A világgazdaság várható talpraállása fellendülést ígér a KKE-régióban, de a gazdasági növekedés továbbra sem éri el a régió potenciálját. A nemzetközi pénzpiacokat már nem nyomasztja a likviditási válság – a hitelezés fő korlátozó tényezője a hitelek minősége. A közép- és kelet-európai bankpiac hosszú távú kilátásai változatlanok

„A nemzetközi pénzügyi válság már egy ideje meghatározó a bankpiac számára, és rányomja bélyegét a szektor működésére. Bár a válság hatással volt valamennyi közép- és kelet-európai bank likviditási helyzetére, finanszírozási költségeire és hiteleik minőségére, a régió a banktevékenység szempontjából továbbra is vonzó maradt” – állapítja meg Debora Revoltella, az UniCredit Csoport közép- és kelet-európai stratégiai elemzési vezetője, utalva a csoport legfrissebb bankpiaci tanulmányára.

Már mutatkoznak pozitív jelek, amelyek reményre adnak alapot a világgazdaság talpraállását illetően: ennek hatására Közép- és Kelet-Európa gazdasága is új erőre kaphat. A gazdasági tevékenységek 2009-es jelentős visszaesését követően a csoport közgazdászai lassú ütemű, 1,1 százalékos regionális növekedést vetítenek előre 2010-re, ami pozitív tendencia, de továbbra sem éri el a régió növekedési potenciálját. A régió még mindig igen differenciált: a közép-európai országok és Törökország jobban felkészültek arra, hogy gyorsan felvegyék a világgazdaság élénkülésének ritmusát.

A közép- és kelet-európai regionális bankszektor 2 455 bankot foglal magába, amelyek mérlegfőösszege együttesen több mint 2 100 milliárd euró. A régió legfontosabb bankjainak rangsorát az UniCredit Csoport vezeti, amely Közép- és Kelet-Európában a Bank Austrián1 keresztül működik. Mérlegfőösszege 121,6 milliárd euró, adózás utáni nettó nyeresége pedig (a kisebbségi érdekeltségek levonása előtt) 2 577 millió euró volt 2008-ban.

Eszközállományának 12 százaléka ebben a régióban van, így az UniCredit rendkívül diverzifikált csoport. Méret szempontjából a lista második helyén a Raiffeisen áll 85,4 milliárd euró mérlegfőösszeggel és 1 078 millió euró adózás utáni nettó nyereséggel (a kisebbségi érdekeltségek levonása előtt).

Az Erste Bank 79,3 milliárd eurós mérlegfőösszegével a harmadik helyen áll, azonban 1 569 millió eurós adózás utáni nettó nyereségével (a kisebbségi érdekeltségek levonása előtt) a második a listán.

A bankok növekedése kiegyensúlyozottabbá válik
A nemzetközi pénzintézetek aktív szerepet vállalnak a piacon a válság hatásainak enyhítésében. Az IMF, az EBRD, a Világbank és az EIB az Európai Unióval közösen lépnek fel a válságkezelés érdekében. A közép- és kelet-európai régióban jelen lévő nemzetközi bankok megerősítették arra vonatkozó szándékukat, hogy folytatják tevékenységüket a régióban.

Az IMF (az országoknak nyújtott IMF-támogatási csomagok részeként) még tovább erősítette a nemzetközi bankok egyes piacok melletti határozott elkötelezettségét azzal, hogy a helyi jegybankokkal olyan kétoldalú megállapodás aláírására ösztönözte őket, amelyben vállalták, hogy fenntartják jelenlétüket, és az elkövetkező években újratőkésítik leányvállalataikat.

Mostanra a piacokon már megszűnt a likviditási válsággal kapcsolatos negatív hangulat, és különösen a külföldi tulajdonban lévő bankoknál a likviditás immár nem központi kérdés. „A közép- és kelet-európai bankszektorban most a hitelek minősége és a kockázat a legfontosabb korlátozó tényezők – teszi hozzá Revoltella. – 2009 és 2010 is sok kihívást tartogat még, de a régió hosszú távú kilátásai változatlanok.”

A banki penetrációban mutatkozó lemaradás és a jövedelmek gyors felzárkózásának lehetősége továbbra is fennáll. A pénzügyi penetráció, ha lassabb ütemben is, de folytatódni fog Közép- és Kelet-Európában. A hitelezés újbóli fellendülése a vállalati szektorban indul majd meg. A lakossági piacon viszont a banki penetráció még mindig egyértelmű lemaradásban van a jelzáloghitelezést illetően. A hazai és külső finanszírozási források elérhetősége továbbra is a növekedés egyik legfontosabb mozgatórugója lesz.

A versenykörnyezet változásai a piaci szereplők teljesítményére is kihatnak
A válság az egész világon felgyorsította a költséghatékonyságot célzó intézkedések bevezetését, és ez alól a közép- és kelet-európai bankszektor sem kivétel. A múlt évben a hálózati és bérköltségekkel kapcsolatosan tapasztalt különbségek idén kiegyenlítődhetnek.

A bevételek lassuló, ám megbízható növekedése és a hatékony költségcsökkentő intézkedések ellenére a bankok jövedelmezőségét még mindig fenyegeti egy tényező: a hitelek minősége. Fontos megjegyezni, hogy napjainkban a bankokat leginkább megkülönböztető tényező a hitelportfólió minősége. Ennek alapján ugyanazon a piacon a bankok teljesítménye igen eltérő lehet.

A változó versenykörnyezet lehetőségeket is kínál a piac szereplőinek. A régióban aktívan tevékenykedő – főként a legnagyobb – nemzetközi bankok megerősíthetik vezető szerepüket meglévő hálózatuk, valamint a nemzetközi forrásokhoz való könnyebb hozzáférésük révén, feltéve, hogy megfelelő szintű kockázatot hajlandók vállalni.

Egyes országokban a válság hatására az állam újra erősebben beavatkozik a helyi bankszektor működésébe. Az új piaci szereplők is megragadhatnak bizonyos lehetőségeket, míg a kifejezett céllal nem rendelkező vállalatok kiszorulhatnak a piacról.

Ez azonban nem befolyásolja az elkötelezett vezető nemzetközi szereplőket, amelyek körében nagyobb változások nem várhatók. Összességében arra számítunk, hogy a válság nyertesei új piaci szereplők vagy a régióban már aktív nemzetközi vállalatok is lehetnek, feltéve, hogy képesek vállalni a szükséges mértékű kockázatot és erős finanszírozási háttérrel rendelkeznek.