önkormányzat minden intézménye rendelkezik Internet csatlakozással és a kerület teljes területén lehetőség van széles sávú Internet kapcsolat kiépítésére. Iskoláinkban komoly súlyt fektetünk a legkorszerűbb számítástechnikai ismeretek oktatására. Büszkék vagyunk arra, hogy elsőként tettük lehetővé, hogy az érettségiző fiatalok ingyen megszerezhessék (a jogosítvány és a nyelvvizsga mellé) az európai számítógép felhasználói ECDL diplomát is.
www.erzsebetvaros.hu


 FIDESZ
A Fidesz története

1988

Budapesten, a Bibó István Szakkollégiumban március 30-án 37 egyetemi és főiskolai hallgató, fiatal értelmiségi megalapította a Fiatal Demokraták Szövetségét (Fidesz). Az alapítók a következő nap nemzetközi sajtótájékoztatón jelentették be a független ifjúsági szervezet megalapítását. Egy héttel később a rendőrség figyelmeztette a Fidesz öt alapítóját - köztük Orbán Viktort és Kövér Lászlót -, hogy tevékenységük illegális szervezet létrehozására irányul.

Április végén egy budapesti filmszínházban a Fidesz 400 fős nagygyűlést tartott, amelyen már számos helyi Fidesz-csoport deklarálta megalakulását. A részvevők elhatározták, hogy a szervezet az ősszel megtartja első kongresszusát. A Fidesz két részletben - októberben és novemberben - megtartott I. Kongresszusán elfogadták a szervezet politikai programnyilatkozatát és alapszabályát, létrehozták az operatív testületeket, valamint megválasztották a Fidesz Ideiglenes Választmányát. A Kongresszus a Fidesz tiszteletbeli tagjává választotta Rácz Sándort, az 1956-os magyar forradalom Nagybudapesti Munkástanácsának elnökét.

A Fidesz októberben petíciót nyújtott be az Országgyűlésnek, amelyben követelte, hogy március 15. az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc évfordulója legyen ismét nemzeti ünnep, a forradalom és szabadságharc leverésének napja, október 6. pedig nemzeti gyásznap. (Az állampárti parlament az első követelést végül az év végén megszavazta.) November végén megalakult a Magyar Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa (MISZOT), amelynek munkájában a Fidesz kongresszusi döntése alapján részt vett.

1989

A Fidesz januárban bejelentette, hogy képviselői nem utaznak el az Észak-Koreában tartandó Világifjúsági Találkozóra, és javasolta, hogy az erre a célra szánt összeget a magyar állam inkább ifjúságpolitikai célokra használja. A Fidesz egyik szervezője és aktív résztvevője volt március 15-én, a nemzeti ünnepen a 31 független szervezet által megtartott megemlékezés-sorozatnak, amelyen több mint 100 ezer fő vett részt, szemben a hivatalos ünnep 20 ezer részvevőjével. A Kossuth téren a Fidesz részéről Orbán Viktor mondott beszédet.

Március 19-én a Fidesz Országos Választmányának veresegyházi tanácskozásán döntés született arról, hogy a testület javasolja a Kongresszusnak: a Fidesz induljon az 1990-es parlamenti és helyhatósági választásokon. Március 22-én a Független Jogász Fórum felhívására nyolc szervezet megalakította az Ellenzéki Kerekasztalt azzal a céllal, hogy tárgyalásokra szorítsák az állampártot, az MSZMP-t a demokráciába való békés átmenet feltételeiről. Az alakuló ülésen a Fideszt Kövér László és Orbán Viktor képviselte. Májusban a Fidesz kilépett a MISZOT-ból, mivel úgy ítélte meg, hogy nincs szükség Hazafias Népfront típusú ifjúsági tanácsra.

Június 16-án Nagy Imre miniszterelnök és mártírtársai kivégzésének 31. évfordulóján a Hősök terén tartott gyászszertartáson Orbán Viktor, a Fidesz szónoka a hazai és a külföldi sajtóban egyaránt nagy visszhangot kiváltó beszédet mondott, amelyben többek között tárgyalásokat javasolt az orosz csapat kivonásának haladéktalan megkezdéséről. Szeptemberben befejeződtek az Ellenzéki Kerekasztal, az MSZMP és a harmadik oldal tárgyalásai a békés átmenetről. A Fidesz és az SZDSZ nem írta alá a paktumot, de nem is vétózta meg, mert ragaszkodott ahhoz, hogy 1. a köztársasági elnök megválasztása ne előzze meg a szabad parlamenti választásokat, 2. az állampárt, az MSZMP számoljon el vagyonával, 3. az MSZMP vonuljon ki a munkahelyekről, 4. szüntessék meg az állampárt fegyveres testületét, a Munkásőrséget. A Fidesz által is kezdeményezett, november végén 58 százalékos részvétellel megtartott négyigenes népszavazással teljesült a kezdeményezők követelése a felvetett ügyekben.

A Fidesz októberben Budapesten megtartott II. Kongresszusán a küldöttek elsöprő többséggel határoztak arról, hogy pártként indulnak az 1990-es parlamenti választásokon. A novemberben megrendezett választási felkészülési konferencián egyebek között döntöttek arról, hogy a Fidesz választási színei a narancssárga és a kék lesznek.

1990

Február végén befejeződött a jelölőcédulák gyűjtése a negyven év után első szabad parlamenti választásokra, és eldőlt, hogy a Fidesz minden megyében tudott listát állítani, országos listája élére pedig Orbán Viktor került. A március 25-én és április 8-án megtartott választásokon a Fidesz 22 mandátumot szerzett, képviselői közül Kövér László és Szájer József egyéni választókerületből jutott az Országgyűlésbe. A Fidesz frakcióvezetővé Orbán Viktort választotta meg.

A Fidesz III. Kongresszusát három fordulóban tartották meg: a június elején Budapesten rendezett első szakaszban gyökeresen megújult a választmány, mivel a parlamenti képviselők többsége nem vállalta a jelölést. A régi testületből csak Deutsch Tamás, Fodor Gábor, Hegedűs István maradt, s visszakerült Orbán Viktor. A Kongresszus több tervezet közül átmeneti megoldásként a Kövér László által benyújtott alapszabály-tervezetet fogadta el. A Kongresszus második fordulójában szintén Budapesten a küldöttek megtárgyalták a Fidesz költségvetését. A Szegeden decemberben rendezett harmadik fordulóban elfogadták a Fidesz új alapszabályát, valamint megválasztották az új választmányt, melybe a magát nem jelöltető Deutsch Tamás és Hegedűs István helyére Németh Zsolt és Tirts Tamás került be.

A két fordulóban szeptember-októberben tartott önkormányzati választások eredményeként a Fidesz a harmadik helyre ugrott előre a pártok rangsorában. A helyhatóságokba 792 képviselőjét választották be. Az országban 15 városnak - köztük öt megyeközpontnak -, két fővárosi kerületnek és 16 községnek lett fideszes polgármestere. Október végén az ország életét megbénító taxisblokád napjaiban a Fidesz Országos Választmánya nyilatkozataiban leszögezte, hogy a Fidesz csak olyan tiltakozó mozgalmat támogat, amely nem lépi túl az állampolgári engedetlenség bevett formáit és az alkotmányosság kereteit.

1991

Januárban a Fidesz Országos Választmánya levélben szorgalmazta a magyar kormánynál, hogy ismerje el a balti államok függetlenségét. A Fidesz március végén hatpárti tárgyalássorozatra tett javaslatot az országot érintő legfontosabb kérdések megvitatására. Az 1977-es spanyol Moncloa-paktum mintájára Orbán Viktor által ismertetett csomagterv indítványozta, hogy a parlamenti pártok egyezzenek meg a demokratikus intézményrendszer megszilárdítását, a piacgazdaság továbbépítését, a széles konszenzuson alapuló külpolitikát és a hiteles munkavállalói érdekképviseleti rendszer létrejöttét elősegítő alapkérdésekben. A magyar Moncloa-paktum javaslatát egyik párt sem utasította el, a megbeszélések első fordulóját megtartották, de a tárgyalássorozat végül megrekedt.

Új tartalmú szuverenitás felé címmel májusban megjelent a Fidesz külügyi koncepciója, amely az emberi jogok, a nemzet, a régió és az egységesülő Európa keretei közé helyezve értelmezte a főbb nemzetközi folyamatokat és határozta meg a párt külpolitikai törekvéseit. Júniusban a Fidesz központi székházának falán (a kommunista érában működő Állami Egyházügyi Hivatal volt épületén) a Fidesz és a Református Megújulási Mozgalom közös konferenciájának részvevői emléktáblát helyeztek el a kommunista egyházüldözés áldozatainak emlékére. Augusztusban az Esztergomban ülésező Fidesz Országos Tanács javaslatot tett arra, hogy a párt csatlakozzon a Liberális Internacionáléhoz.

1992

Közvélemény-kutatási adatok szerint a Fidesz népszerűségi indexe az esztendőben tartósan 30 % körül mozgott. Februárban a Fidesz Pécsett tartott IV. Kongresszusán a küldöttek elsöprő többséggel szavazták meg, hogy a Fidesz kérje felvételét teljes jogú tagként a Liberális Internacionáléba. (A kérelmet szeptemberben az LI mainzi kongresszusa elfogadta, és Orbán Viktor bekerült a liberális pártszövetség szűkebb körű vezetőségébe.) A pécsi kongresszuson megújult a Fidesz választmánya, amelybe hét új tag - köztük Áder János, Glattfelder Béla, Kövér László és Rockenbauer Zoltán parlamenti képviselő - került be. A kongresszust, amelyen a Fidesz történetében először tartottak szekcióüléseket, zárszavában Rockenbauer Zoltán a kormányképes alternatíva felmutatásának tanácskozásaként jellemezte. Októberben a budapesti Corvin moziban rendezett Fidesz-nagygyűlésen Orbán Viktor kijelentette: az ország sorsát csak egy polgári középerőkből álló kormány tudja megnyugtatóan kézbe venni.

1993

Antall József miniszterelnök márciusban fogadta Orbán Viktort, a Fidesz frakcióvezetőjét, a megbeszélésen a törvényhozási munka gyorsításáról, a médiumok ügyéről és a szakszervezetek helyzetéről volt szó. Áprilisban a Fidesz V. (debreceni) Kongresszusa eltörölte a párttagság korábbi feltételeként szabott 35 éves korhatárt és új szervezeti modellt fogadott el. Utóbbi döntés alapján a legfőbb operatív testületként a választmányt az elnökség váltotta fel, amelynek élére a párt elnökévé megválasztott Orbán Viktor került. Ezt követően Orbán Viktort a parlamenti frakció élén Kövér László váltotta fel.

Az év eleje óta folyó tárgyalásokra tett pontot júliusban a Fidesz és az SZDSZ megállapodása, amelyben a két párt a következő évi választások második fordulójára olyan jelölt-visszaléptetési rendszert rögzített, amely elősegítheti a választások után az esetleges liberális kormány megalakulását. (Az egyezséghez a következő év elején az Agrárszövetség és a Vállalkozók Pártja is csatlakozott.) Az ősz elejére a párt parlamenti frakciója 26 tagúra bővült, mivel a korábban csatlakozott Horváth László (SZDSZ) és Weszelovszky Zoltán (MDF) mellett két volt MDF-es képviselő, Elek István és Katona Kálmán is tagjává vált. Novemberben a Fidesz Országos Választmánya Szájer Józsefet választotta meg jelentős többséggel elnökének Fodor Gáborral szemben, amire néhány hét múlva Fodor és Molnár Péter elnökségi tagok, parlamenti képviselők, majd Ungár Klára parlamenti képviselő kilépett a Fideszből és lemondott parlamenti mandátumáról. (Helyükre a parlamentbe Nagy Gábor Tamás, Répássy Róbert és Urbán László került.)

1994

Székesfehérvárott, a Fidesz márciusi országos kampánynyitó rendezvényén Orbán Viktor pártelnök kijelentette: a párt számára továbbra is vezérelv a polgári középerők összefogása. Olyan kormányt mellett érvelt, amely tudja, hogy Magyarországot történelmi hagyományai és nemzeti értékei Európa nyugati feléhez kötik, s amely eltökélten akarja az ország mielőbbi csatlakozását a NATO-hoz és az Európai Unióhoz.

A májusi parlamenti választásokon a Fidesz a listás szavazatok 7,02 százalékát szerezte meg és 20 képviselőt juttatott az Országgyűlésbe. A választásokat követően lemondott a párt teljes vezetősége. A június végén megtartott tisztújító kongresszuson a küldöttek elemezték a választási kudarc okait, amelyet az Ellenzékből ellenzékbe című vitaanyag tartalmazott. A csaknem kétharmados többséggel újra elnökké választott Orbán Viktor elnöki kortesbeszédében leszögezte: a Fidesz célja, hogy az MSZP-SZDSZ koalíció által létrejött baloldali blokkal szemben megőrizze Magyarországon a polgári fordulat esélyét. Az új elnökségben is megőrizte posztját Áder János, Deutsch Tamás és Kövér László, bekerült a korábbi választmányi elnök Szájer József, valamint Illés Zoltán, Pokorni Zoltán, Varga Mihály és az elnökségért vívott párharcban alulmaradt Wachsler Tamás. Később a Fidesz-frakció vezetőjévé Szájer Józsefet választották meg.

Ősszel a kormánytöbbség által egyfordulóssá változtatott helyhatósági választásokon a Fidesz az ország számos helyén közösen indult a Magyar Demokrata Fórummal (MDF) és a Kereszténydemokrata Néppárttal (KDNP). Önállóan 284, koalícióban 370 mandátumot szerzett. A Fidesz a városokban 7 helyen - köztük 4 megyeszékhelyen -, három budapesti kerületben és 15 kisebb településen adott polgármestert.

1995

Az április végén Budapesten rendezett VII. Kongresszuson a küldöttek döntöttek arról, hogy a párt neve egészüljön ki Fidesz - Magyar Polgári Párttá. Elfogadták A polgári Magyarországért című programnyilatkozatot, amely többek között deklarálta, hogy a Fidesz szabadelvű, polgári párt. Egyben emlékeztetett arra, hogy a Fidesz kezdetektől fogva az egyének és közösségek anyagi, szellemi és erkölcsi kiteljedésének programját, vagyis a polgárosodás, az új Magyarország megteremtésének programját hirdeti. A kongresszus harmadszorra is Orbán Viktort választotta meg elnökké. Alelnök lett: Áder János, Deutsch Tamás, Illés Zoltán, Kövér László, Németh Zsolt, Pokorni Zoltán, Szájer József és Varga Mihály. Októberben a pártelnök, Orbán Viktor egy sajtónyilatkozatában a KDNP-vel és az MDF-fel hárompárti polgári szövetség létrehozásának gondolatát vetette fel, mert szerinte csak így mutatható fel alternatíva a 72 százalékos MSZP-SZDSZ többséggel szemben.

1996

Orbán Viktor, a Fidesz-Magyar Polgári Párt és Lezsák Sándor, az MDF elnöke májusban megkezdte a tárgyalásokat a két párt 1998 decemberéig tartó együttműködéséről. Szeptemberben Deutsch Tamás kirobbantotta az úgynevezett Tocsik-ügyet, amelynek későbbi vizsgálata során kiderült: az állami privatizációs vállalat és az önkormányzatok belterületi földjeiért cserébe járó vagyonról folytatott tárgyalások nyomán a közvetítésért járó pénzből százmilliós összegek kerültek a két kormánypárthoz közel álló üzletemberek cégeinek számlájára. A Fidesz megjelentette A polgári Magyarországért című vitairatát, amelyet számos fórumon, köztük decemberben a Magyar Katolikus Püspöki Kar körlevelével együtt elemeztek. Az év végén a Fidesz együttműködési megállapodást kötött a Századvég Politikai Iskolával, amely a párt megbízásából elemezte a rendszerváltozás óta eltelt évek kormányzati tapasztalatait, valamint a Fidesz kormányzati felkészülésére tekintettel javaslatokat tett a korábbiaknál modernebb és működőképesebb államszerkezet kialakítására.

1997

A Fidesz-Magyar Polgári Párt áprilisban, Budapesten tartott VIII. Kongresszusán elfogadták a Van más választás: polgári Magyarország című programtéziseket, amelynek alapján megkezdődött a párt választási programjának kidolgozása. A tisztújító tanácskozáson negyedszerre is - az akkor sportbalesete miatt kórházban ápolt - Orbán Viktort választották meg elnökké. Orbán elnöki korteslevelében leszögezte, ha megválasztják, továbbra is törekedni fog a jobbközép polgári erők és koalíciójuk összefogására. Áder János alelnök politikai vitaindítójában kiemelte, a Fidesz nemzeti és euro-atlanti elkötelezettségű, szabadelvű néppártként olyan Magyarországot akar, ahol megvalósul Széchenyi álma: szabadság és jólét, polgári lét mindenkinek. A kongresszus a tisztújítás mellett (az elnökség összetétele nem változott) határozatokat fogadott el a privatizációról, az oktatásról, az agráriumról, az alkotmányosságról, a közbiztonságról és a korrupcióról.

Júniusban a reformkor szabadelvű politikusa, Deák Ferenc által 150 évvel azelőtt kiadott ellenzéki nyilatkozat évfordulóján a Fidesz meghirdette a polgári ellenzék napját, és a Zeneakadémián megtartott rendezvényen 10 pontos új ellenzéki nyilatkozatot fogadott el. A Fidesz a nyáron részt vett a külföldiek földszerzésének engedélyezése elleni aláírásgyűjtésben, amelynek eredményeként szeptemberre összegyűlt a népszavazás kiírásához szükséges számú aláírás. Bár a kérdésben a balközép parlamenti többség az év őszén megakadályozta a referendum kiírását, a Horn-kormány kénytelen volt elfogadni a Fidesz-Magyar Polgári Párt javaslatát arra, hogy Magyarország NATO-csatlakozásáról ne csupán véleménynyilvánító, hanem ügydöntő népszavazást rendezzenek. (A novemberben megtartott referendumon a szavazók elsöprő többsége voksolt hazánk NATO-csatlakozása mellett.)

Szeptemberben a Fidesz parlamenti képviselőcsoportjához csatlakozott a KDNP akkor megszűnt frakciójának 13 tagja, és az MDF frakciójának 1996-os szakadása után már fideszessé vált Salamon Lászlóval együtt 34 fősre bővült képviselőcsoport a legnagyobb ellenzéki frakcióvá vált, amely Áder János személyében alelnököt jelölhetett az Országgyűlésbe. Az új frakcióvezető Pokorni Zoltán lett. Októberben a Fidesz választmánya határozatot fogadott el arról, hogy a párt kössön megállapodást az MDF-fel a minél sikeresebb parlamenti választási szereplés érdekében. Ezt az év végén kötötte meg a két párt. A Fidesz szintén együttműködési megállapodást kötött a KDNP-ből kivált Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) nevű szervezettel, amelynek a Fidesszel közös jelöltjei indultak az egyéni választókerületekben, illetve felkerültek a Fidesz listáira.

December közepén a Fidesz elnökeinek országos értekezletén Orbán Viktor bejelentette: teljesültek az előfeltételei a polgári erők összefogásának, amelynek zászlóshajója a Fidesz-Magyar Polgári Párt lett. A tanácskozáson Orbán ismertette azoknak a személyeknek - köztük a párton kívüli szakembereknek - a névsorát, akik a Fidesz kormányzati felkészülésében az egyes szakterületekért feleltek, és választási győzelem esetén miniszteri posztok várományosai lehettek.

1998

Az év elején Orbán Viktor levelet írt Göncz Árpád köztársasági elnöknek, amelyben kérte az államfőt, hogy mihamarabb jelölje ki az 1998-as parlamenti választások időpontját. A Fidesz Országos Elnöksége február 5-én nyilatkozatot adott ki, amelyben elfogadhatatlannak és a magyar polgárok érdekeit sértőnek nevezte a Horn-kormány döntését a nagymarosi vízlépcső ügyében, hogy 600 milliárd forintot kíván költeni egy olyan vízlépcsőre, amelynek megépítésére senki sem kötelezi Magyarországot. A hónap végén a párt képviselőcsoportja parlamenti vitanapot kezdeményezett a kérdésben, és a Fidesz tagjai nagy számban vettek részt a Duna-mozgalmak február utolsó napjára meghirdetett fővárosi tüntetésén. Ugyancsak februárban tartotta meg Budapesten a Fidesz-Magyar Polgári Párt IX. Kongresszusát, amelyen a küldöttek egyhangúlag fogadták el a 48 pontból álló, Szabadság és jólét című választási programot.

Márciusban a Fidesz Országos Választmánya döntött arról, hogy Orbán Viktor lesz a párt miniszterelnök-jelöltje. Programadó beszédét Orbán Viktor április 8-án, az első felelős magyar kormány megalakulásának 150. évfordulóján mondta el a Pesti Vigadóban. Egyúttal ismertette azt a 40 pontból álló intézkedési tervet, amelyet kormányra kerülése esetén a Fidesz a kabinet működésének első hónapjaiban hajtana végre.

A májusban tartott parlamenti választásokon a Fidesz listán 29,48 százalékot ért el, és a legtöbb mandátumot, 147-et szerzett. Emellett az MDF 16 képviselője a Fidesszel közös jelöltként, egyéni választókerületből jutott be az Országgyűlésbe. Június 6-án a Fidesz X. Kongresszusán a küldöttek felhatalmazást adtak Orbán Viktornak, hogy az MDF mellett kezdjen koalíciós tárgyalásokat a Független Kisgazdapárttal is. Megbízták azzal, hogy alakítsa meg a polgári jövő kormányát és az ország politikai stabilitása érdekében többségi kormányt alakítson. Június végén a kijelölt miniszterelnök aláírta a megállapodásokat Torgyán Józseffel, az FKGP és Lezsák Sándorral, az MDF elnökével. Az új Országgyűlés június 18-ai alakuló ülésén Áder Jánost, a Fidesz alelnökét választotta meg a magyar parlament elnökévé. Július 8-án pedig letette a hivatali esküt az Orbán Viktor vezette kormány. A kabinet 17 miniszteréből 12-őt a Fidesz jelölt és ugyancsak 12 államtitkárt ad a Fidesz.

Az októberben megrendezett egyfordulós önkormányzati választásokon a Fidesz és a polgári szövetség helyi szinten is erősítette pozícióit. A 10 ezres lélekszám alatti településeken önálló és szövetségeseivel közös listáin 30,16%-os, a 10 ezret meghaladó városokban 28,7%-os eredményt ért el. Magyarország 19 megyéjéből 16-ban a Fidesz és szövetségesei irányítanak. A városokban 39 helyen - köztük 8 megyeszékhelyen - ad a Fidesz polgármestert, összességében pedig több mint 150 települést fideszes polgármester irányít. A képviselők száma megközelíti a kétezret. Mindez az 1994-es eredményhez képest 72%-os növekedés.

1999

A Fidesz - Magyar Polgári Párt Országos Választmányának januári ülésén Szájer József alelnök, parlamenti frakcióvezető értékelte a polgári kormány és a párt első féléves tevékenységét. Beszédében megállapította: az Orbán-kormány hat hónap alatt több munkát végzett el, mint amit más kabinetek évek alatt. Megvalósította a polgárok életkörülményeinek javítására kidolgozott 40 pontos cselekvési program túlnyomó részét, mindössze néhány pont húzódott át erre az évre.

Orbán Viktor kormányfő-pártelnök február 6-án, a Pesti Vigadóban egy új kezdeményezésnek eleget téve a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület meghívására értékelte az ország állapotát. A Liberális Internacionálé március 3-5-ei brüsszeli kongresszusának ünnepi szónoka Orbán Viktor volt. A Fidesz elnöke beszédében egyebek között kiemelte: a közép-kelet-európai rendszerváltozások sikeréhez szükség volt a liberális gondolkodás megújítására. Ennek elemei között említette az értékek világossá tételét, az egyéni szabadság és a jogérvényesítés határának megtalálását, a kábítószerrel és a bűnözéssel szembeni fellépést, a családi értékek, a nemzeti hagyományok és a kulturális örökség megőrzésének törekvését.

A Fidesz-Magyar Polgári Párt május 8-9-én Budapesten megtartott XI. Kongresszusán újra Orbán Viktort választották meg a párt elnökévé, változatlan összetételben szavaztak bizalmat az elnökség tagjainak és póttagjainak. A tanácskozáson módosították a Fidesz alapszabályát: a lényegesebb változtatások a párt partnerszervezeteinek jogosítványait, a tagdíjfizetés rendjét, illetve az egyes testűletek hatásköreinek pontosítását érintették. A kongresszus nyolc szekcióban vitatta meg a párt előtt a kormányzásban álló fontosabb feladatokat, valamint a külügyi szekció javaslatára biztonság- és külpolitikai nyilatkozatot fogadott el. A kongresszust követően megújultak helyi, megyei választmányai és azok vezetőségei, az új országos választmány június 19-ei alakuló ülésén újra Várhegyi Attilát választotta meg elnökévé.

Szeptemberben a Fidesz együttműködési megállapodást írt alá a Magyar Kereszténydemokrata Szövetséggel, ez lehetővé teszi, hogy a két szervezet elnökségének egy tagja tanácskozási joggal részt vegyen a másik elnökségének ülésén, illetőleg az MKDSZ öt tagot és egy alelnököt delegálhat a Fidesz Országos Választmányába. A 148 tagú parlamenti frakció az esztendő végére 144 fősre mérséklődött (elhunyt Gyuricza Béla székesfehérvári és Rajcsányi Péter siófoki egyéni képviselő, kilépett a képviselőcsoportból Szabó Attila Csongrád megyei, illetve a pártból december 20-án kizárt Helmeczy László Szabolcs megyei listás képviselő.) A decemberben bejelentett kormányátalakítás nyomán Chikán Attila gazdasági miniszter helyére Matolcsy György, míg Hámori József kulturális miniszter helyére Rockenbauer Zoltán került 2000. január elsejével. Évközben több államtitkári csere, illetve kinevezés is történt Balsay István, Selmeczi Gabriella, valamint az elhunyt Gyuricza Béla helyére Mikes Éva, Frajna Imre, Rockenbauer Zoltán került, s államtitkárrá nevezték ki Borókai Gábor kormányszóvivőt, majd az év végén Szemerkényi Rékát.

Az év közben tartott időközi választásokon fideszes polgármestert választottak a Békés megyei Kondoroson, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kántorjánosiban, a Tolna megyei Szalkán és a Pest megyei Zsámbékon. Több helyen (Komlón, Mohácson, Pécsett, Pakson, Hajdúnánáson, Szeghalmon) új fideszes, illetve a párt által támogatott képviselők kerültek a testületbe. Újraválasztották Kisbér város polgármesterét Udvardy Erzsébetet, valamint növelte részvételét a Fidesz a Komárom-Esztergom megyei település újraválasztott képviselői testületében is.

2000

A január végén megtartott XII. Kongresszus döntött a miniszterelnöki és a pártelnöki tisztség szétválasztásáról. A Fidesz elnökévé Kövér László volt alelnököt választották meg, aki május 1-jével megvált miniszteri posztjától. A Fidesz ügyvezető alelnökévé az elnökség újra Áder Jánost választotta meg.

Évközben a parlamenti frakció létszáma 141-re mérséklődött, Gyuga Pál, Hortobágyi Krisztina kilépése, illetve Buza Attila ócsai polgármester tragikus halála miatt. Ugyanakkor a Fidesz támogatásával lett parlamenti képviselő a fehérgyarmati időközi választásokon az FKgP színeiben induló Lengyel János. Az időközi önkormányzati választásokon a Fidesz jelöltje szerzett polgármesteri címet Esztergomban (Meggyes Tamás), s fideszes vagy a párt által támogatott független polgármesterjelölt nyert Dorogházán, Géberjénben Kemecsén, Sámsonházán és Tabajdon. Újraválasztották Balatonfüred (Pálfy Sándor) és Hódmezővásárhely (Rapcsák András) fideszes polgármesterét. Ezenkívül eredményesen szerepeltek a Fidesz jelöltjei többek között Karcagon, Keszthelyen, Sárváron, Balatonfüreden, valamint Hódmezővásárhelyen, ahol a decemberi választásokon 14 körzetből 13-at a Fidesz-MKDSZ jelöltjei nyertek meg.

A kormánynak a párt által jelölt miniszteri posztjain májusban Kövér Lászlót a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter tisztségében Demeter Ervin követte, akinek államtitkári pozíciójába Simicskó István lépett. A közlekedési tárcánál Katona Kálmánt Nógrádi László (MKDSZ), majd Fónagy János követte. A szociális tárcánál Szilágyiné Szemkeő Judit (MKDSZ) lett a Miniszterelnöki Hivatal államtitkárává kinevezett Őry Csaba utódja, míg az Egészségügyi Minisztériumban Pusztai Erzsébetet a fideszes Horváth Zsolt váltotta.

Novemberben az Európai Néppárt (EPP) társult tagjává vették fel a Fideszt, amelynek ezzel egyidejűleg megszűnt a tagsága a Liberális Internacionáléban. Decemberben a Fidesz tagja lett az Európai Demokratikus Uniónak (EDU) is. Az év utolsó hónapjában a Fidesz volt a házigazdája a Közép-európai Polgári Pártok II. Konferenciájának. December 18-án letette a hivatali esküt az Orbán-kormány két új, a Fidesz által jelölt minisztere, akik 2001. január 1-jétől kezdték meg munkájukat az egészségügyi és a pénzügyi tárca élén. Mikola István az egészségügyi miniszteri székben Gógl Árpádot, míg Varga Mihály márciusban a Magyar Nemzeti Bank elnöki posztját elfoglaló Járai Zsigmondot váltotta fel a pénzügyminiszteri tisztségben. Varga utódja az államtitkári poszton Tállai András fideszes országgyűlési képviselő lett.

2001

A Fidesz - Magyar Polgári Párt május 5-6-án Szegeden megtartott XIII. Kongresszusán Pokorni Zoltánt választotta meg a párt elnökévé. Alelnökké választották Kövér Lászlót, Áder Jánost, Varga Mihályt, Szájer Józsefet, Deutsch Tamást, Németh Zsoltot, Kósa Lajost és Rogán Antalt, az elnökség póttagjává Sasvári Szilárdot és Illés Zoltánt. A kongresszuson első olvasatban tárgyalták meg A jövő elkezdődött című vitairatot. A szegedi tanácskozáson mondott beszédében Orbán Viktor miniszterelnök kiemelte: a Fidesznek jó esélye van arra, hogy megnyerje a 2002-es parlamenti választásokat, hiszen a polgári Magyarország jövőképével szemben nincs más értékteremtő jövőkép. A kormányfő felhívta a figyelmet a nemzet összefogásának fontosságára is. Júniusban megújultak a párt helyi és területi szervezeteinek vezetőségei, az Országos Választmány elnöke ismét Várhegyi Attila lett, s a testület hat alelnöke közül kettőt a partnerszervezetek jelöltek Rubovszky György (MKDSZ) és Dobó László (Fidelitas) személyében.

A kormány fideszes posztjain két kisebb módosítás történt: az egészségügyi államtitkári poszton Horváth Zsolt helyére Benyhe István került, míg a Miniszterelnöki Hivatal új államtitkára lett Mádi László s távozott Frajna Imre. A parlamenti frakció három képviselővel gyarapodott. A Pest megyei 14. számú választókerületben (Dabas) március-áprilisban megtartott időközi választást Szűcs Lajos nyerte meg, míg szeptemberben Kiszely Katalin és Molnár Róbert volt kisgazda képviselők csatlakoztak a frakcióhoz. Az időközi önkormányzati választásokon is több győzelmet arattak a Fidesz jelöltjei. Buza Attila özvegye, Icsó Zsuzsanna nyerte el a polgármesteri címet Ócsán. Ugyancsak fideszes vagy a párt által támogatott jelölt lett a település első embere Bükkszéken, Feldebrőn, Kéken, Pusztavacson, Tiszatenyőn és Magyaralmáson. A Fidesz jelöltje nyert képviselői mandátumot az ősszel Karcagon és Pécsett. A Fidesz partnerszervezete, az MKDSZ jelöltje lett Golop polgármestere, valamint két jelöltjük került be az újjáválasztott abaújszántói képviselőtestületbe.

A Fidesz - Magyar Polgári Párt májusban választási együttműködési megállapodást írt alá két partnerszervezetével, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetséggel és a Fidelitasszal. Augusztus 31-én pedig a Fidesz és a Magyar Demokrata Fórum választási megállapodását írta alá Pokorni Zoltán, a Fidesz és Dávid Ibolya, az MDF elnöke.

November 10-én lemondott tisztségéről bírósági ügye miatt Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkára. December 3-án Mádl Ferenc köztársasági elnök az országgyűlési választások első fordulóját április 7-ére tűzte ki.

2002

Nyilvánosságra hozzák a Jövő elkezdődött címet viselő vitairatot, melyet Pokorni Zoltán, a Fidesz, és Dávid Ibolya, az MDF elnöke mutat be a szélesebb nyilvánosság előtt. A szakmai részleteket tartalmazó kiadvány társadalmi vitáját követően, a párt, 2002. február 16-án Budapesten, az Összefogás Kongresszusán, a Fidesz hivatalos programjaként elfogadta.

A kampánycsend előtti napon, április 5-én a Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen ismét megrendezésre került a miniszterelnök-jelöltek-, ezúttal Medgyessy Péter és Orbán Viktor vitája.

Az országgyűlési választások első fordulója nem igazolta a közvélemény-kutatások jobbközép erők javára mért előnyét. Április 9-én Orbán Viktor a Testnevelési Egyetemen, majd 13-án a Kossuth téren közel egymillió választópolgár előtt elmondott beszédében a választás első fordulójára utalva felhívta a figyelmet: sokan voltunk, de nem voltunk elegen.

A választásokon végül a polgári összefogás 48,7%-os eredményt ért el, mely összesen 188 mandátumot eredményezett. Szocialista-szabaddemokrata koalíciós kormány alakult. A megállapodásnak megfelelően a Magyar Demokrata Fórum 24 fős önálló frakciót alakított, a Fidesz 164 tagú képviselőcsoportot hozhatott létre.

Május 7-én Orbán Viktor a Dísz téren bejelentette a Demokrácia Központ létrehozását és polgári körök megalakítását kérte az egybegyűltektől. Beszédét a hajrá Magyarország, hajrá magyarok jelszóval zárta. Nem sokkal később létrehozta a Szövetség a Nemzetért Polgári Kört.

Június közepén a Magyar Nemzet cikke nyomán kipattant Medgyessy-botrány az elmúlt rendszer titkosszolgálati működésére irányította a figyelmet. Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke éles hangon vonta kérdőre a parlamentben a miniszterelnököt, és a köztársaság morális válságáról beszélt. Pár nappal később, július 3-án, miután tudomást szerez édesapja ügynök múltjáról, azonnali hatállyal lemond pártelnöki és frakcióvezetői tisztségéről. A képviselőcsoport élére Áder Jánost választják, s ugyancsak ő irányítja ügyvezető elnökként a pártot a következő kongresszusig.

Október elején lemond országgyűlési mandátumáról Várhegyi Attila, miután jogerős ítéletben elmarasztalja a másodfokú bíróság.

Október 20-án tartották a helyhatósági választásokat. A jobbközép erők országos átlagban teret veszítettek. A 19 megyei közgyűlésből 16-ban kormánypárti többség alakult ki, a fővárosi közgyűlésben baloldali többség mellett, 21 tagú Fidesz-MDF-MKDSZ frakció alakult.

Mivel Sasvári Szilárd a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának elnökségi tagja lett, lemondott a Fidesz országos elnökségében betöltött póttagi tisztségéről.
www.fidesz.hu


 Fővárosi Bíróság

 Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.

 Gézengúz Alapítvány
A Gézengúz Alapítvány a születés körüli időszakban sérülést elszenvedett kisgyermekek mozgáskoordinációs gyógyításával foglalkozik. Az 1990 óta működő Gézengúz Alapítvány hazánkban egyedülálló szakmai programjával ezidáig több, mint 3000 gyermek fejlődését segítette. Ennek köszönhetően a születés körüli időszakban sérülést elszenvedett gyermekek közül immár sokan teljesen beilleszkedhettek embertársaik közé és nagyszerű eredményeket érnek el az iskolában is – így összeségében éppolyan teljes életet élhetnek, mint az egészségesen született gyermekek.
A Gézengúz Alapítvány állami normatíva nélkül nyújt országos ellátást.
www.gezenguz.hu


 Honvédelmi Minisztérium

 IAESTE Hungary
Magyar Mérnökhallgatók Egyesülete
Műegyetem

A Magyar Mérnökhallgatók Egyesületének BME Helyi Bizottsága ismét megrendezi 2007. októberében szakmai programsorozatát, az ÉPÍTŐMÉRNÖKI SZAKMAI HETET. Célunk a hallgató – oktató - munkaadó közötti szakmai együttműködés erősítése, illetve a közvetlen kapcsolat kialakítása.

Egyesületünk 1982 óta tagja a nemzetközi IAESTE-nek, amely 1948-ban alakult, jelenleg 85 országban van jelen, fő tevékenysége a nemzetközi szakmai gyakorlatcsere program. Az IAESTE magyarországi képviselőjeként kiemelten közhasznú, non-profit szervezetünk számos szakmai és szórakoztató programmal teremt lehetőséget a mérnökhallgatók fejlődésére.

Egyesületünk tagjai 2000 óta rendezik meg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Karán az Építőmérnöki Szakmai Hetet. Egyetemünk alapításának 225. évfordulója alkalmából az Egyetem Szenátusa a 2007-es évet ünnepi évvé nyilvánította. Ezt méltó alkalomnak tartjuk, hogy egyre népszerűbb programsorozatunk határait kiszélesítsük.

Korunk egyre növekvő igényei megkövetelik, hogy az egyetemről kikerülő pályakezdő mérnökök minél szélesebb és minél átfogóbb szakmai ismeretekkel rendelkezzenek. Az Építőmérnöki Szakmai Hét hozzájárul ahhoz, hogy a hazai építőipar ezen elvárásoknak megfelelő munkaerőhöz jusson. Célunk, az építőmérnök hallgatók és tanáraik kölcsönös megismertetése a hazai építőiparban működő cégekkel és nem utolsósorban hogy intézményeink, szervezeteink, tanáraink és diákjaink között szülessen egy új, szakmai megmérettetésen és élményen alapuló kölcsönös baráti és hivatásbeli kapcsolat.

Az október 8 és 11 között megrendezésre kerülő szakmai hét alatt a hallgatóknak alkalmuk nyílik kiegészíteni az egyetemi tanulmányaik során megszerzett szaktudásukat és karrier tanácsadó programjainkon felkészülhetnek a munkaerőpiac kihívásaira. Ezzel párhuzamosan a cégek számára adott a lehetőség, hogy minél átfogóbb képet nyújthassanak tevékenységükről, termékeikről és az általuk használt technológiákról miközben közvetlen kapcsolatba kerülhetnek a diploma előtt álló hallgatókkal. Ennek legfontosabb eseménye a Karrierépítő, ahol a cég képviselői különböző prezentációs eszközökkel mutatkozhatnak be.

További ízelítő a programokból

Szakmai kirándulás: Előadásokkal egybekötött kirándulásokon az érdeklődő hallgatók az építőmérnöki szakma legkülönfélébb területein nyerhetnek betekintést a gyakorlatba, kivitelezésbe, működésbe, működtetésbe. A hét folyamán tehát szakmailag érdekes és éppen épülő létesítményeket tekinthetnek meg a diákok.

Nemzetközi hídépítő verseny: Idén először külföldi diákok is indulhatnak a versenyen. A hídépítő versenyen az induló diákok szakmai tudásukat és konstruktivitásukat teszik próbára.

Úthenger gyorsulási verseny: Az előző évek úthenger bemutatóin túl idén szeretnénk gyorsulási versennyel színesíteni a programot.

Konferencia: Egy kerek-asztal beszélgetés, ahol egy adott téma kiemelt szakértői vitatják meg az oda vonatkozó kérdéseket. A vitafórum interaktív lesz, tehát a közönség is becsatlakozhat a gondolatmenetbe.

Állófogadás: A rendezvény méltó lezárása, mellyel támogatóinknak mondunk köszönetet, valamint a Nemzetközi Hídépítő Verseny díjazására is itt kerül sor.
sz7.iaeste.hu


 II. Kerületi Önkormányzat
Az Árpád kor előtti idők

Az ember első nyomai a kerület területén Pesthidegkút környékén, a Remete-szurdokban bukkantak elő, mégpedig a neander-völgyi emberé. Magyarországon e típusnak ez a második legrégibb előfordulása. A régészek i.e. III. évezred második felében a Közel-Keleten és Európa számos részén elterjedt, úgynevezett Harangedény-kultúrához tartozó harcos-kereskedő népek több telepének lelőhelyét találták meg ezen a területen.

Remete szurdok

A római korból viszonylag sok, a II. kerület történetére vonatkozó információ áll rendelkezésre. Az I. században a budai Duna-partot őrző három lovas alakulat (ala) közül az egyik a Vízivárosban állomásozott. Időszámításunk szerinti 89 után a mai Bem tér környéki táborban a légio II adiutrix tartott helyőrséget a szarmata-szvéb háborúk időszakában, majd a táborok a dák háborúk után, Traianus uralkodása alatt elnéptelenedett. A limes út melletti vízivárosi telepet 260 körül a szarmaták és a kvádok elpusztították, nem is épült később újjá. A III. század második felében a budai hegyvidéken - például a Szemlőhegyen - az acquincumi katonai arisztokrácia rendelkezett birtokkal. 400 körül a rómaiak kiürítették Kelet -Pannóniát, és az V. századtól kezdve a romanizált lakosság nyomai többé nem mutathatók ki.

A hun uralom alatt szarmaták és germánok telepedtek le, 454 után a - Sadages- hun nép birtokában volt a budai oldal, amelynek fontosságát a három előkerült gazdag hun sírlelet is bizonyítja, ezek közül az egyik a Szemlőhegy keleti oldaláról való a 430-450 közötti évekből. Ugyancsak a Szemlőhegy területéről került elő egy VIII. századi karperec.

A történészek feltételezése szerint a honfoglalás után a vezértörzs, a Megyer (másoknál Tarján) szállásterületéhez tartozott Budapest, és az óbudai romok birtoklásához fontos belpolitikai események kapcsolhatók. A Kuruclesi-dűlőkben a régészek honfoglaláskori sírokat tártak fel, az adatok mennyisége és minősége mégis kérdésessé teszi a budai oldal bárminemű jelentőségét a 895 utáni években.

Árpád kortól a török kiűzéséig

A II. kerület területén az árpád-kortól kezdve több település egykori nyomai mutathatók ki. A honfoglaló magyar törzsek egyikének nevét viselő Nyéken (a mai Szajkó utca környékén) X-XI. századi temetőket találtak. E falu középkori határai Buda, Felhévíz és Hidegkút voltak. Több mint valószínű, hogy már III. Béla korában királyi vadaskert működött a falu mellett. Birtokosai - az uralkodó családon kívül a XIV-XV. Században főleg kisnemesek, illetve budai polgárok voltak. A falu középkor végi, nemcsak lokális jelentőségét a határában létesített vadaskert, vadászkastély és nyárilak (a mai Hűvösvölgyi út 78.) adja, e két utóbbit Mária királyné és Zsigmond király kezdte építtetni, majd Mátyás átalakíttatta és bővíttette; főleg a Jagellók alatt volt a Budán tartózkodó királyi udvar kedvelt vadászhelye.

A fellelhető történeti forrásokban a XIII. századtól kezdve mintegy húsz Nyéktől északra telepítést említenek meg, melyekben a kor speciális szolgáltató népei, a királyi trombitások éltek, akiket I. Lajos király nemesített 1373-ban. Ezek egy része Budára költözött, budai polgár családokba házasodott, majd megszerezte Hidegkút jelentős részét. A XVI. század elején a Podmaniczky család is szerzett itt földbirtokot. Hidegkút keleti határában helyezkedett el a forrásokban első ízben 1212-ben megjelenő Gercse falu, melynek temploma a XIII. századból való A török hódítás előtti két évszázadban 50-60 háztartásos népes település volt, alakosok mind egytelkes paraszt-nemesek voltak

A XII. századig vezethető vissza (Buda) Felhévíz (Superiores aque calidae Budenses) története. Nevét a mai Császár- és Lukács-fürdő környékén feltörő melegvizű források után kapta. Eredetileg Óbuda része volt, déli határa körülbelül a Lánchíd budai hídfőjéig tartott. Felhévíz piactere - hozzávetőlegesen a mai Bem téren - a II. Géza által alapított Gézavására és Óbuda első csónakos révje. Lakosságának zöme magyar volt, túlnyomórészt mezőgazdasággal foglalkozott. A XIV-XV. Században déli végén tartották Buda pünkösdi országos vásárait. Vásártere körül a király, egyházi intézmények és bárók palotái állnak. Felhévízet környező hegyek déli lejtőin (amit a középkorban málnak - mely a mell szó változata - hívtak) szőlőt termeltek. E bortermő vidék a király a margitszigeti apácák, a felhévízi konvent és a mogyoródi apátság birtokaihoz tartoztak.

A tatárjárást követően Felhévíz déli részéből jött létre, magyar lakossággal Buda egy új külváros, központjában Szentpéter vértanú tiszteletére emelt plébániatemplommal (körülbelül a Csalogány és a medve utca sarkán), mely névadója lett a településnek. Kubinyi András szerint Szentpéter külváros volt Buda gabona- és takarmánykereskedelmének centruma.

A Budán tartózkodó királyi udvar, illetve uralkodó család számára Nyékhez hasonlítható fontosságú, de országos szempontból is is igen jelentős hely volt a János- és Hárs-hegy nyergén épült Szent Lőrinc kolostor (romjai a Budakeszi út 93-ban találhatók), az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok központja. 1300-ban kezdték építeni a pilisszentkereszti remeték egy Szent Lőrinc tiszteletére emelt kápolna helyén.
A XIV. század elején már a rend főkolostora, később a budaiak fontos zarándokhelyévé vált. 1381-ben helyezik el a Velencéből I. Lajos király által hadizsákmányként megszerzett remete Szent Pál földi maradványait. A XVI. század elején többszöri átépítés után kiterjedésre az ország legnagyobb kolostora lett, híres volt értékes könyvtáráról is. Mátyás király nagyon kedvelte a budaszentlőrinci pálosokat, gyakran megfordult náluk, és több ízben kiváltságokkal ruházta fel őket. A török pusztította el a kolostor, 1541 után már nem említik a források. A XIX. században, amikor tudományos feltárása megkezdődött -Magyar Eskuriál-nak is nevezték.

Budát a török 1541-ben foglalta el. Buda határában lévő falvak többsége pusztává vált. Gercsét 1595-ben hagyták el végleg lakosai, de például Hidegkúton is 1559-ben mindössze tíz, 1662-ben tizenkét adófizetőt írtak össze a budai defterdárok. Végleg elenyészett Nyék falu is, valamint a többi budai külváros, Felhévíz, Szentpéter. A budaszentlőrincipálos kolostor köveit 1620-ban elhordták a vár erődítési munkálataihoz.

A török korban a Vár körüli legnagyobb lakótelep, az úgynevezett Varos volt (e magyar szó átkerült az oszmán-török szókincsbe), a mai Széna tér, a Bem tér és a Lánchíd budai hídfője között, tulajdonképpen a későbbi a későbbi Víziváros. A Varos-t kettős falrendszer védelmezte, valamint a mai széna tér környékén egy nagy mocsár. A polgári lakosság és főleg a nem muszlimok a falakon túl a mai Jégverem és a széna tér közötti dombon élt, külön csoportokban a magyarok, zsidók, cigányok és a balkáni népek. Itt négy nagyobb és tizenkét kisebb dzsámi épült, főleg a kersztény templomok helyén. 1686-ban a Szent Liga hadának főserege – Lotharingiai Károly vezérlete alatt a mai Zsigmond tér és Pasarét között táborozott. 1541 és 1686 közötti, mintegy másfél század mérlegéhez nemcsak a pusztítás tartozik, hanem az oszmán-török építészet magyarországi vonatkozásában kimagasló, ma is látható alkotásai a Császár fürdő, a Király fürdő, valamint a Gül Baba türbéje.

A török kiűzésétől Budapest egyesítéséig

A török kiűzése után Buda hat részből állt, a Várból és öt külvárosából, melyből három a mai II. kerület területére esett: Víziváros, Országút, Újlak. Az egész ország újjáépítése folyt a XVII. Században, így ezeken a területeken is. Míg a század elején még csak egy utca volt a mai Víziváros területén, a reform kor idején már alig van üres telek. A Víziváros jelentőségét a kereskedelem adta és a számos (részben katonai) nyilvános és középület. A Fő utca környéki házak árulkodtak csak polgári jólétről, egyébként a városrész - nem csak építészetileg - falusias jellegű volt. Különálló egysége volt a horvátok által lakott Horvátváros, ide tartozott a mai Szász Károly utca két oldalán elterülő budai temető is
Az Országút (Landstrasse) városrész az itt Bécs felé tartó országútról kapta nevét, itt is alapvetően kereskedelemmel foglalkoztak a lakók, és hasonlóan a Vízivároshoz falusias jellegű volt.

Újlak a Duna mentén az Országút Szemlőhegy, Pálvölgy és Óbuda között a középkori Szentjakabfalva megmaradt utcái helyén alakult ki a XVIII. század folyamán. A lakosság nagy része ide települt római katolikus német iparral és kereskedelemmel foglalkozó népesség volt
Az 1838. évi nagy dunai árvíz ebben a három külvárosban is komoly pusztításokat végzett: 1144 ház maradt meg, 235 nagyon megrongálódott, 183 pedig összedőlt.

Szintén a XVIII. századi újjáépítés során jött létre ismét Hidegkút falu is, melyet báró Kurz császári kamarás vásárolt mge és főleg a Fekete-erdő környékéről származó svábokkal népesítette be.

A reform korban (1825-1848) kezdtek épülni Buda határában kirándulóhelyek - például Kuruclesen , Lipótmezőn, Hidegkúton a Jagerhaus vagy Zugligetben a Szép Juhászné vendéglő - valamint nyaralók.

1873-tól nagy-Budapest létrehozásáig

Kerületünk mai képét abban a korszakban nyerte el ,párhuzamosan Budapest világvárossá történt fejlesztésével, s amíg Pest a gazdasági centrumot jelentette, addig Buda, és így a II. kerület egy része is közigazgatási központ lett. Az 1873-as egyesítés után a zsúfolt Víziváros nem tette elehetővé a nagyobb népességnövekedést, ezzel szemben a nagyméretű külterületek komoly fejlődési lehetőséget ígértek. 1876-ban készült el a budai oldal első rendezési terve, ez akkor még érintetlenül hagyta a Víziváros utcahálózatást, a rendezés csak a Vár oldalára korlátozódott, a Rózsadombon pedig csak a Mecset utca környékét szabályozták. Kiépítették az 1876-ban átadott Margit híd budai hídfőjétől a későbbi Mechwart ligetig az útvonalat, majd 1885 és 1892 között a további szakaszait. Mivel a Margit-híd közelebb hozta a budai dombokat, különösen a Rózsadombot a szemközti Lipótvároshoz, ezért 1896 után tervbe vették a Rózsadomb, Rézmál, Szemlőhegy, a Vérhalom, a Törökvész és Nyék szabályozását.

E területek beépülést és fejlesztését az a sajnálatos tény is elősegítette, hogy az 1880-as években nagy filoxéra-járvány dúlt, ami azt itt honos szőlőkultúrát szinte teljes egészében kiirtotta. 1899-ben építették meg a Pasaréti utat, ezzel kezdődött meg a Pasarét beépítése. A budai dombok lassan évtizedek alatt beépültek, a Víziváros pedig egyre inkább Budapest városias részeihez kezd hasonlítani.

Hidegkút ebben az időszakban lassanként polgárosuló és fokozatosan asszimilálódó sváb falu volt.
A II. világháború hadieseményei során a kerület a budai csata, azaz a Vár ostroma során hadszíntérré vált. 1945. február 11-én a német csapatok egy része a szovjet ostromgyűrűből Hűvösvölgy felé tört ki.
A háború után az újjáépülő város kedvelt kertvárosa lesz a II.kerület. 1950. január 1-jétől, Nagy-Budapest létrehozástól a kerülethez tartozik Hidegkút.

1956 súlyos sebeket ejt a városrészen, és sok itt lakó ember válik a forradalom részesévé. Itt lakott - az Orsó utcában - Nagy Imre miniszterelnök, itt élt - a Borbolya utcában - Mansfeld Péter az 56-os forradalom legfiatalabb kivégzett áldozata, s Szabó János a Széna téri harcok vezére a Lövőház utcában lakott.

A hatvanas-hetvenes-nyolcvanas években szinte teljes egészében beépült a II. kerület. Harminchárom városrészének több évezredes múltja lábuk alatt és szemünk előtt.
www.masodikkerulet.hu


 Kézenfogva Alapítvány

Az értelmi és halmozottan fogyatékos, autista emberek a magyar társadalom leghátrányosabb helyzetű csoportjai közé tartoznak. Nagy részüknek nem csupán az egészségügyi állapota, hanem a mostoha társadalmi körülmények is nehezítik az életét, és teszik szinte lehetetlenné a társadalmi normaként elfogadott életvitel folytatását.

A tudatlanság, a nemtörődömség, az előítéletek és a félelem olyan társadalmi tényezők, amelyek elszigetelik őket és hátráltatják fejlődésüket. A róluk való gondoskodás ma már nem csak állami feladat.

1993-ban Göncz Árpád köztársasági elnök alapította a Kézenfogva Alapítványt, azzal a céllal, hogy országos szinten próbáljon javítani az értelmi és halmozottan fogyatékos gyermekek, felnőttek, valamint hozzátartozóik, gondozóik és a velük foglalkozó szakemberek, civil szervezetek helyzetén. Az Alapítvány kuratóriumának elnöke: Göncz Árpádné.

Alapítványunk olyan befogadó társadalmat tart ideálisnak, amelyben az értelmi és halmozottan fogyatékos, autista emberek a társadalom egyenértékű tagjaiként részt vesznek a társadalmi élet minden területén. Fontosnak tartjuk, hogy az emberek tudatában megfelelő szemlélet alakuljon ki sérült embertársainkról, megkönnyítve az előítélet-mentes befogadásukat, erősítve az emberi jogaik érvényesülését. Ezért lehetőségeinkhez mérten igyekszünk megoldást találni az ország egész területéről érkező kérésekre, amelyeket az érintett családok intéznek hozzánk. Ernyőszervezetként kapcsolatot tartunk azokkal a civil szervezetekkel, amelyek értelmi és halmozottan fogyatékos, autista emberek számára nyújtanak támogatást. Többek között információval, szaktanácsadással, szakmai konferenciák szervezésével igyekszünk összefogni, és erősíteni őket. Honlapot és web alapú nyilvános segítő adatbázist működtetünk, tanfolyamokat szervezünk, kiadványokat, jelentetünk meg, közvélemény-formáló programokat szervezünk, valamint nemzetközi és hazai kutatásokban veszünk részt.

Így már 14 éve, hogy programjainkon keresztül igyekszünk felhívni a társadalom figyelmét az értelmi sérült emberek mellőzöttségére, kitaszítottságára, életük égető gondjaira.

Szerteágazó tevékenységünk megvalósításában a gyógypedagógia, valamint a kapcsolódó szakterületekről érkező munkatársainkon kívül, neves külföldi és hazai szakemberek, szülők és maguk a fogyatékos emberek segítenek bennünket ötleteikkel, véleményükkel és szaktudásukkal.


További információ:  www.kezenfogva.hu

 

Pordán Ákos

Kézenfogva Alapítvány

ügyvezető kurátor

 

A sajtó munkatársai számára segítséget, információt nyújt:

 

Baráth Andrea

Kommunikációs és PR vezető

Kézenfogva Alapítvány

1093 Budapest, Lónyay utca 19.

tel: 06 1 215 5213

mobil: 06 30 274 44 14

fax: 06 1 217 8115

email: barath.andrea@kezenfogva.hu

www.kezenfogva.hu


 Közép-Európai Tehetségkutató Alapítvány
A Közép-Európai Tehetségkutató Alapítványt Kenyeres Sándor üzletember hozta létre 2002-ben: magánvagyonából 100 000 eurót biztosított az alapító okiratban rögzített célok megvalósítására. Az Alapítvány célja a régió kimagasló szellemű és kreativitású fiatal tudósainak, kutatóinak, szakembereinek támogatása, a kiemelkedő társadalmi hasznosságot hordozó programok, tudományos és kulturális teljesítmények elismerése, melyek a térség fejlődését, és az élet minőségének emelését szolgálják. Az Alapítvány közhasznú tevékenysége során különös figyelmet fordít a tehetséges fiatal szakemberekre, kutatókra és mindenkori lehetőségeihez mérten egyénenként vagy műhelyként támogatja őket. Az Alapítvány közhasznú és nyitott, ahhoz – az alapító okiratban rögzített célok megváltoztatása nélkül – mások is csatlakozhatnak.

Az alapítóról

Kenyeres Sándor
ingatlanfejlesztő üzletember, született Decs, 1949.

Tanulmányok: Budapest Műszaki Egyetem 1969–73, villamosmérnök.

Életút:
1973-tól munkahelye a Tungsram: projektszervezés, gyártásszervezés, ipari beruházások. Amerikai és japán tanulmányutak után a Tungsram félvezetői projektjének managere.
1978-tól a Burginvest Rt. elnöke. Lakóparkok szervezését, finanszírozását irányítja. Nevéhez fűződik a Budai Belváros gondolata.
Ennek megvalósításaként 1995-től a Mammut projektek vezetője – máig a részvénytársaság elnöke, a Mammut igazgatótanácsának elnöke.
2002-ben akadémiai Talentum Díjat alapított közép-kelet Európa kiemelkedő tehetségű fiatal tudósai és kutatói számára.

Szakmai érdeklődési területe: térségfejlesztést, életminőséget, környezeti minőség javítását szolgáló projektek, Magyarország regionális központ koncepció.

A Közgazdaságtudományi Egyetemen a térségfejlesztési szakterület előadója.
A Talentum Akadémiai Díjról

A Magyar Tudományos Akadémia és a Közép-Európai Tehetségkutató Alapítvány közösen hozták létre a „Közép-Európai Talentum Díjat”, melyet az Akadémia gondozásában 2007-ben ötödik alkalommal osztottak ki. A díjat egyenként 20.000 euró értékben (a díjátadás napján érvényes MNB középárfolyamon számított forint összegben) minden évben egy alkalommal három, a legígéretesebb tudományos ötlettel, témával, szakmai programmal pályázó fiatal tudós, szakember, vagy kutató számára ítélik oda a közép-európai régióból. A pályázatokat a Kuratórium a tudományos érték mellett a társadalmi hasznosság, a megvalósíthatóság, az élet minőségére gyakorolt hatása alapján is mérlegeli.
A Talentum Díj elnyerésére kutatási-, fejlesztési-, tudományos eredményekkel, illetve megvalósítás alatt álló projektekkel pályázhatnak a 35 évalatti fiatal tudósok a természet-, az élet- és a társadalomtudományok területén. A Díj odaítélésekor a képesítés, vagy elért tudományos fokozat nem szempont. A pályázat elbírálását a Közép-Európai Tehetségkutató Alapítvány Kuratóriuma által kijelölt tudományos Döntőbizottság végzi. A Döntőbizottság előterjesztése alapján a végső döntést a Közép-Európai Tehetségkutató Alapítvány Kuratóriuma hozza meg.
A Kuratórium elnöki tisztét Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke tölti be.
Tagjai: Glatz Ferenc, Detrekői Ákos, Enyedi György, Fodor István és Roska Tamás. A felügyelő bizottságot Erdei Tamás képviseli, a döntőbizottság tagjai: Szepesváryné Dr. Tóth Klára, Gáti István, Győrfi László, Halász Béla, Török Ádám és Bálint Csanád.
www.talentum-ceta.hu


 Köztársasági Elnöki Hivatal
A köztársasági elnököt feladatainak ellátásában a Köztársasági Elnöki Hivatal segíti.

A Köztársasági Elnöki Hivatal a köztársasági elnök munkaszervezete, mely – az Alkotmány, a vonatkozó törvények és egyéb jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően – segíti a köztársasági elnököt feladatainak ellátásában. Ennek keretében különösen:
– szakmai segítséget nyújt a köztársasági elnöknek hatáskörei gyakorlásához, hivatalos kapcsolatot tart az érintett közjogi méltóságokkal, hivatalos szervekkel, társhatóságokkal;
– ellátja a Köztársasági Elnökség fejezeti gazdálkodási, működési, általános igazgatási, valamint közszolgálati ügyeinek intézését;
– részt vesz a köztársasági elnök hivatalos belföldi és külföldi programjainak előkészítésében és lebonyolításában;
– részt vesz a hivatalos szerveket, médiát, állampolgárokat érintő hivatalos kapcsolattartásban, tájékoztatásban, levelezésben;
– a jogszabályoknak megfelelően biztosítja a személyes adatok védelmét, az állami és szolgálati titok védelmét, szolgáltatja a közérdekű adatokat, üzemelteti a Köztársasági Elnöki Hivatal honlapját;
– ellátja a Sándor-palota kezelésével és fenntartásával, üzemeltetésével járó feladatokat;
– a jogszabályoknak megfelelően ellátja a volt köztársasági elnök szolgálati lakásának kezelésével járó feladatokat;
– a törvénynek megfelelően kétfős titkárságot tart fent a volt köztársasági elnök részére.

A Köztársasági Elnöki Hivatalt a hivatalvezető és a hivatalvezető helyettese vezeti a köztársasági elnök irányítása mellett. A hivatalvezetőt és helyettesét a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel.

A Köztársasági Elnöki Hivatal vállalkozási tevékenységet nem lát el. A Köztársasági Elnöki Hivatal működési költségeit a központi költségvetés Köztársasági Elnökség fejezete állapítja meg.

A Köztársasági Elnöki Hivatal székhelye a budavári Sándor-palota. Itt látja el munkáját a köztársasági elnök is.
www.keh.hu


 KDNP
Hatvan éves a Kereszténydemokrata Néppárt

A két világháború között jelentõ kísérletek születtek Magyarországon a társadalmi és politikai élet demokratizálódása érdekében. Virágzásnak indultak a társadalmi szervezetek, a katolikus és protestáns egyházak támogatásával keresztény-szociális reformmozgalmak bontakoztak ki. A KALOT, az EMSZO, a Hivatásszervezet, a KIOE, a KIE körülbelül 1 millió taggal rendelkezve igyekeztek a szociális képzésekben és a társadalomban békét, nyugalmat és fejlõdést hozni.

A döntõ fordulatot a KDNP történetében 1943 augusztusa hozta, amikor Apor Vilmos püspök összehívta a szociális reformmozgalmak vezetõit, és arról tárgyalt, hogy hogyan lehet átmenteni a háború utáni idõszakra azokat az intézményeket és értékeket, amelyeket ez a reformkorszak kitermelt. Felismerték, hogy csak párttá alakulva számíthatnak az akkor már nyilvánvaló szovjet megszállás utáni közéleti befolyásra és a keresztény egyházak érdekeinek a védelmére. 1944 õszén, a német megszállás idején alakult meg titokban a Néppárt, illegalitásban mozgó vezetõi pedig- a német Gestapo ellen menekülve- különbözõ titkos helyen találkoztak.

A Demokrata Néppárt sikere (1947-1949)

A párt 1945 elején Barankovics Istvánt választotta fõtitkárává. A többi vezetõ egyetértésével elhagyták a keresztény jelzõt, érzékeltetve ezzel, hogy el akarják határolni magukat a két világháború közötti keresztény politika erkölcsi és politikai terheitõl. A Demokrata Néppárt ellenzéki programját Barankovics István 1947. augusztus 10-én hirdette meg Gyõrben. A párt programjának lényegét így fogalmazta meg: a cél a legbiztosabb és legszélesebb emberi jog, a legnagyobb szociális biztonság és a legnagyobb szabadság biztosítása- a természetfölöttiség többletével. Politikája gyakorlatilag arra irányult, hogy az ország legszegényebb rétegeit beemelje a közmûveltség, a politika és gazdasági demokrácia keretei közé, és ezzel elindítsa polgárosodásának folyamatát.

Az ebben az évben tartott országgyûlési választáson a Demokrata Néppárt kapta a legtöbb hiteles szavazatot és 62 képviselõvel a legerõsebb ellenzéki erõként jutott az országgyûlésbe. Mindez a nyugat-európai kereszténydemokrata pártok megalakulásával egy idõben történt, egyedül a kelet-közép-európai térségben. A kommunisták azonban a párt erkölcsi ellehetetlenítésére törekedtek. Rendõrhatósági eszközökkel igyekeztek megtörni a képviselõk programjukhoz hû tevékenységét. Barankovics végül arra kényszerült a párt becsületének megmentése érdekében, hogy 1949 elején, menekülése után, Bécsbõl bejelentse a Demokrata Néppárt feloszlatását. Tette ezt elsõsorban az itthon maradottak tehermentesítésére, a várható megtorlás enyhítésére. A párt képviselõi közül így is többen börtönbe kerültek, többségük súlyosan hátrányos helyzetbe jutott.

A magyar kereszténydemokrácia az emigrációban (1949-1989)

1947-49 folyamán a keresztény-szociális mozgalmak vezetõinek egy jelentõs rétege is menekülésre kényszerült. Az így kialakult magyar kereszténydemokrata emigráció tagjai az Egyesült Államokban és Nyugat- Európában is tudatosan vállalták emigrációs hivatásukat. Amerikába került barátaink részt vettek a Közép-Európai Kereszténydemokrata Unió megalapításában, lengyel, cseh, és balti kereszténydemokrata vezetõkkel együtt. Az európai emigrációban élõ magyar kereszténydemokraták rendszeresen részt vettek a Nemzetközi Kereszténydemokrata Unió, a mai Európai Néppárt elõdjének kongresszusain, és tájékoztatták nyugati politikai partnereiket a szovjet megszállás alatt sínylõdõ országok, illetve társadalmak kiszolgáltatottságáról.

A KDNP (1990-2004)

A magyar kereszténydemokrata emigráció tehát négy évtizedes szervezett tevékenységben élt a szabadság nyújtotta lehetõségekkel és vállalta a vele járó kötelezettségeket. Így tudtunk kezdeti segítséget nyújtani 1989-1990-ben a keresztény jelzõt ismét nevébe iktató Demokrata Néppárt újjászervezéséhez, s így vált a Kereszténydemokrata Néppárt a rendszerváltó Antall-kormány megbízható és hatékony segédcsapatává.

A KDNP az 1997 és 2002 közötti mélyrepülése után ismét talpra állt Varga László szívós küzdelmének eredményeként és Semjén Zsolt vezetésével újból elfoglalta helyét a magyar közéletben, és az Európai Néppártok közösségében.

A KDNP ezekbõl a szellemi gyökerekbõl táplálkozva kívánja szolgálni a huszonegyedik századbeli magyar kibontakozás útját, és vállalni kívánja a küzdelmet az elõttünk álló választásokon. A Fidesz Magyar Polgári Szövetséggel kötött megállapodás értelmében önálló partnerként kívánja betölteni hivatását, felajánlva 60 éves történetének gazdag hagyományát. Céljai között változatlanul elsõ helyen áll az egyházak mûködési szabadságának biztosítása, az állam és az egyházak közötti megállapodások tisztességes betartatása. Változatlan feladatának tartja a családok, a társadalom szélére szorult rétegek és egzisztenciájukban veszélyeztetett kis- és középvállalatok érdekeinek szolgálatát és az önkormányzatok önállóságának védelmét. Ennek tudatával vállalja a közös ország-építõ munkát szövetségeseivel - velük szoros egyetértésben.

A Kereszténydemokrata Néppárt bemutatása


A Kereszténydemokrata Néppárt a magyarországi rendszerváltó pártok egyike. A rendszerváltás óta a keresztény értékek legfõbb képviselõje a magyar politikai életben. Politikáját egy kisebb megszakítással mindig a jobbközép tábor részeként folytatta. Ma a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség vezette blokk szerves része. A Fidesszel közösen politizálva szólítjuk meg a magyar társadalom azon részeit, amelyek más polgári erõk számára nehezebben elérhetõk. Egy részfeladatot vállalt fel a Kereszténydemokrata Néppárt: a magyarországi gyakorló keresztények, és a keresztény értékek mentén élõk és gondolkodók pártja kíván lenni. Olyan gondolatokat, véleményeket szólaltat meg, amelyek talán a Fidesz teljes táborán belül sem élveznek többséget, de egy kereszténydemokrata számára fontosak. Példaként említhetjük az Európai Unió alkotmányát, amelyet a Fidesz képviselõinek túlnyomó többsége megszavazott, míg a kereszténydemokrata képviselõk nemmel szavaztak, jelezve, hogy a kereszténységre való hivatkozás nélkül az unió alkotmánya hiányos.

A KDNP politikájának alakításakor az evangéliumi emberképbõl indul ki. Ez alapján egy szolidáris társadalom felépítéséért kíván tevékenykedni, amely számára fontosak az egyének, a kisközösségek, és a családok. Egy olyan államban hiszünk, amelyik az emberért van, amelyik mindig az embert tartja szem elõtt, és hiszi, hogy a pénz szolgálja az embert, s nem fordítva. Hisszük, hogy ha ez a viszony megfordul, az mind az embernek, mind a tõkének kárára lesz. A szemünkben minden ember méltó az emberi létre. Minden embernek joga, hogy biztonságban élhessen, szabadon gyarapíthassa értékeit, tevékenykedhessen családjáért. Kiemelten fontosnak tartjuk a családok támogatását, amelyek a társadalom alapját képezik. Fontosnak tartjuk kimondani, hogy a család egy nõ és egy férfi Isten által megszentelt kapcsolata. Az ilyen családok lehetnek egy egészséges Magyarország, és egy egészséges Európa építõkövei.

A jövõ Európája hitbõl és erkölcsbõl épülhet, s csak az emberek közötti szolidaritáson alapulhat. Ennek érdekében a párt megvalósítani törekszik az egyéni és közéleti erkölcsökrõl, a politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életrõl, a szociális igazságosságról szóló keresztény felfogásnak a magyar közéletben való érvényre juttatását, valamint erõsíti az állampolgárokban a társadalmi felelõsségérzetet és nemzeti tudatot.

A rendszerváltozás óta hiszünk Magyarország Európai Uniós integrációjában. Ezért örülünk, hogy 2004. május 1-én hazánk az EU teljes jogú tagja lett. Célunk, hogy a magyar társadalom még jobban integrálódjon az európai népek családjába. Politikánkat úgy alakítjuk, hogy a magyarok minél szélesebb körben megismerhessék, és sajátjukénak érezzék az Európai Uniót. Éljenek a nemzetközi összefogásból adódó lehetõségekkel, és támogassák a további integrációt.

A Fidesz listáján Európai Parlamenti mandátumhoz jutott Surján László, a KDNP alelnöke, aki az Európai Néppárt frakciójának tekintélyes tagja. Emellett a Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti képviselõkkel rendelkezik, akik többnyire szintén a Fidesz - Magyar Polgári Párt listáján jutottak mandátumhoz. Magyarország számos polgármestere, és önkormányzati képviselõje a KDNP-ben találta meg azt a politikai családot, ahol otthon érzi magát.

A KDNP fontos célja az, hogy az Európai Néppárt ismét tagjai közé fogadja, mint 1990-es évek elején. A magyar politikai életben elért sikerei erre érdemessé teszik a pártot. Így ismét stabil és megbízható tagja lehetnénk a kereszténydemokrata pártok európai családjának.
www.kdnp.hu


 Klebersberg Kultúrkúria
2000-ben hallhattunk először arról az örömteli hírről, hogy a II. kerületi Pesthidegkúton egy új, reprezentatív kulturális központ létesítését tervezik, a hajdani Klebelsberg Kuno uradalomhoz tartozó területen.

A Klebelsberg Kultúrkúria elnevezést a művészeti központnak helyet adó régi kúriaépület ihlette, amelynek rehabilitációs tervei és megvalósítása a helyi szellemi élet egyik kiemelkedő személyiségének, Kálmán Ernő építésznek köszönhető.

Több éves előkészítés után 2002 augusztusától a kúriából és a kultúrtörténeti emléknek számító eredeti Klebelsberg-iskolák egyikéből nem csupán a maximumot hozta ki, de alkotói alázattal, a nagy kultuszminiszter szellemiségében tovább is gondolta a lehetőségeket. A lejtős nézőterű színházterem, az amfiteátrum, a megannyi közösségi helyszín az ovális épületszárny építészeti megoldásai úgy okoznak meglepetéseket, hogy közben nem térnek el a hely alaphangulatától. Megőrizte mindazt, amit megőrzésre méltónak ítélt: egy alagsori passzázsban kibontotta az eredeti alap kétszáz éves termésköveit, az eredetileg istállónak használt boltíves pincében pedig még a lovak kikötésére szolgáló karikák is megmaradhattak a falban. Odakinn klasszicizáló stílus, idebenn modern stílusú rámpák, hogy a mozgássérültek is akadálymentesen vehessék birtokukba ezt az új létesítményt.

A Kultúrkúria 2005 őszén nyitotta meg kapuit az elhivatott és energikus Szabó Lajos igazgató vezetésével, ahol gőzerővel folyik a hagyományt és modernitást ötvöző kultúrhely kialakítása, amely - reméljük - nem csak nevében viseli a művelődési központ nevet, hanem izgalmas programjaival, kezdeményezéseivel középpontjává válik Budapest és a környező régió kulturális és művészeti életének.
www.kulturkuria.hu


 Magyar Adományozói Fórum
A Magyar Adományozói Fórum (MAF) államtól és pártoktól független adományozókat (vállalat, non-profit szervezet) valamint a filantrópia mellett elkötelezett magánszemélyeket tömörítő, egyesületi formában működő szakmai ernyőszervezet.

A MAF olyan jövőt képzel el, amelyben mind az üzleti- és a civil szektor képviselői, mind a magánszemélyek egyre többen, egyre többet és egyre hatékonyabb módon adományoznak, nem szem elől tévesztve a társadalom marginális rétegeit és háttérbe szoruló ügyeit.

Az elmúlt évtizedben megindult egy folyamat, melynek keretében a tengerentúli országok mintájára először Nyugat-Európában, majd a közép-európai országokban is megkezdték működésüket a filantrópia támogatását és erősítését, az adományozói tevékenység pártfogását zászlajukra tűző szervezetek.

A folyamat részeként hazánkban is megfogalmazódott az igény – mind a civil, mind az üzleti szektorban – egy, a felelős adományozás meghonosításának folyamatában szerepet vállaló, a nemzetközileg elismert „donors forum”-ok mintájára működő szervezet létrehozására.

A gondolat gyakorlati megvalósításaként, 2005. végén megalakult a Magyar Adományozói Fórum Egyesület.
www.donorsforum.hu


 Magyar Demokrata Fórum

Oldalak: 1 2 3  [Tovább>>]
Megjelenítve 1 és 30 között (61 elemből)






Ajánljon céget!



Kapcsolattartó adatai
  Neve:  
  E-mail címe:  
  Telefonszáma:  
   
A cég adatai
  Címe:  
  Weboldala:  
   
  Megjegyzés:  
     















         
Kezdőlap    |    Cégismertetők    |    E-Sajttáj    |    Konferenciák    |    Kiállítások    |    Blogajánló    |    Kapcsolat

Rovatok:   Auto-motor  |  Belföld  |  Egészség  |  Gazdaság  |  IT  |  Környezetvédelem  |  Közlekedés  |  Kultúra  |  Média  |  Mobil  |  Sport  |  Távközlés

Sajttaj.hu © 2007-2024.   -   Sitemap    |   Médiaajánlat    |   Jognyilatkozat   


RSS   RSS


 freestat.hu mystat websas.hu
statgep.hu