Egészség és derű Budapesten, országos rekord egészségtudatosság tekintetében a Dunántúlon. Az észak-magyarországiak a közösségek erejében bíznak, míg a Dél-Alföldön élők kifejezetten pesszimisták: szerintük a válság miatt nincs arra lehetőség, hogy az egészségmegőrzéssel törődjenek.

Ilyen és ehhez hasonló regionális különbségekre mutat rá a Béres Egészség Hungarikum Program Egészségrecesszió kutatása , amely azt vizsgálja: a gazdasági válság idején milyen változások következnek be a magyarok egészségtudatában.

Egészség – derű – Budapest?
A budapestiek a baráti kapcsolataik tekintetében igen kedvező helyzetben vannak: míg a megkérdezett fővárosiak 90 %-a vallotta, hogy legalább egy barátja van, a többi régióban ez az arány jóval kisebb (68 %). A felmérésből az is kiderült, hogy a fővárosban élők igazán derűlátóak, ha arról kérdezzük őket, hogy hogyan alakul az egészségi állapotuk az elkövetkezendő években. A válaszolók 80 %-a felismerte, hogy fitten és egészségen könnyebb átvészelni a gazdasági válságot.

Ezzel szemben a budapestiek háromnegyede azt hiszi, hogy a válság miatt elsősorban saját egészsége kárára takarékoskodik. Kérdés tehát, hogy miből indul ki a pozitív egészség-jövőkép megfogalmazása, ha éppen a prevencióra szánnak kevesebbet a fővárosban élők. A Pest megyeiek –jelen esetben minden Pest megyében élő válaszadó, kivéve a budapestiek – összességében jól érzik magukat: a kutatás eredményei azt mutatják, hogy az ország centrumában lakók nagyon bíznak az egészségi állapotuk megőrzésében és optimistán tekintenek a jövőbe, ha a munkáról vagy a tanulmányokról kérdezzük őket.

Autóra és nyaralásra NEM, egészségmegőrzésre IGEN a Dunántúlon
Míg az emberek nagy többsége autót vagy luxusnyaralást választana ajándékként, addig a Dél- és Közép-Dunántúlon élők fele ugyanabban a helyzetben jobban örülne egy egészségmegőrző utalványnak. A többi régió válaszaihoz képest ez az érték valamivel magasabb; itt tehát tudatosabban gondolkodnak az egészségükről.

A közép-dunántúliak ráadásul a legoptimistábbak az országban: mind az életkörülmények, mind a boldog családi élet, a jó egészségi állapot, az emberi kapcsolatok, illetve a munka és a tanulmányok terén is egyértelmű pozitív változásra számítanak az elkövetkezendő néhány évben.

A nyugat-dunántúliak azzal büszkélkedhetnek, hogy a közösségi kapcsolataik még a budapestiekéhez képest is nagyon jók: a válaszok 95 %-a arról tanúskodik, hogy az embereknek legalább egy barátja van.

Értékes közösségek
Az észak-magyarországiak a közösségek erejével harcolnának a válság ellen: az itt élők négyötöde szerint ugyanis könnyebben meg lehet birkózni az aktuális gazdasági helyzettel, ha tartoznak valamilyen közösséghez vagy csoporthoz. Az Észak-Alföldön élők dolgoznak és tanulnak – legalábbis ezt támasztják alá az Egészségrecesszió kutatás eredményei.

Ők az országos átlaghoz képest az előttünk álló három évben többet foglalkoznának a gazdasági válság kezelésével: közel 86 %-uk ezt a problémát sorolta az első helyre. Míg az országos átlagban a lakosság egészségi állapota a második helyezett lett, az észak-alföldiek TOP3 probléma-megjelölésében ez fel sem merült. Kérdéses, hogy milyen irányba változik az észak-alföldiek egészségi állapota a közeljövőben, ha a prevencióra, az egészségmegőrzésre fordítanak kevesebb figyelmet.

Dél-alföldi pesszimizmus
Negatív jövőkép: ez jellemzi a dél-alföldi régiót. Akár az életkörülményekről, akár a családi életről vagy az egészségükről kérdezzük az itt élőket, negatívan nyilatkoznak az elkövetkezendő időszak tendenciáiról. Ráadásul a begyűjtött válaszok azt támasztják alá, hogy a pénztárcák vastagsága nagyban befolyásolja azt, hogy tud-e valaki az egészségével foglalkozni: közel 89 % gondolja úgy, hogy a válság miatt az embereknek nem lesz anyagi keretük arra, hogy az egészségükkel törődjenek.

Fókuszban az egészségmegőrzés
A Béres Egészség Hungarikum Program harmadik éve irányítja a figyelmet az egészségmegőrzésre és a betegségmegelőzésre, a közösségek életünkben betöltött pozitív szerepére.

„A testi, lelki és szociális jólét az a három alappillér, amire alapozhatunk, ha az egészségünkről beszélünk. Meghatározzák az életünket a családunk, a barátaink, és a bennünket körülvevő közösségek, legyen szó akár egy iskolai csoportról, a munkahelyünkről vagy egy énekkarról” – foglalja össze dr. Béres József, a Béres Egészség Hungarikum Program életre hívója az eredményeket.

A reprezentatív felmérés megerősíti, hogy szükség van az ilyen fajta segítségnyújtásra. Erre példa a program által szervezett, immár hagyományossá vált egészségterv-készítő tréning, ami lehetőséget ad arra, hogy új, valós közösségek jöjjenek létre.

Ugyancsak a közösségeket mozgósítja az az egészségterv-készítő pályázat, amihez 2009. november 17-ig lehet csatlakozni. A Program támogatásával hazai, 5.000 és 10.000 közötti lakosságszámú települések - saját lakóhelyük igényeit felmérve - tervezik meg az egészségmegőrző cselekvéseiket, majd a nyertesek meg is valósíthatják azt.

A tavalyi pályázat eredményeképpen és az összefogására való ösztönzés jegyében 2009-ben kilenc hazai település valósítja meg egészségtervét. Az idei pályázati kiírás letölthető a Béres Egészség Hungarikum Program honlapjáról.