A pénz- és tőkepiaci válság hatásai az önkéntes egészségpénztárak hozamaiban nem okoztak jelentős visszaesést: e pénztárak vagyonuk túlnyomó részét ugyanis rövid lejáratú állampapírokban tartják.

Az öngondoskodás területén egyre fontosabb szerephez jutó önkéntes egészségpénztárak sajátos befektetési módja feladataikból adódik. E pénztárakon keresztül a pénztártagok olyan gyógyító és megelőző célú egészségügyi szolgáltatásokat tudnak kifizetni, amelyeket a kötelező egészségbiztosítási rendszer nem finanszíroz.

Az itt összegyűlt összegeket tehát a tagok – a nyugdíjcélú megtakarításokkal ellentétben - bármikor igényelhetik. Ez indokolja, hogy az itt elhelyezett megtakarítások szinte kizárólag kincstárjegyekben fekszenek, a likviditás mellett szolidabb, de válságos időkben is biztos, kamatadóval nem terhelt hozamot garantálva.

A Patika Egészségpénztár, amely a legnagyobb, pénzintézettől független önkéntes egészségpénztár, 2008-ban 6 százalékos hozamot tudott elérni. (A Patika-csoport Új Pillér prémiumpénztára ugyanebben az időszakban nettó 7 százalékos hozamot produkált).

Ám nem csupán a tavalyi évben, hanem egy évtizedes működése során folyamatosan az inflációt követő, az esetek többségében azt lényegesen meghaladó hozamokat ért el ügyfelei befektetései után:

Összehasonlíthatóságra volna szükség!
„Az önkéntes egészségpénztári szektornak régi adóssága egy egységes hozamszámítási képlet kidolgozása. – magyarázza dr. Lukács Marianna, a Patika Egészségpénztár vezérigazgatója. – Az egyes pénztárak a mai napig eltérő módon számítják ezt az értéket. Mivel a lakossági öngondoskodás erősödésével a tavalyi év végére 842 ezer tag már több mint 47 milliárd forintnyi vagyona gyűlt össze ebben a szektorban, igencsak időszerű volna, hogy az öngondoskodók egyértelműen össze tudják hasonlítani az egyes pénztárak gazdálkodásának hatékonyságát, múltbéli teljesítményét úgy, ahogyan azt az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében is megtehetik.”