Véget ért a Találd a NŐT! című konferencia, amely a Magyar Fogyasztó Platform (MFP) konferenciasorozatának részeként, Budapesten a Magyar Telekom Székházban került megrendezésre.

A szakkonferencia nyitóelőadójaként Dr. Csernus Imre rávilágított arra a nem elhanyagolható tényre, hogy a mai világban a hölgyek elkezdtek férfiasodni, azaz érzelmi szempontból zárkózottabbá váltak. Talán ennek is betudható, hogy nem mindig tudják megélni önnön valójukat, hiszen a nő – mint a legtöbb ember – akkor válik teljessé, ha racionális és az emocionális intelligenciája egyensúlyban van.

A konferencia egyik kerekasztal-beszélgetése felhívta a figyelmet arra a jelenségre, hogy a magyar nők a válság hatására sokkal bátrabbakká váltak, úgymint nem félnek kimondani, ha egy-egy ruhadarabra nincs elegendő pénzük.

Az ELLE Magazin olvasóinak a körében végzett kutatásokból az is kiderült, hogy a magyar nők saját bevallásuk szerint átlagon felüli kíváncsisággal rendelkeznek, intuitívnak és érzékenynek tartják magukat, mindennél fontosabbnak gondolják a hűséget és állítják, hogy a boldog házassághoz elengedhetetlen a szexuális tapasztalat, mindemellett a nyugat európai hölgyekkel ellentétben elsősorban a férfiaknak akarnak tetszeni és nem önmaguknak.

A széles publikum előtt első alkalommal a konferencián mutatták be a USE unused divattervező csoport és a Coca-Cola light közös, a hello you collection nevet viselő online divattervező pályázatának nyerteseit. Heiszler Ákos (Coca-Cola Magyarország) előadásában a pályázat köré épített integrált kommunikációs kampány esettanulmányának felvázolása mellett, levetítette a zsűrizésről készült felvételt is, ezáltal a konferencia résztvevői egy ősbemutató részeseivé válhattak.

A Magyar Fogyasztó Platform konferenciáin a marketingkommunikációs szakmából érkező előadók mellett minden alkalommal helyet ad azon kezdeményezések bemutatásának is, amelyek az aktuális konferencia témájához szorosan kapcsolódnak. Így a Találd a NŐT! című rendezvényre meghívta dr. Dietz Ferencet, Szentendre város polgármesterét, hogy részleteiben ismertesse városuk nőbarát programját.

Mint kiderült, a projekt minden eleme a tudatos városfejlesztési stratégiájuk része, amelynek elsődleges célja az életminőség javítása, továbbá szeretnék elérni, hogy a település hölgy szemmel is biztonságosabb és kellemesebb legyen.

Bár minden nő egy külön egyéniség, a kutatók számokból mégis megalkották a jól körülírható és valójában nem létező átlagnőt. E személy számára családjának védelme, azaz szerettei biztonsága jelenti a legfontosabb értéket, ugyanakkor a jókedvet, a tisztességet, a békét és a belső harmóniát is sokkal fontosabbnak tartja, mint a régió más országaiban élő társai.

Ötből három nő hazánkban úgy érzi, korának megfelelően néz ki, egyharmaduk pedig úgy véli, koránál fiatalabbnak látszik. A hölgyek harmada ennek megfelelően semmit nem változtatna külsején – aki nem teljesen elégedett megjelenésével, az főként a csípőjén alakíttatna, ha tehetné. Most vagy az idő múlásával a súlyos betegségek kialakulásának nagyobb veszélye (31,7 százalék), a látásromlás (31,1 százalék) és az elhízás (30,9 százalék) miatt aggódnak leginkább a magyar nők – hangsúlyozta Átlagnő című előadásban Steigervald Krisztán, a GfK Hungária Piackutató Intézet munkatársa.

A szakkonferencia egyik legérdekesebb megállapítása a Dr. Radácsi László (B&P CSR management) és Ujhelyi Katalin (Tudatos Vásárlók Egyesülete, B&P CSR management) páros által tartott előadásban hangzott el, miszerint: a magyar nők felelősebb fogyasztók, mint férfi társaik. És hogy mit értettek felelős fogyasztó alatt: azokat, akik vásárlásaik során megvizsgálják a termékek, vagy szolgáltatások, és azok előállítóinak társadalmi, valamint környezeti hatásait, azaz másokra is tekintettel vannak (ma élő emberek; jövőben megszületendő utódaink; állatok; növények; ökológiai rendszerek).

Kaszás György (UpGrade Communications) véleménye szerint a magyar reklámokban ábrázolt nőkép a legtöbb esetben irrealisztikus, papírmasé-szerű és sztereotip. Sok esetben direkt, vagy indirekt módon szexista, még az egyszerű dolgokat is igyekszik megmagyarázni, és feleslegesen hízeleg. Minderre reagálva a stratégiai tervezőket tömörítő kerekasztal-beszélgetés résztvevői megállapították, hogy a reklámok újratermelik a nőkről kialakult sztereotípiákat, hiszen egyszerűbb egy régi „jól bevált” sémához visszanyúlni, mint új irányt mutatni. A kommunikációs szakemberek „mentségére” szóljon, hogy a reklámokban a férfiak ábrázolása ugyanannyira sztereotip, mint a hölgyeké.

Klenovszki János, az NRC Piackutató cég képviseltében elmondta, hogy az interneten szörfölők arányából leginkább az tűnik ki, hogy a nők ma még kevésbé használják ki a világháló úgynevezett hasznos funkcióit. Míg a férfiak a felesleges sorban állás helyett a kötelező dolgok elintézésének gyorsabb – ez esetben online – formáját választják, a nők bankügyeiket, hivatalos elintéznivalóikat inkább személyesen végzik. Ennek oka egyrészről az internetes biztonsági rendszerekkel szembeni alacsonyabb bizalmi szintben keresendő: a nők kevésbé nyitottak arra, hogy bizalmas, személyes adataikat netes felületen kiadják, másfelől pedig az ügyintézővel való személyes találkozás megengedi a bizalmasabb légkör kialakulását, valamint lehetőség nyílik a adandó kérdések közvetlen feltevésére és megválaszolására, amit nagyon sok online rendszer ma még nem biztosít.