A játék érdekessége volt, hogy a hallgatóságot az első órától arra kondicionálták, hogy virtuális pénz helyett a saját pénzükkel játsszanak.

Bozsik Balázs, az Erste Befektetési Zrt. elektronikus értékesítési csatornák igazgatója elmondta: „A diákok kereskedési költségeinek mérséklésére azonban kidolgoztunk egy kedvező konstrukciót, az Erste NetBroker Diákszámlát, amelyet a közeljövőben egyébként az összes felsőoktatási hallgató számára elérhetővé teszünk. Ezen a számlán a diákok hozzáférhettek a kereskedési platform nyújtotta összes szolgáltatáshoz, beleértve a határidős kereskedést, a befektetési hitelt vagy a napon belüli short pozíciók felvételét is.”

Dr. Ormos Mihály, a BME Pénzügyek Tanszékének egyetemi docense hozzátette: „A hallgatók több héten keresztül kereskedhettek értékpapírokkal, a győztes pedig az a hallgató lett, aki a kereskedés ideje alatt a legnagyobb hozamot érte el. A tőzsdejátékban részt vevő hallgatók hozzájárultak ahhoz, hogy a tranzakcióikat nyomon kövessük, így pontosan be lehet azonosítani, hogy az adott hallgató hogyan kereskedik, milyen tranzakciókat végez, milyen kockázatú papírokba fektet, felvesz-e hitelt stb. Mindezekből következtetni lehet a trader úgynevezett a kockázatkerülési együtthatójára.”

A saját, valós pénzzel történő játék lényeges momentum a kockázatkerülés vizsgálatának szempontjából, hiszen a befektető magatartása akkor a legőszintébb, leghitelesebb, ha a saját vagyonát, megtakarítását kockáztatja.

Az emberek, a vagyonukhoz viszonyított kis volumen befektetésekor másképpen viselkednek, mint ha annak jelentős részét tennék, akár csak mérsékelten kockázatos befektetésekbe. Kis pénzzel sokkal inkább hajlamosak kockázatot vállalni.

A kockázatkerülő emberre az lenne a jellemző, hogy nem vesz lottószelvényt se, annyira csekély az esélye annak, hogy nyer. Mégis, amikor a vagyonához viszonyítva csekély pénzről van szó, akkor hajlamos arra, hogy belemenjen egy olyan játékba, amit egyébként nem játszana.

A kereskedési tevékenység mellett a hallgatók kérdőívet is kitöltöttek a kockázatkerülési együttható mérésére vonatkozóan, valamint a játék során vizsgálták azt a kérdéskört is, hogy a hallgatók befektetési és pénzügyi teljesítménye, valamint a temperamentuma között van-e összefüggés.

„Ma a 20-30 éves emberek többsége lényegében soha nem kereskedett értékpapírokkal a tőkepiacon, mámoros, misztikus és egyben sértődöttséggel teli képük van a tőzsde és a befektetések világáról, pedig ez a világ egyáltalán nem misztikus. A tőzsdei spekuláció tárgy, és ezen belül a HozamLáz tőzsdejáték is azzal a céllal jött létre, hogy a résztvevők ismereteit bővítse. Ebben az évben 600 hallgató vette fel ezt a tárgyat, a tesztet pedig 380 hallgató töltötte ki, ami elég nagy minta egy ilyen jellegű kutatás elvégzéséhez” – tette hozzá a docens.

A tudományos kutatás mellett az Erste Befektetési Zrt. és a Műegyetem GTK Pénzügyek Tanszéke közös Hozamláz játékának fontos célja volt, hogy lehetőséget nyújtson a hallgatóknak a tőkepiacon élőben, a saját valós pénzükkel is kereskedni.

Az értékpapírok ismeretének hiánya, a pénzügyi instrumentumok alapvető tartalmának, árazásának mechanizmusa még ma is meglehetősen távol áll a hétköznapi befektetőktől.

Az ilyen ismeretek nélkül meghozott döntések sokkal kockázatosabbak lehetnek annál, mint amit a befektető vállalni kíván. A játék tapasztalatait is felhasználva az Erste Befektetési Zrt. hamarosan bevezeti új, kifejezetten felsőoktatásban tanulóknak szánt termékét, az Erste NetBroker Diákszámlát.