Lehet, hogy az egri kórházban nem kell tolmácsolni az orvos és a beteg között, a megye és a város azonban mintha nem azonos nyelven beszélne.

Az elmúlt két hónap többszöri megbeszélésein elhangzó, a városnak a sajtóból bárki által megismerhető álláspontját a júniusi egri közgyűlés megerősítette.

Elfogadtunk egy társasági szerződés- és egy megállapodás-tervezet, abban a hitben, hogy azokról a megyei közgyűlés is tárgyal és döntést hoz. A határozatban kezdeményezi a város az egészségügyi szakellátások közös működtetését, erre a célra nonprofit gazdasági társaság létrehozását és kéri a kórházi vagyon megosztását. Egyeztetéseket követően egyedi megállapodások lehetőségéről is határozott Eger.

Ezután nem kis meglepődéssel olvastam Sós Tamás elnök úr levelét és a július 4-i megyei közgyűlés meghívóját. Mindkettőből világosan kiderül, a testület hatáskörét elvonva úgy határozott, hogy még csak napirendre sem tűzi a város ajánlatát.

A csütörtökön kelt, a megállapodás és a közös társaság megalakításának elutasító levél többes számban íródott, mintha Elnök úr nemcsak a maga nevében nyilatkozna. Úgy látszik, a színfalak mögött már megszületett a döntés.

A hétfői megyegyűlésen még arra a látszatra sem törekszik a kórház ügyében korábban „felelős és jó” döntést hozó többség, hogy legalább tárgyaljon és szavazzon a város ajánlatáról. Pedig erre törvények kötelezik.

Az ajánlatunk korrekt, messze a városi lakosok, ellátottak arányát meghaladó mértékű teher-vállalásra tettünk javaslatot, mind a működtetésben, mind a fejlesztések során.

Ennek fejében a – kizárólag a két önkormányzat részvételével alapított - társaság ügyvezetője jelölésének jogát kértük. Szeretném hangsúlyozni, hogy az előttünk álló feladatok tükrében és a kórház-igazgatók választásában a megyének az elmúlt 10 évben hozott hibás döntései miatt ez elsősorban felelősséget jelent.

A megyei vezetők együttműködésén múlik, hogy találunk-e olyan, hosszú távú megoldást biztosító személyt, aki képes egy új szemléletű, korszerű kórházat alkotni és menedzselni.

Minden tárgyaláson biztosítottuk egymást a megegyezés szándékáról, kilátásba helyezve azt is, hogy szükség esetén rendkívüli közgyűlést hívunk össze, akár a vezető személye, akár egyéb kérdésben.

Mondhatnám most, hogy a felelősség a megyéé. Mégsem vagyok nyugodt, mert óriási a tét. Helyrehozzuk-e közösen a megyei önkormányzat elmúlt két évi, károkat okozó és egyoldalúan meghozott döntéseit?

Vagy mélyülnek az árkok, és tovább romlanak a Heves megyei emberek gyógyulási esélyei, a hazai átlagnál enélkül is rosszabb demográfiai, megbetegedési és halálozási mutatók.