| |
A választók az integratív politikusokat díjazzák |
| 2007.10.31 |
A Századvég és a Forsense 2007. október 12. és 26. között végzett telefonos közvélemény-kutatást. A vizsgálat során a vezető magyar politikusok népszerűségi indexét is elemeztük. A rangsor élén továbbra is Kósa Lajos, Sólyom László és Szili Katalin áll, míg a legkevésbé rokonszenves politikusok Horváth Ágnes, Gyurcsány Ferenc és Kóka János. Összességében a vizsgált politikusi garnitúra megítélése erősen negatív.
|
Kósa a lista élén
A Századvég és a Forsense választáskutatási programjának 2007. októberi felvétele július után újra vizsgálta a vezető magyar politikusok rokonszenv-indexét. Az adatok azt jelzik, hogy negyedév alatt nem történt jelentős elmozdulás a politikusok megítélésében. A rangsor utolsó helyén Horváth Ágnes egészségügyi miniszter található, akinek hárompontos emelkedés után is ugyanennyivel marad el a népszerűségi mutatója az utolsó előttiétől, Gyurcsány Ferenc miniszterelnökétől. A legmagasabb értékkel pedig továbbra is Kósa Lajos Fidesz alelnök rendelkezik, akit Sólyom László köztársasági elnök, valamit Szili Katalin házelnök követ a sorban. A korábban folyamatosan a képzeletbeli dobogó valamely fokát elfoglaló MDF elnök, Dávid Ibolya népszerűsége szignifikánsan elmarad e három politikusétól, jelenleg 55 ponttal a negyedik a rangsorban.
A rokonszenv/ellenszenv lista utolsó öt helyén kizárólag vezető kormánypárti politikus található. Ugyanakkor Szili Katalinon kívül még egy kormánypárti politikus népszerűségi indexe haladja meg a közepes szintet jelentő 50 pontot: Fodor Gábor környezetvédelmi miniszteré (53 pont).
Az összes felsorolt politikus átlagos rokonszenvét tükröző 46 pontos értéknél alacsonyabbal találkozhatunk ellenzéki politikus, nevezetesen Mikola István és Semjén Zsolt esetében is (41, ill. 42 pont).
A legnagyobb változást a kormány egyik legaktívabb tagja, Szekeres Imre rokonszenvindexe mutatta előző felmérésünkhöz viszonyítva (+4 pont), rajta kívül a már említett Horváth Ágnes, valamint Sólyom László mutatója változott statisztikai szignifikánsan (+3-3 pont). Szignifikáns csökkenést egy esetben sem találtunk.
A politikusok megítélése erősen negatív
A felsorolt politikusok átlagos indexértéke felfogható a politikusi elit átlagos népszerűségeként is. A 46 pontos átlagindex közepesnél alacsonyabb értékről tanúskodik, vagyis a politikusokkal szembeni közhangulat - ahogy ezt már több elemzésünkben is jeleztük - erősen negatív. A két nagy párt támogatói ugyanakkor magasabbra értékelik a politikusi elit egészének népszerűségét, mint a kisebb pártok szavazói, vagy a bizonytalanok. A Fidesz szavazói átlagosan valamivel magasabbra értékelik az ellenzéki politikusokat (70 pont), mint az MSZP-sek a kormánypártiakat (64 pont), míg az ellenkező oldalhoz tartozók megítélése hasonlóan alacsony (MSZP-sek: 31 pont, Fidesz-szavazók: 29 pont).
A listában szereplő két MDF-es politikus a népszerűségi indexek alapján inkább a kormányoldalhoz sorolható. Dávid Ibolya 21, Herényi Károly pedig 16 ponttal kapott magasabb indexpontszámot az MSZP szavazói körében, mint a fideszesek esetében, és mindketten népszerűbbek a baloldalon is Horváth Ágnesnél, valamint Demszky Gábornál (ők a legkevésbé népszerű kormánypártiak).
Mindkét oldalon a vezető, azaz Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor a legnépszerűbb (75, ill. 79 pont), mint ahogy ők is a legnépszerűtlenebbek az ellentétes oldalon (Gyurcsány: 11 pont, Orbán: 19 pont). A Fidesz-szavazók körében a legkevésbé rokonszenves jobboldali politikus Mikola István, aki az MSZP-szavazók körében az utolsó előtti helyen áll.
Az MSZP-sek körében a Fidesz politikusai közül sajátosan magas Kósa Lajos elfogadottsága (53 pont), aki mögött a második legmagasabb értéket felmutató fideszes, Varga Mihály is 15 ponttal marad el (Kósa a Fideszesek körében 77 ponttal a második, Varga a harmadik 73 ponttal).
A Fidesz szavazói körében a kormánypárti politikusok egyikének sem éri el a népszerűsége az 50 pontot, a legmagasabb pontszámot Szili Katalin (48 pont) és Fodor Gábor (46 pont) kapta (az MDF két politikusa 42 ponttal csak utánuk következik a rangsorban).
A pártválasztásukban bizonytalanok közt az átlagosnál 5-8 ponttal magasabb a népszerűsége a legtöbb kormánypárti, illetve a kormányoldalhoz sorolható politikusnak (Hiller István, Kóka János, Dávid Ibolya, Lendvai Ildikó, Demszky Gábor, Juhász Ferenc, Fodor Gábor), míg a Fidesz politikusai közt csak olyat találunk, aki a teljes lakosság átlagával megegyező, vagy annál alacsonyabb népszerűséggel bír a bizonytalanok közt. Ez utóbbi csoportba tartozik Navracsics Tibor, Varga Mihály és Tarlós István.
Sólyom László inkább a jobboldali választók szemében rokonszenves
Sólyom László köztársasági elnök a népszerűség alapján inkább a jobboldali politikusokhoz áll közelebb, hiszen a Fidesz szavazók körében elért 75 pontját csak Orbán Viktor népszerűsége előzi meg, ezzel szemben az MSZP-sek közt kapott 43 pontja elmarad nem csupán az összes kormánypárti politikusétól, de a már idézett Kósa Lajosétól is.
A politikusokat népszerűségük alapján elhelyeztük egy kétdimenziós térben. Az egyik dimenzió a kormány-ellenzék ellentétet tükrözi. Dávid Ibolya és Herényi Károly e dimenzió tekintetében a kormánypárti térfélen található, Sólyom László pedig az ellenzékin.
A másik nehezebben értelmezhető dimenzió az integráló-megosztó címke. Ennek alapja az egyes politikusoknak a másik oldalhoz tartozó szavazók körében szerzett pontszámai. Kósa Lajos, Sólyom László és Varga Mihály tartozik inkább az integráló személyek közé az ellenzéki oldalon, Szili Katalin, Kiss Péter és Fodor Gábor illetve Dávid Ibolya és Herényi Károly a másikon.
|
| | Kapcsolódó weboldal |
Sajtókapcsolat |
| Referens: | Századvég |
| szazadveg@szazadveg.hu |
| +36 (1) 479-5280 |
| Cég: | Századvég |
|
|
