Partnerek


CMS, webshop, eCommerce, domain, hosting, SEO, SEM

Google Directory

Observer


NewsAgent


C-PRESS


Hirmutato


Hirlapom


Hirlapom





hírek személyre szabva

Napi sajtó


Hirlevél feliratkozás






Google
 


Vége az olcsó olaj korának, a figyelem középpontjában a gáz

2010.03.09
Az olajárak rendkívül gyorsan emelkedtek túlságosan magasra, ezért korlátozott marad a növekedési potenciál. Éppen ezért az 1980-as évek óta a kereslet a legdrasztikusabban esett vissza, pedig az olajkészletek bőven elegendőek. Nagy kérdés, hogy 2012-ben várható-e az újabb olajárrobbanás.

Az olaj háttérbe szorulásával a palagáz részaránya 71 százalékra nő 2030-ra – Lengyelországban és Ukrajnában várhatóan megélénkül a kutatási és felvásárlási tevékenység. Az olaj ára legfeljebb 90-100 dollár lehet 2010 első félévében, a második félévben azonban megfordul a trend; 2010 egészére 72 dollár hordónkénti átlagos olajár valószínűsíthető.

„Ahogy a kőkorszak sem azért ért véget, mert elfogyott a kő, ugyanúgy az olajkorszak is jóval az olajkészletek elapadása előtt véget fog érni.” (Zaki Jamani sejk)

A kormányok és jegybankok által végrehajtott globális gazdaságélénkítő intézkedések, valamint a szinte az egész világon elharapódzott nulla környéki alapkamat szintek nyomán 2009-ben a befektetők újból felfedezték a nyersanyagpiacokat.

A Barclays1 elemzése szerint a nyersanyagszektorba 60 milliárd dollárt meghaladó mértékű friss tőke áramlott. Az olajár emelkedésének másik fő oka a gyengélkedő dollár számlájára írható. Az olajárak és az euró/dollár keresztárfolyam ötéves korrelációs együtthatója jelenleg 88,2 százalékon áll.

“A gazdasági kilábalás esélyei mit sem változtak, ám úgy véljük, az olajár egyértelműen túlpörgött. Jóllehet, a kereslet igencsak megélénkült, főként a feltörekvő országokban, a fekete arany árfolyama jóval a csúcs alatt tartózkodik. Emellett nem osztjuk azt a véleményt, miszerint a kínai gazdaság lenne a gazdasági kilábalás és növekedés motorja. Kína ugyanis nem képes egyedül felpörgetni a világgazdaságot, de nem is lesz a világgazdaság megmentője, ugyanúgy, ahogy az olaj iránti kereslet alakulásának kizárólagos letéteményese sem” – állítja Ronald Stöferle, az Erste Group nyersanyagpiaci elemzője. „A kőolajjal kapcsolatos struktúrális problémák szemmel láthatóan elcsitultak az elmúlt hónapokban, ezért úgy véljük, hogy az olajárral kapcsolatos vitáknak ismét a kínálati oldalra kell koncentrálódniuk” – tette hozzá a szakértő.

Olcsó lenne a jelenlegi 80 dolláros olaj?
Az olcsó olaj illúziója vélhetően abból fakad, hogy számos piaci szereplő a közel 150 dolláros árrekordot veszi referenciaértéknek. A jelenlegi szinten azonban az olajár a 30,9 dolláros hosszú távú átlagnak és a 24 dolláros középértéknek is több mint kétszeresén áll, de még az inflációval korrigáltan is drágának számít a fekete arany. A jelek szerint az OPEC 70 és 80 dollár közötti értéken tartja optimálisnak az olajárat.

Egyrészről elég alacsony ez a szint ahhoz, hogy ne terhelje le túlságosan a még mindig meglehetősen törékeny gazdaságot, másrészt viszont az alternatív források, például az olajhomok és a mélytengeri olaj már ne legyen vonzó alternatíva, hiszen ezeken az árszinteken inkább csak veszteséggel lehet kitermelni őket. Ilyen alacsony olajár mellett a szél- és a napenergia nem jelent komoly versenyt (legalábbis komoly állami támogatás nélkül). Az OPEC szerint a jelenlegi olajár kielégíti a termelői és a fogyasztói oldalt egyaránt.

Az olajkészletek határozottan elégségesnek tűnnek

Az OPEC jelenleg az összes kőolaj 60 százalékát termeli ki, ám a tartalékok több mint 80 százalékát birtokolja. Az OPEC gazdasági – és persze politikai – befolyása tovább nő. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) azzal számol, hogy a fennmaradó kitermelés 80 százaléka OPEC-tagállamokból származik majd. Ugyanakkor az IEA az olajtermelési csúcs bekövetkeztéről szóló figyelmeztetést adott ki, amelyben legkésőbb 2020-ra datálja ezt az időpontot.

Nyolcszáz olajmező elemzése nyomán az IEA arra a következtetésre jutott, hogy ha a kereslet változatlan tempóban alakul, akkor 2030-ra új, naponta legalább 40 millió hordó kőolaj kitermelésére képes forrásokat kell találni (ez pedig Szaúd-Arábia termelésének négyszeresét teszi ki), különben hosszú távon nem lesz elkerülhető az olajárrobbanás. Pillanatnyilag még elegendőek az olajkészletek, ám a kínálat szerkezete hosszú távon sokkal magasabb olajárra enged következtetni.

Figyelembe véve, hogy tavaly időnként a kitermelés költsége alatt is kereskedtek az olajjal, ami számos olajállamnak okozott komoly pénzügyi gondokat, közel 100 milliárd dollár értékű beruházást vontak vissza. Ez lehet a 2012-ben vagy ’13-ban jelentkező negyedik olajárrobbanás alapja; az Erste Group elemezői az idei évre csak kismértékű emelkedési potenciált látnak.

„Fennáll a veszély, hogy újabb olajválság törhet ki, amikor 2014-2015 körül a kereslet túlhaladja a kínálatot. A következő évtized közepére nem lesz elengedő olaj és gáz” (Christoph de Margerie, a Total vezérigazgatója, 2009. szeptember)

A legdrasztikusabb keresleti robbanás a ’80-as évek óta

A böngészője lehet, hogy nem képes ezt a képet megjeleníteni. 1983 óta első ízben fordult elő, hogy két egymást követő évben esett a világ olaj iránti igénye (2008-ban 0,3 százalékkal napi 85,7 millió hordóra, majd 2009-ben 1,6 százalékkal napi 84,3 millió hordóra). A piaci konszenzus 2010-re átlagosan 1,4 százalékos, azaz napi 1,2 millió hordós növekedést jelez.

Az IEA azzal számol, hogy a világ energiaigénye 2050-ig megkétszereződik, az olaj iránti kereslet pedig várhatóan a jelenlegi 85 millió hordóról 105 millió hordóra nő 2030-ra. Még ha az alternatív energiaforrások fokozatosan egyre jelentősebbé válnak is, az olaj és a gáz továbbra is lefedi az energiaigény nagy részét (2008-ban 60 százalékot, 2030-ban pedig még mindig 58 százalékot).

A nagy mennyiségű olajtartalék jelenti vélhetően az olajár Achilles-sarkát, ugyanis a jelenlegi túlkínálat nyomás alatt tartja az olajárat. Amint a kereslet kielégítése ismét elsősorban a készletekből történik, a lefelé tartó mozgás lendülete ismét felerősödik. Ennek nyomán az Este Group elemzői azon a véleményen vannak, hogy az olaj iránti kereslet ismét visszaesik, amint lejárnak a gazdaságélénkítő programok (és nem lépnek a helyükbe újak).

A grafikon a nyugati, iparosodott államok és a feltörekvő országok olajfogyasztásában jelentkező eltérést mutatja meg. Jól látható, hogy Észak-Amerika a világ népessége 4,5 százalékának ad otthont, ugyanakkor a világ energiatermelésének 28 százalékát használja el. Kínában a lakosság 4 százalékánál is kevesebben birtokolnak gépkocsit, míg az Egyesült Államokban ugyanez az arány már közel 78 százalék.

A palagáz részaránya 2030-ra eléri a 71 százalékot – Lengyelországban és Ukrajnában várhatóan megélénkül a kutatási és felvásárlási tevékenység

Az IEA előrejelzése szerint a nem hagyományos gázlelőhelyekről3 származó kitermelés mértéke 71 százalékra nő 2030-ra. Ennek alapján ez a szektor lenne a leggyorsabban növekvő energiaforrás az elkövetkezendő évtizedek folyamán. Habár a földgáz nem lesz képes a visszaeső olajkitermelés helyébe lépni, a palagáz egyre nagyobb jelentőséggel bír főleg az Egyesült Államokban és Európában (lásd még: a nyersanyagokra vonatkozó nacionalista jellegű intézkedések).

A palagáznak köszönhetően az Egyesült Államok gyakorlatilag egyik napról a másikra önellátóvá válik az energiaforrások terén. A Rice Egyetem által készített tanulmány szerint4 a palagáz Európa gázfüggőségét is jelentősen visszafoghatja Oroszországgal és az Öböl-államokkal szemben.

„Éppen ezért optimisták vagyunk azzal kapcsolatban, hogy a palagáz-lelőhelyek felkutatása Európában is egyre nagyobb jelentőséggel bír majd. Arra számítunk, hogy különösen Lengyelországban és Ukrajnában élénkül meg a kutatási és felvásárlási tevékenység. Ezért a nem hagyományos gázokat, így a palagázt az energiaszektor legérdekesebb befektetési lehetőségének tartjuk. Arra számítunk, hogy az elkövetkezendő 3-5 év során az árak legalább 7-10 dolláros sávban mozognak, ez pedig vonzó árrést jelent az alternatív földgáz-termelők számára” – jelentette ki Ronald Stöferle.

Az olaj ára legfeljebb 90-100 dollár lehet 2010 első félévében, a második félévben azonban megfordul a trend; 2010 egészére 72 dollár hordónkénti átlagos olajár valószínűsíthető

Az olajpiaci túlkínálat miatt az Erste elemzői nem számítanak arra, hogy az olaj ára hosszabb távon fenntartható módon túllépi a hordónkénti 100 dolláros „álomhatárt”, ugyanis a piac a jelek szerint kiegyensúlyozottnak ígérkezik 2010-ben. Csak a széleskörű, fenntartható és legfőképpen az egész világra kiterjedő gazdasági fellendülés tudna kínálati zavarokat okozni.

„Ennek fényében azt jósoljuk, hogy technikai és taktikai okoknál fogva 2010 első felében fennmarad a jelenleg tapasztalható emelkedő trend. A negatív korrelációs hatások, a gyenge szezonális adatok és az ingatag fundamentumok miatt azt jósoljuk, hogy legkésőbb az év második felében trendforduló történik, amelynek következtében az olajár 60 dollárra, vagy még ennél is mélyebbre zuhan. Ennek megfelelően arra számítunk, hogy 2010-ben a fekte arany átlagára hordónként 72 dollár lesz” – szögezi le Ronald Stöferle.
Kapcsolódó weboldal

Sajtókapcsolat













         
Kezdőlap    |    Cégismertetők    |    E-Sajttáj    |    Konferenciák    |    Kiállítások    |    Blogajánló    |    Kapcsolat

Rovatok:   Auto-motor  |  Belföld  |  Egészség  |  Gazdaság  |  IT  |  Környezetvédelem  |  Közlekedés  |  Kultúra  |  Média  |  Mobil  |  Sport  |  Távközlés

Sajttaj.hu © 2007-2018.   -   Sitemap    |   Médiaajánlat    |   Jognyilatkozat   


RSS   RSS


 freestat.hu mystat websas.hu
statgep.hu