A FAO (Food and Agriculture Organisation) az október 16-i 29. Élelmezési Világnap alkalmából a világ élelmezés-biztonságának válságos helyzetére és kihívásaira hívja fel a figyelmet. A szervezet adatai szerint az elmúlt egy évben az éhezők és alultápláltak száma világszerte túllépte az egymilliárd főt; ez a szám azt jelenti, hogy az emberiség hatoda nem jut megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékhoz.

A néhány évvel ezelőtt kezdődött élelmezési válságot világgazdasági krízis követte, amely tovább rontotta a világ élelmezés-biztonságának helyzetét. Az éhezési mutatók mostani növekedése nem a gyenge termés következménye, hanem a gazdasági világválság „mellékhatása”.

A jelenleg is tartó válság több okból is példanélkülinek nevezhető. Először is ez a krízis az alapélelmiszerek 2006-2008 folyamán végbement jelentős áremelkedését követte. A mostanában tapasztalható élelmiszerár-csökkenés azonban legkevésbé sem tekinthető a válság végének. Afrika 27 országában a FAO által vizsgált adatok szerint a gabonaárak az esetek 80-90 százalékában több mint 25 százalékkal magasabbak a két évvel korábbiaknál, vagyis az élelmiszerválságot megelőző időszakban.

Ázsia, Dél-Amerika és a Karibi-térség 31 országában a vizsgált adatok 40-80 százaléka mutat több mint 25 százalékos gabonaár-növekedést a válság előttihez képest. Számos országban egyáltalán nem csökkent az alapvető élelmiszertermékek ára. A termelés növekedését akadályozza a költségek emelkedése – a műtrágyák 176 százalékkal, a vetőmagok 70 százalékkal, a takarmányok 75 százalékkal kerülnek többe, ami a mezőgazdasági befektetéseket rendkívül nehézzé teszi.

Az élelmezési válság kiváltó okai között szerepel első sorban a világ népességének növekedése, különösen a legszegényebb, fejlődő országokban. A helyzetet súlyosbítják a klímaváltozás következményei: áradások, aszályok, viharok. A mezőgazdaság termelékenysége a világ nagy részén alacsony, a mezőgazdasági kutatásokra és fejlesztésre a szakemberek által javasoltnál sokkal kevesebb forrás jut, az sem a szegények gondjainak megoldását leginkább segítő terményekre összpontosít.

Az Európai Unió 27 tagországában 2009 áprilisában a fogyasztói árak átlagosan 1,2 százalékkal voltak magasabbak, mint 2008 áprilisában. Árcsökkenés volt többek között Írországban (0,7) és Portugáliában (0,6). A legnagyobb áremelkedést Romániában (6,5), valamint Lettországban és Litvániában (5,9-5,9) mérték. Magyarországon az uniós átlaghoz képest nagyobb mértékben, 3,2 százalékkal növekedtek az árak 2009. áprilisban.

A világélelmezés helyzete romlott, a világgazdaság lassulása pedig tovább nehezíti az élelmezésbiztonság megteremtését. A fejlődő országokban makacsul tartják magukat a magas élelmiszerárak, így az éhezéstől szenvedők száma évek óta növekszik.

A FAO Főigazgatója, Jacques Diouf Élelmezésbiztonsági Csúcstalálkozót kezdeményezett, hogy a világ vezetői kulcsfontosságú egyezségre jussanak a válság megállítására; erre a találkozóra október 12-13. között került sor Rómában.

Az Élelmezési Világnap alkalmából tartott sajtóértekezleten Mária Kadleciková, a FAO Európai és Közép-Ázsiai Regionális képviselője elmondta: „Az európai régió élelmezésbiztonság tekintetében szerencsés helyzetben van. Ezért innen nézve nem szabad megfeledkeznünk a világ többi részéről. Drámai, hogy a világ éhezőinek száma meghaladta az egymilliárdot – a gazdasági válság és a mezőgazdaság előtt álló kihívások mind-mind az éhezéssel szembeni nagyobb összefogásra sarkallnak minket.”

Az élelmezési válság megoldására már születtek javaslatok és megtörténtek az első lépések is. A G8-ak L’Aquila-ban tartott júliusi találkozóján elfogadott Közös Nyilatkozat a kisgazdálkodók termelésnövekedésének elsőbbségét illetően gyökeres változást mutat főként az alacsony jövedelmű élelmiszerhiánnyal küzdő országokat illetően.

A program támogatására három év alatt 20 milliárd USA dollár mozgósítását irányozták elő. Ez a lépés bátorítja a nemzetközi donor közösséget arra, hogy növeljék a mezőgazdaság százalékos részesedését a Hivatalos Fejlesztési Támogatásból (ODA), és így az elérheti az 1980-as értéket, 17 százalékot.

Az Európai Unió 2009 májusában jelentős lépést tett az afrikai, ázsiai, dél-amerikai és karibi fejlődő országok mezőgazdaságának fejlesztésére. Az EU két éves, egy milliárd euro értékű „Food Facility” keretprogramjából 125 millió euro értékben FAO segélyprogramok támogatásról írt alá szerződést.

„Létfontosságú, különösen válsághelyzetben, hogy a mezőgazdasági támogatások ne csökkenjenek. Csak egészségesen működő mezőgazdasági szektor és hatékony szociális háló segítségével lehetséges szembeszállni az általános gazdasági visszaeséssel, és elérni, hogy az éhezést és a szegénységet visszaszorítsuk.”- mondta el a világnap alkalmából , Jacques Diouf.

A világ élelmezésbiztonságával kapcsolatos legfontosabb kihívások:
- Nemcsak az élelmiszerek termelését kell növelni 2050-re 50%-kal a 9,2 milliárdra növekvő népesség számára, hanem minden embernek lehetőséget kell teremteni minőségi élelemhez való hozzáférésre.
- Következetes és hatékony nemzetközi élelmezésbiztonság-irányítási rendszer bevezetésére van szükség.
- A fejlődő országoknak tisztességes versenylehetőségeket kell biztosítani a világkereskedelemben: az agrártámogatási politikák ne torzítsák a nemzetközi kereskedelmet.
- Biztosítani kell, hogy a fejlődő és a fejlett országok kisgazdálkodói a más szektorokban (ipar, szolgáltatás) dolgozók keresetével arányos jövedelemre tegyenek szert.
- Jelentős mértékű állami beruházások és magánbefektetések mozgósításával fejleszteni kell a vidéki infrastruktúrát, és biztosítani kell a kistermelők hozzáférését korszerű eszközökhöz, amelyekkel az élelmiszertermelés és a termelékenység növelhető a fejlődő országokban, elsősorban az alacsony jövedelmű és élelmezési hiányosságokkal küzdő országokban.
- 30 országban van élelmiszerhiány, hatékonyabb módszerek kellenek az élelmiszerhiány esetén szükséges gyors segítségnyújtásra.
- Fel kel készülni a klímaváltozás hatásainak enyhítésére.

Az Élelmezési Világnapon tudományos közös konferenciát szervez a FAO Regionális Irodája az FVM-mel (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) és a MÉTE-vel (Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület). A világnaphoz kapcsolódva több vidéki helyszínen is szerveznek eseményeket - Keszthelyen, Debrecenben, Szegeden és Sarródon is.

A Magyar Élelmiszerbank Egyesület - szintén a Világnap alkalmából - idén negyedszer indítja útjára az Adománykonvojt. A tartós élelmiszer-adományokkal megrakott kamionok átvonulnak Budapesten, ezzel is felhívva a figyelmet az élelmezésbiztonság gondjaira és kihívásaira, és közös gondolkodásra és cselekvésre hívjanak mindenkit.