Mai változékony környezetünkben a vállalatok és bankok számára is egyre fontosabb az üzletmenet, így a bevételek, költségek és pénzáramlás megfelelő tervezése.

Előtérbe kerültek a jól kiválasztott fedezeti ügyletek is, ám ezek hatása a vállalati eredményre egy mégoly tökéletes hedgelés esetén is negatív lehet, ha nem megfelelően könyveljük a tranzakciókat. A fedezeti és derivatív ügyletek könyvelésének problémáival foglalkozott a PriceWaterhouseCoopers és a Calyon Bank keddi konferenciája.

A tranzakciók elszámolása lehet fedezeti és nem fedezeti, tartalma szerint pedig az elszámolás alapulhat valós és nem valós értékelésen. A nem fedezeti elszámolás kockázata az eredmény jelentős volatilitása, míg a fedezeti elszámolás – megfelelő kezdeti munkabefektetéssel – jelentősen csökkenti a volatilitást.

A nemzetközi (IFRS) számvitelben kötelező a származékos ügyletek valós értékelése, míg a magyar szabályozásban ez csak választható: az elterjedt gyakorlat a nem valós értékelés szerinti beszámoló használata. Itt az óvatosság elvének megfelelően csak a realizált eredményt és a nem realizált veszteséget mutatjuk ki. A valós értékelés szerinti eredménykimutatásban viszont magyar és IFRS esetben is a nem fedezeti célú származékos ügyletek valós értéke jelenik meg.

A fedezeti célú származékos ügylet nem realizált eredményét a nem valós értékelés szerinti eredménykimutatásban csak a fedezett ügylet eredményével együtt számoljuk el, azzal azonos nagyságú, ellentétes előjelű összegben.

A valós értékelés szerinti beszámolókban viszont a fedezeti célú származékos ügylet elszámolásakor dokumentálni kell a fedezeti hatékonyságot. Cash-flow vagy nettó befektetés fedezeti ügylet esetén ezután a hatékony rész valós értékét a tőkében, minden egyéb valós érték változást viszont az eredményben kell számon tartani.

A beágyazott derivatívákra a magyar számvitelben nincs speciális szabályozás. IFRS beszámolóban – a beágyazott derivatíva azonosítását követően – meg kell vizsgálni, hogy a derivatívát külön kell-e választani az eredeti ügylettől és így elszámolni, vagy együtt kezelhető az alapügylettel. A döntési fa segít ebben, de bonyolult termékek esetén csak alapos elemzéssel és a könyvvizsgálóval történő egyeztetéssel adható végleges válasz.