Partnerek


CMS, webshop, eCommerce, domain, hosting, SEO, SEM

Google Directory

Observer


NewsAgent


C-PRESS


Hirmutato


Hirlapom


Hirlapom





hírek személyre szabva

Napi sajtó


Hirlevél feliratkozás






Google
 


Hosszú távú optimizmus a forinttal kapcsolatban

2009.10.10
A rövid távú hírek már megtették hatásukat, hiszen a Standard and Poors hitelminősítő múlt pénteki döntése, mely szerint negatívról stabilra módosították Magyarország kilátásait, látványos forinterősödést hozott. Ugyanakkor a héten napvilágot látott japán leminősítés és a lett helyzet újabb negatív hírei visszagyengítették a magyar devizát. De mire számíthatunk hosszabb távon?

Monetáris helyzet – Láthatunk-e rekord alacsony kamatszintet?
A jegybank legutóbbi - várakozásoknak megfelelő - kamatcsökkentésével már 7,5%-on található a hazai alapkamat, amely a válság kirobbanása előtti értéknél is alacsonyabb. Ugyanakkor a nemzetközi tendenciákat figyelve még mindig kiemelkedően magasnak tűnik ez a szint is.

Ha csupán az euró övezethez viszonyítjuk, ahova egyelőre pontos dátum nélkül, de kinyilvánítottan tart az ország, megfigyelhető, hogy amíg 2007-2008 között folyamatosan 3,5%-4% között volt a kamatkülönbözet, addig ez még most is (az idei 4 kamatcsökkentés után) 6,5%.

Ráadásul a térség országai közül egyedül Romániában magasabb az alapkamat, így sok tényező jelzi, hogy további kamatcsökkentések várhatóak.

Természetesen a jegybank nem elsősorban ezeket az okokat figyeli, hanem mindenekelőtt az inflációs rátát. Az augusztusi érték azonban ebből a mutatóból is jobban alakult az előzetes várakozásoknál.

Az előrejelzéseket alaposan meglepve csupán 5%-os volt az áremelkedés éves összehasonlításban. Az így kialakuló 2009 végére várt 4,3%-os infláció arra enged következtetni, hogy az év hátralévő részében újabb kamatcsökkentések következhetnek, összességében akár 100-150 bázispontnyi.

Mindez azonban egyre inkább kezd beárazódni a forint árfolyamába is. Vagyis az utolsó negyedévben már nem valószínű, hogy jelentős forint erősítő hatással tud jelentkezni a várt kamatcsökkentések sorozata, sőt, alapvetően elérkezhet az a szint, amikor a befektetők már keveslik az elérhető extra profitot, és elkezdik tőkéjüket átcsoportosítani, vagyis fokozatosan kivonni az országból. Ezek azonban egyelőre inkább a forró (vagyis rövidtávú spekulációs) tőkék lehetnek.

Hosszabb távon az általános nemzetközi befektetői hangulat javulásával, és az infláció várható további csökkenésével újra tér nyílhat a kamatcsökkentések irányába, amire a 2010-es év második felében jó esélyt látunk.

A jövő év végére az optimistább várakozások szerint akár 3% alá is csökkenhet az inflációs ráta. Ebben az esetben akár elérhető közelségbe, vagy akár áttörésre is kerülhet a rendszerváltás óta eddigi legalacsonyabb, 6%-os alapkamat szint, amit eddig csak rövid ideig, 2005. szeptemberétől 2006 júniusáig „élvezhettünk”.

Ezt segítheti az a környezet is, ami az esetleges euró csatlakozásunkat hozza majd egyre közelebb. (lásd következő bekezdés)

Költségvetési hiány - Közép-Kelet Európa Achilles sarka
A költségvetési hiány tekintetében úgy tűnik, hogy Magyarország az egyik nyertese lehet a válság kirobbanását követő időszaknak. 2009 elején a befektetők Izland után közvetlenül Magyarországot találták a legkockázatosabb területnek, és utólag elismerten valóban nem álltunk messze az államcsőd veszélyétől.

Mindez arra sarkallta a döntéshozókat, hogy válságkormánnyal, válságkezelő intézkedések sorát hozzák, és a költségvetési hiányt megpróbálják kordában tartani. Magyarországot ebbe az irányba kényszerítette az IMF hitel is, amelyhez bizonyos garanciákat kellett vállalnia az országnak.

Ezek eredményeként a kiadások csökkentésével nemcsak azt érhetjük el, hogy a jelenlegi stabilizáció folytatódik, hanem az elkövetkezendő néhány évben a térség legjobb költségvetési számait is produkálhatjuk. A sokáig példaképként említett csehek és lengyelek egyértelműen lemaradhatnak ezen a területen.

Habár a cseh kormány előterjesztett egy megszorító csomagot, amellyel a következő év GDP arányos hiányát 5,2%-ra szorítanák le a most kalkulált 7,5%-ról, de ezzel is lényegesen a Magyarországon kalkulált 4%-os érték felett maradnának.

A helyzet Lengyelországban a legsúlyosabb ebben a tekintetben, itt ugyanis a legoptimistább előrejelzések szerint is 2011-ben csökkenhet először az államháztartás hiánya. A várakozások szerint az idei hiány duplája várható a jövő évben.

Érdemes még megemlíteni a már az eurózónába bejutott, de mégis gyakran összehasonlítási alapként emlegetett Szlovákia esetét, amely az idei év 6,2%-os hiányát várhatóan csak 5,5%-ra tudja majd lefaragni jövőre.

Mindez részben azt jelenti, hogy a korábbi sereghajtó pozíciónkból könnyen az élre léphetünk az euró előszobájára várakozók sorában, és amennyiben valóban terítékre kerül az eurózóna újabb bővítése, akkor már jobb pozícióból várhatjuk az ERM2-höz való csatlakozást.

Gazdasági növekedés – a leggyengébb láncszem
Magyarország gazdasági növekedése szempontjából egyelőre nehéz pozitívumokat felsorakoztatni, legalábbis ami a forint árfolyamára pozitívan hathatna. Úgy tűnik, hogy a többször módosított idei cél, a 6,5%-os GDP visszaesés tartható, sőt optimisták szerint akár 6%-ra is mérséklődhet.

Ezzel annyira nem is emelkedünk ki a térségből, hiszen a cseh (-2,3%) és a lengyel (+1%) gazdasághoz képest ugyan jelentős az elmaradásunk, de a szlovák (-6,2%) és a szlovén (-7,3%) gazdaság zsugorodását nem haladjuk meg, nem is beszélve a Balti államokról, ahol kiugróan magas, két számjegyű értékeket is láthatunk.

Ugyanakkor nagy valószínűséggel a jövő évben ismét hátrébb csúszunk majd e téren, hiszen a 2010-es esztendőre már szinte minden régiós versenytárs növekedéssel kalkulál, míg nálunk a kormány hivatalos álláspontja szerint is 0,9%-os visszaesés várható.

Nem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy ez az a makrogazdasági mutató, amely a leggyorsabban változhat az előrejelzésekhez képest a nemzetközi konjunktúra, vagy dekonjunktúra fényében. Elég csak arra gondolni, hogy a felsorolt országok mindegyike egészen minimális csökkenéssel, sőt némelyik még növekedéssel kalkulálta az idei évet januárban.

Árfolyamhatások – Visszatérhetnek-e a 2008-as szintek?
Habár az idei év utolsó negyedévében, mint azt már korábban említettük nem lenne meglepetés a forint kismértékű gyengülése, amely egybe esne az általános befektetői kedv visszaesésével, és ezáltal a fejlődő piacok egészét érintené, de hosszabb távon egyértelműen pozitív kép rajzolódhat ki a magyar fizetőeszköz számára.

A javuló belső egyensúly, és világgazdasági helyzet együttesen jó hatással lehet a forint árfolyamára is a 2010-es évben és annak második felében a folytatódó kamatcsökkentések mellett a forint árfolyama is rég nem látott csúcsokra törhet. Néhány elemzés a következő év végére már 245-ös árfolyamcélt jelöl meg.

Az Equilor nem ennyire optimista, de abban mindenképpen hiszünk, hogy egy év múlva a mostaninál erősebb forinttal kalkulálhatnak majd a devizában eladósodottak. A 2010-es év végére 255–265 közötti sávban lehet majd a magyar fizetőeszköz az euróval szemben.

Kapcsolódó weboldal

Sajtókapcsolat













         
Kezdőlap    |    Cégismertetők    |    E-Sajttáj    |    Konferenciák    |    Kiállítások    |    Blogajánló    |    Kapcsolat

Rovatok:   Auto-motor  |  Belföld  |  Egészség  |  Gazdaság  |  IT  |  Környezetvédelem  |  Közlekedés  |  Kultúra  |  Média  |  Mobil  |  Sport  |  Távközlés

Sajttaj.hu © 2007-2021.   -   Sitemap    |   Médiaajánlat    |   Jognyilatkozat   


RSS   RSS


 freestat.hu mystat websas.hu
statgep.hu