A Központi Statisztikai Hivatal ma reggel 09:00-kor tette közzé a 2009-es negyedik negyedévi GDP alakulására vonatkozó statisztikát, amely a várakozásoknak megfelelően egy javuló, ámde a potenciális szintjéhez képest még mindig mélyen alulteljesítő gazdaság képét tárta elénk.

A bruttó hazai össztermék a tavalyi utolsó negyedévben 4%-kal, a naptári hatás kiszűrésével 4.1%-kal csökkent, amely lényegesen kedvezőbb az elmúlt negyedévek 7% fölötti visszaeséséhez viszonyítva, a várakozásokhoz képest pedig szintén jobb, hiszen a Bloomberg és a Reuters elemzői felmérése is 5%-os visszaeséssel számolt elöljáróban.

A historikus adatok fényében tehát mostanra kijelenthető, hogy a magyar gazdaság a 2009-es második negyedévben érte el a mélypontját. Negyedév/negyedév alapon már csal 0.4%-kal mérséklődött a GDP, miközben az első három negyedévben átlagban 1.6%-os volt a negyedéves recesszió.

Az előzetes adatok alapján tehát a bruttó hazai össztermék 2009-ben 6.3%-kal csökkent.

Az élesen ”javuló” gazdasági teljesítmény hátterében azonban nagyrészt az alacsony bázishatás áll, hiszen a 2008-as utolsó negyedév a pénzpiaci válság kibontakozásaként komoly negatív hullámokat indított el globálisan, ami miatt már abban a negyedévben is visszafogott volt a gazdasági teljesítmény.

A valós javulást tehát inkább a főbb exportpiacainkon látott enyhe expanzió által húzott export adta (erre jó példa a 2009. decemberi német import adat, mely szerint a legnagyobb európai gazdaság által behozott áruk és szolgáltatások összértéke 4.5%-kal nőtt novemberhez képest), illetve a nemzetközi trendhez alkalmazkodva nálunk is a készletezés beindulása emelendő ki. A lakosság érthető módon továbbra is – és még várhatóan az év nagy részében – visszafogott maradt a kiadások terén. A belső kereslet tartósan alacsony szintje a legfőbb okozója tehát a még mindig 4%-os csökkenésnek.

Ami a közeljövőt illeti, a nemzetközi prognózisok szerint a magyar gazdaság által megtermelt hozzáadott érték előreláthatólag a 2010-es harmadik negyedévben válhat ismét pozitívvá, vagyis a definíció szerint Magyarország akkor léphet ki a recesszióból. (Ezt támasztja alá egyébként a Magyar Nemzeti Bank lentebb látható GDP előrejelzése is.)

A Bloomberg által készített elemzői konszenzus szerint az idei negyedévek év/év alapú növekedési üteme a következőképpen alakulhat: 2010 Q1: -2.65%, 2010 Q2: -0.35%, 2010 Q3:+1.55%, 2010 Q4: +1.80%. Ezek alapján a piaci szereplők stagnálással számolnak 2010-re, miközben a magyar kormány 0.3%-os visszaeséssel kalkulál.

Csúcsra járó infláció
A KSH a GDP statisztikával egy időben publikálta a 2010. januári inflációs jelentést, amely éves szinten élesen emelkedő pénzromlási ütemről árulkodott. A fogyasztói árindex januárban 6.4%-kal emelkedett éves szinten, ami két tényezőnek volt köszönhető. Egyrészt a relatíve alacsony, 2009. januári bázisérték miatt, másrészt pedig az idén januártól életbe lépő jövedéki adóemelés nyomán jelentősen felpörgött az üzemanyag-árak drágulása.

Mint ismert, idén január 1-től a gázolaj jövedéki adója literenként 7.6%-kal, míg az ólmozott benzin és a petróleum hasonló adómértéke 5.9%-kal nőtt. A várakozásokhoz képest egyébként itt is komoly eltérés látszott, hiszen az elemzők átlagosan 5.7-5.8%-os inflációt vártak.

Az inflációs ütem a várakozások szerint valamikor az első negyedévben érheti el csúcspontját, majd azt követően tartósabb dezinfláció indul meg a gazdaságban, vagyis az árak tartósan süllyedni kezdenek. Az MNB ezzel kapcsolatban a kamatdöntő ülések alkalmával már többször is jelezte, hogy igencsak megnőtt az esélye annak, hogy a pénzromlás üteme a jegybanki 3%-os inflációs cél alatt fog alakulni belátható időn belül.

Ezt támasztja alá a jegybank lentebb látható inflációs előrejelzésre vonatkozó legyezőábrája is. Az ábra tanulsága szerint a legvalószínűbb szcenárió, hogy az év/év alapú infláció az idei harmadik negyedévben beáll a 2% körüli szegmensbe. A fogyasztói árdrágulás üteme egyébként a legélesebben a 2010-es év közepén fog csökkenni, amikor a 2009. júliusi áfa- és jövedéki adóemelés hatása ”elkopik” az év/év alapú összehasonlítás miatt.

Equilor vélemény
Ahogy az ilyenkor lenni szokott, a magyar GDP és a magyar inflációs adat sem szokott közvetlen hatást gyakorolni a pénzpiacokra, inkább a nemzetközi befektetők Magyarországgal kapcsolatos helyzetértékelését befolyásolják az ehhez hasonló adatok. A javuló gazdasági teljesítmény kiegészülve a nemzetközi színtéren kedvezőnek mondható befektetői szentimenttel bevonzhatja ma ugyanakkor a külföldi invesztorokat a magyar tőzsdére illetve az állampapírok piacára.

Hazánk nemzetközi befektetői megítélése egyébként is sokat javult az elmúlt napokban, hiszen az 5 éves magyar államkötvény nemfizetése ellen biztosító kontraktusok felára (ún. CDS felár) a múlt pénteki 272 pontról 247 pontig süllyedt tegnap úgy, hogy közben csütörtökön mind a szlovák, mind a cseh CDS felár is emelkedésnek indult.

A BÉT vezető indexe, a BUX index 09:18-kor 1.2%-os pluszban tartózkodik, míg a 10 éves magyar államkötvény hozamszintje egyelőre nem változott tegnaphoz képest és 7.83%-on áll.