A Wallis által indított sajtóperek sorában megszületett az első két még nem jogerős ítélet: a Fővárosi Bíróság 2009. június 11-én kelt ítéletében elmarasztalta a Magyar Nemzetet annak április 9-én írt cikkével kapcsolatban, majd 2009. július 13-án a Főváros Bíróság ismét elmarasztalta a Magyar Nemzetet egy 2009. május 25-i cikkben írtak miatt.

A Bíróság mindkét esetben megállapította, hogy a lap valótlan állításokat tett közzé a Wallisról, és egyúttal helyreigazításra kötelezte.

A Fővárosi Bíróság ítéletei szerint a Magyar Nemzet:
Valótlanul állította, hogy a Hajdú-Bét Rt fizetésképtelenné válásakor 25,1 milliárd forintnyi eurót bízott volna a Wallis Rt-re.
Valótlanul állította, hogy a Wallis keresett volna az állítólagos ügyleteken a Hajdú-Bét pedig vesztett volna.
Valótlanul állította, hogy a Wallisnak közvetlenül – valamint a Well-Invest 2000 Kft-n keresztül közvetetten is – offshore cégek a tulajdonosai.
Valótlanul állította, hogy a Wallis Rt egy offshore társaságnak néhány hónap alatt több mint 9 milliárd forint osztalékot fizetett ki.

Az ítélet indokolásában a bíróság az alábbiakat tartotta szükségesnek kiemelni:

A sajtóról szóló 1986. évi II.Tv. 2.§ (3) bekezdés értelmében a sajtó feladata az is, hogy segítse elő a társadalmi jelenségek közötti összefüggések megértését. A 3.§ (1) bekezdése értelmében sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt, vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, nem sértheti a közerkölcsöt és nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével.

A 11.§ (1) bekezdés c.) pontja értelmében az újságíró a kapott felvilágosítást, valamint megállapításait kellő körültekintéssel, ellenőrzéssel és a valóságnak megfelelően köteles közzétételre előkészíteni, a tényeket, eseményeket a maguk teljességében köteles ismertetni.

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a véleménynyilvánítás szabadsága nem terjed ki a becsületsértésre alkalmas valótlan tények állítására, akkor ha a nyilatkozó személy kifejezetten tudatában van a közlés valótlanságának, vagy foglalkozása, hivatása gyakorlásának szabályai szerint elvárható lett volna tőle a tények valóságtartalmának vizsgálata, de a véleménynyilvánítási alapjog felelős gyakorlásából adódó gondosságot elmulasztotta.

A véleménynyilvánítás szabadsága csak a bírálat, jellemzés, nézet és kritika szabadságát foglalja magába, de az alkotmányos védelem nem vonatkozhat a tények meghamisítására.

Ezen túlmenően a szabad véleménynyilvánítás olyan alkotmányos alapjog, amely csak felelősséggel gyakorolható és a valótlan tények közlésének elkerülése érdekében bizonyos kötelezettségekkel jár a közvélemény alakításában hivatásszerűen résztvevő személyek esetében. Az állandó bírói gyakorlat az újságírókat egyértelműen ebbe a személyi körbe tartozónak tekinti.

Továbbra is visszautasítjuk, hogy egyes médiumok valótlan és minden alapot nélkülöző állításaikat ismételgetve sértették és sértik meg a Wallis csoport jó hírét. A Wallis a jövőben is a jog eszközével lép fel azok ellen, akik a tényeket meghamisítva közölnek állításokat cégeinek bármelyikéről.