A 2009. évi 13. havi fizetések átlagosan 16%-kal voltak magasabbak, de 11%-kal kevesebben kapták, mint egy évvel korábban. Az év végi jutalmak átlagos országos összege 187.500 Ft volt, ez 15%-kal magasabb az előző évi adathoz képest. Ugyanakkor 4%-kal csökkent azok száma, akik ebben a jutalomban részesültek.

A középvezetők csoportjában a 13. havi bér átlagos nagysága elérte a 306.700 Ft-ot, ez 13%-os növekedés. Ugyanakkor a kategóriába tartozók negyede részesült ebben a juttatásban, ami 8%-kal kevesebb, mint korábban. A középvezetők fele kapott év végi jutalmat, melyek összege szintén 13%-kal nőtt, így átlag 291.000 Ft volt és 2%-kal csökkent arányuk az egy évvel korábbihoz képest.

A felsővezetők által felvett 13. havi fizetés átlagos összege 469.500 Ft volt, ami 17%-os növekedést jelent az előző év decemberéhez képest, de tizedével kevesebben kapták. Az év végi jutalmak átlagos összege a topmenedzserek körében 637.100 Ft volt, ötödével magasabb, mint 2008-ban.

A belföldi magántulajdonban lévő cégeknél 27%-kal nőtt az év végi jutalom átlagos összege (167 ezer forintra), a külföldi tulajdonú cégeknél pedig 18%-kal (átlag 218 ezer forintra). Az állami cégek alkalmazottainak év végi jutalma alig csökkent az előző évihez képest (169 ezer forint), viszont negyedével kevesebben kapták.

Régiókat tekintve a Fejér megyében dolgozók 13. havi bére növekedett a legnagyobb, 24%-os mértékben. Budapesten a növekedés 15%-os volt, viszont tizedével kevesebb munkavállaló részesült benne, mint egy évvel korábban. A fővárosban volt a legmagasabb a 13. havi bér nagysága, átlagosan 224 ezer forint.

Az anonim és önkéntes országos felmérés eredményei szerint az elmúlt év utolsó negyedében 42%-kal kevesebben jutottak ingyen folyadékhoz a munkahelyükön és harmadával kevesebb munkavállalónak térítették meg a munkába járás költségeit.

Hasonló mértékben csökkent az alkalmazottak képzésére fordított támogatás is a munkaadók részéről.

Ha a munkahelyi pozíciószintek szerint vesszük szemügyre a juttatásokat, azt látjuk, hogy a céges hierarchia alján lévőket jobban érintették az egyes megvonások 2009 év végén: 52%-kal kevesebb segédmunkásnak terítették meg a munkába járás költségeit mint egy évvel korábban, ugyanebből a munkaválllalói csoportból 56%-kal kevesebben részesültek tavaly foglalkoztatás-egészségügyi ellátásban is.

Az adminisztratív alkalmazottak körében 38% volt a csökkenés az alacsony és középszintű vezetőknél 23%, a topmenedzserek körében pedig csak 12%. Az ingyenes italellátás megvonása ismét csak leginkább a segédmunkásokat (57%) és a szakképzett munkaerőt érintette (54%). A céges rendezvények csökkenéséről az alacsony – és középszintű vezetők 36%, a felsővezetők 34%-a számolt be.

A kutatók azt is vizsgálták, mutatkoznak-e különbségek a cégméret alapján a juttatások, jutalmak szűkítése és csökkentése terén: úgy tűnik, hogy a munkaadók a céges rendezvényeken spórolnak a leginkább, ugyanis minden cégnagyság esetében közel 50%-os volt a visszaesés az előző év végéhez képest.

A legnagyobb, 53%-os csökkenés a 11-20 fős cégeknél volt tapasztalható. A legtöbb megvonás a 10 alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztató cégeknél történt: 43%-kal csökkentették a munkába járás költségének térítését, 55%-kal az élet- és baleset-biztosítási hozzájárulást.

A cégtulajdon formája szerinti vizsgálat során kiderült, hogy az állami tulajdonú cégek esetében csökkent legnagyobb mértékben – 42%-kal - az élet-és balesetbiztosítások juttatásként adása. A hazai tulajdonú magáncégekben 39% volt a csökkenés, a külföldi tulajdonú vállalatok esetében 20%.

A fővárosi munkavállalók jobban jártak, mint az ország többi részén dolgozó kollégáik. A budapesti cégeknél voltak tavaly ugyanis a legkisebb mértékű juttatás-megvonások.

Somogy megyében 76%-kal, Pest megyében pedig 67%-kal kevesebben vehettek részt céges rendezvényeken, mint egy évvel korábban. Győr-Moson-Sopron megyében 60% volt a csökkenés, Békés megyében pedig 58%.

Több, mint felével csökkent azok aránya, akik ingyenes italellátáshoz jutottak Békés, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A jogszabályon felüli szabadság legjobban Borsod-Abaúj Zemplén megyében csökkent, 61%-kal. Ugyanez a juttatás Jász-Nagykun-Szolnok megyében 59%-kal, Pest megyében 57%-kal, Heves megyében 52%-kal csökkent.