A „Pénzforgalomról mindenkinek” füzetsorozatot tavaly januárban indította útjára a Magyar Nemzeti Bank. A tájékoztató kiadvánnyal a jegybank célja, hogy a pénzforgalommal kapcsolatos, mindenkit érintő tudnivalókat közérthető, kérdés-felelet formában ismertesse.

A füzetsorozat első tagja a bankkártyákkal, a második a bankátutalásokkal, míg a most megjelent, harmadik rész a csoportos beszedéssel foglalkozik.

Mindennapi életünk rendszeresen igénybevett szolgáltatásairól (pl. közművek, biztosítás) a szolgáltatók általában havonta küldik az elszámolásokat, a hozzájuk tartozó számlák sokaságát, amelyeket meg kell vizsgálnunk, majd azt követően, határidőben ki kell azokat egyenlítenünk. Sokan még ma is készpénzt használnak, amely időigényes, és jelentős társadalmi költséggel is jár.

Azért, hogy ezektől az idő- és költségigényes tevékenységtől megszabadulhassunk, dolgozták ki az ún. csoportos beszedés fizetési módot, amelynek előfeltétele, hogy mind a szolgáltatást nyújtó –például a közműszolgáltató –, mind a szolgáltatás igénybe vevője – a fogyasztó – rendelkezzen bankszámlával. Ilyenkor ugyanis a fogyasztó felhatalmazhatja saját bankját, hogy szolgáltatásának jogos ellenértékét beszedhesse, a bank pedig kiegyenlíthesse a megjelölt bankszámláról.

A csoportos beszedés egyre nagyobb népszerűségre tesz szert Magyarországon is, nem utolsósorban azért, mert kényelmes, biztonságos és más – főleg készpénzes – fizetési módokkal összevetve hatékony fizetési forma. Hatékonyságát főként annak köszönheti, hogy a felhatalmazás megadását és rögzítését követően a teljes folyamat automatizált.

A fogyasztó szempontjából a fizetési mód előnye, hogy az egy tranzakcióra jutó költsége alacsonyabb a készpénzes tranzakcióénál (például nem kell készpénzfelvételi díjat fizetni), a beszedő által kezdeményezett feldolgozás pedig biztosítja, hogy a kötelezett – vagyis a fogyasztó – nem eshet fizetési késedelembe, így biztosan elkerüli a késedelmi kamatok fizetését.