Számos téveszme forog közszájon a székrekedéssel kapcsolatosan: „A székrekedés megmérgezi a testet. Székrekedés esetén segít, ha sokat iszunk. Több mozgás – és a belek maguktól újra aktívvá válnak.”

Mindez tévedés, és tudományosan nem igazolható, állítják a szakértők. De akkor mi az igazság? Az alábbiakban tíz, tudományos vizsgálatok által alátámasztott tényt adunk közre az emésztéssel és a székrekedéssel kapcsolatban, így megismerhetjük emésztési zavaraink okát, a megfelelő megoldással együtt.

1. Ha abbahagyjuk a dohányzást, az székrekedést okozhat
Igaz! A dohányzásról való leszokás során fellépő számos elvonási tünet (például nyugtalanság, csökkent összpontosító képesség, fáradtság stb.) között az emésztési zavarok – így a székrekedés – is megtalálhatók, amelyek több héten keresztül is eltarthatnak.

Ez a reakció a szervezet nikotinhiányával magyarázható, a nikotin ugyanis stimulálja a vegetatív idegrendszer egy részét, amely az emésztési funkciókat és mozgásokat irányítja. Ha a nikotinelvonás miatt ez a plusz stimuláció hiányzik, akkor az emésztés átmenetileg akadozhat.

2. A stressz hatással van az emésztésre
Igaz! Az emésztőrendszer és az agy ugyanis szoros kapcsolatban állnak egymással az idegpályák révén, ezért a belek igen érzékenyen reagálnak a stresszre, ugyanis stresszhelyzetben a szervezet több adrenalin és noradrenalin hormont termel, amelyek fékezik a belek működését. Egyfajta ősi önfenntartási ösztönről van itt szó, mivel a harc vagy a menekülés pillanataiban a belek ürítésére nem lenne lehetőség. Ezért gyakori a székrekedés folyamatos terhelés esetén.

3. A székrekedés önmérgezéshez vezet
Nem igaz! Az az elképzelés, hogy veszélyes méreganyagok képződnek, ha a széklet túl sokáig marad a testben, ősrégi, már egy a Kr. e. 16. századból származó, gyógyszerészetről szóló egyiptomi papirusztekercsen is szerepel.

A székrekedés általi önmérgezés azonban nem létezik, és elmélete minden tudományos alapot nélkülöz, mivel a belekből felszívódott méreganyagok létezését soha nem sikerült tudományosan igazolni. Tehát nem kell nyugtalankodni, ha nem tudunk naponta WC-re menni.

4. Egyes gyógyszerek mellékhatásként székrekedést okozhatnak
Igaz! Ez a kijelentés egy sor gyógyszer esetében helytálló! Tipikus gyógyszercsoportok, amelyek hatóanyagai gyakran váltanak ki vagy fokoznak székrekedést például az antidepresszánsok, az antihipertenzív (magas vérnyomás elleni) szerek és az ópiátok (erős fájdalomcsillapítók).

5. A nőket gyakrabban érinti a székrekedés, mint a férfiakat
Igaz! A férfiakhoz képest akár kétszer-háromszor gyakoribb a rendszertelen emésztés a 15-50 éves nők körében. Ebben valószínűleg döntő szerepet játszanak a női hormonok, amelyek nem csupán hangulatingadozásokat idézhetnek elő, hanem erőteljes hatást fejtenek ki a bélműködésre is.

A hormonok különösen a nők tipikus életszakaszaiban – menstruáció, terhesség, a változás évei – határozzák meg a közérzetet és számos testi folyamatot, és bizonyos életszakaszokban fokozottan befolyásolják a bélműködést is.

6. Ha a bélrendszer sztrájkol, az az életminőség rovására megy
Igaz! Egy aktuális tanulmány igazolja: a hosszabb időn át székrekedésben szenvedőknek további – testi és lelki – terhekkel is meg kell küzdeniük a mindennapok során: fáradtsággal, kimerültséggel, csökkent teljesítőképességgel.

7. A fokozott folyadékfogyasztás megszünteti a székrekedést
Nem igaz! Számos olyan tanulmány igazolja ezt, amelyeket egy nemzetközi szakértői csapat vizsgált részletesebben. A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján nem lehet arra következtetni, hogy a fokozott – az ajánlott napi másfél literen túlmenő – folyadékfogyasztással jelentős mértékben befolyásolni lehetne a székrekedést, annak sikeres kezeléséről már nem is beszélve.

Csak valódi folyadékhiány esetén – a vízzel való alapellátás biztosítása érdekében – lehet megfelelő intézkedés a fokozott folyadékbevitel.

8. A cukorbetegek gyakrabban szenvednek székrekedéstől
Igaz! A diabéteszben szenvedő betegeknek mintegy hatvan százalékát székrekedés is gyötri. Ennek oka, hogy a betegség hosszú időtartama vagy a helytelen vércukor-beállítás miatti alacsony vércukorszint gyakran vezet a vegetatív idegrendszer működési zavarához, amely a gyomrot és a beleket is érinti, s így jelentős mértékben megzavarja az emésztőrendszer működését.

9. Idős korban gyakori a bélrenyheség
Igaz! Ennek több lehetséges oka is van. Idős korban számos testi funkció – így az emésztés is – alapvetően lelassul. A bél ugyanis egy izom, amely az évek múlásával a többi izomhoz hasonlóan veszít a teljesítőképességéből – ennek következménye pedig renyhe emésztés lehet. Az idős emberek gyakran nem mozognak és nem is isznak eleget. Emellett gyakran olyan gyógyszereket kell szedniük, amelyek mellékhatásként székrekedést okozhatnak. Időskori emésztési panaszok esetén ezért érdemes tájékozódni orvosnál vagy gyógyszerésznél, és tanácsot kérni azzal kapcsolatosan, hogy milyen intézkedések volnának megfelelőek az emésztés szabályozására.

10. A mozgás lendületbe a bélrendszert
Nem igaz! Nem mindig és nem mindenkinél adja meg a kellő lökést a fokozott fizikai aktivitás a bélrendszernek is. Ugyanakkor fontos kihangsúlyozni, hogy az enyhe székrekedésben szenvedőknek és az olyan idős embereknek, akik keveset mozognak, sokat segíthet a fizikai tevékenység. Arra azonban nincs bizonyíték, hogy a mozgás súlyos székrekedés esetében is segítene. Normális, rendszeres fizikai tevékenység esetében pedig biztos, hogy nem a mozgáshiány a székrekedés oka.

A felsorolt esetekben átmenetileg vagy hosszabb időn keresztül gyógyszeres segítségre is szükségünk lehet. Ilyenkor érdemes a Dulcolax® drazsét kipróbálni, amely a bélrendszer természetes mozgásának serkentése révén hatásos, ugyanakkor gyengéd megoldást kínál a székrekedésre.

A Dulcolax® hashajtó hatásos, ugyanakkor gyengéd voltát klinikai vizsgálatok igazolják. Hatóanyaga közvetlenül fokozza a vastagbél természetes mozgását, ezzel elősegítve az ürülési folyamatokat.

A Dulcolax® azzal is segíti a székrekedés megoldását, hogy csökkenti a víz visszaszívását a bélből, ezáltal növeli a széklet mennyiségét és javítja az állagát. A készítmény speciális védőbevonata ellenáll a gyomorsav és a vékonybélnedv hatásának, így a hatóanyag javarészt a hatás helyén, a vastagbélben szabadul fel.

A Dulcolax® hatása gyengéd, nem drasztikus, normál adagban nem okoz hasmenést, ezáltal nem okoz sóvesztést és kiszáradást. Hatásideje kiszámítható: hat-tizenkét óra. Mindez azt jelenti, hogy ha este bevesszük a Dulcolax® drazsét, reggel jelentkezik a várt hatás. A gyógyszer használata praktikus és diszkrét: könnyű lenyelni, mivel mérete kicsi, íze kellemes, doboza pedig egy női táskában, kis helyen is elfér.

A Dulcolax® recept nélkül kapható, biszakodil hatóanyagú gyógyszer. A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!