Az euróövezet gazdaságát komolyan megviselte a keresletben világszerte jelentkező visszaesés, a termelés visszafogása elkerülhetetlenné vált a régióban is. Éves összehasonlításban az ipari termelés januárban 16, februárban pedig már 18,4 százalékkal csökkent.

Sem a befektetői hangulat változásait jelző mutatók, sem a gazdasági adatok nem utalnak a visszaesés megállására vagy akárcsak lassulására, ezért az Erste elemzői azzal számolnak, hogy a GDP az euróövezetben 3,6 százalékkal esik vissza 2009-ben. Az ennél hosszabb ideig tartó gazdasági recesszió vélhetően az ipari gáz- és áramfogyasztás mértékére is komolyabb kihatással lesz. Az elemzők úgy vélik azonban, hogy enyhe gazdasági növekedés következhet 2010-ben.

A világ többi részéhez hasonlóan Kelet-Közép-Európa is a recesszió folyamatát éli át jelenleg. A visszaesés mértéke és kiváltó okai azonban nagyban különböznek a régió egyes országaiban. A magas exporthányaddal rendelkező gazdaságok jobban megszenvedik ezt az időszakot, hiszen az áruk iránt az egész világon meredeken csökkent a kereslet. Kelet-Közép-Európa talpra állása mindenképpen erősen függ az euróövezet gazdasági fejleményeitől.

A második félév előtt az elemzők nem számítanak gazdasági stabilizációra, de a 2010-ben bekövetkező talpra állás a kelet-közép-európai régióban gyorsabban zajlik le, mint az euróövezetben, mivel a termelési előnyök kiaknázására vonatkozó óriási potenciál nagyobb lökést ad. Az így kialakuló különbség jelenti majd a kiindulási pontot a Kelet-Közép-Európában hosszabb távon várható erőteljesebb gazdasági növekedéshez.

A világgazdaság jelenleg is tartó visszaesése nyomán a befektetők figyelme most egyre inkább a defenzív, tehát a trendeket nem követő részvények felé fordul. Az alacsony fokú ciklikusság (a rugalmatlan kereslet) miatt a közműszolgáltatók működése stabil. A szilárd működési környezet, a stabil cash flow és a szektorra jellemző előkelő hitelbesorolás nyomán a közműszolgáltatókat széles körben biztonságos befektetésnek tartják.

A legtöbb szektorbeli vállalat kiegyensúlyozott üzleti kockázatelemzése ki is emeli ezt a tulajdonságot. A szektor likviditási profilja stabil, sőt, a legtöbb társaság jelentős hitellehetőségekkel rendelkezik. Kelet-Közép-Európában, valamint a kontinens déli részén (Francia- és Spanyolországban) az állam jelentős mértékű tulajdonosként jelenik meg a közműtársaságoknál, emellett azonban általában garanciát is vállal a hosszú távú hitelekre, ezzel javítja a társaságok hitelbesorolását. Jóllehet a vállalatoknak igazodniuk kell az ipari felhasználók oldaláról jelentkező fluktuációhoz, a magánfelhasználás általában nem rugalmas.

A szektor hosszú távú hitelbesorolása jelenleg A2, a középkategória felső részében lévő osztályzat, amely jobb a legtöbb szektor besorolásához képest. A tőkepiacokon eluralkodott nehéz helyzet miatt a közműtársaságok elemi érdeke, hogy a lehető legjobb hitelbesorolást1 kapják, hogy könnyebben juthassanak hitelhez. Az új kötvénykibocsátást2 a legtöbb esetben a viszonylag rövid lejáratú adósságállomány lejárati szerkezetének optimalizálására használták.

A szektorban a gáz- és az áramüzletág integrációja, valamint a földrajzi diverzifikáció jelenti az összefonódások legjelentősebb mozgatórugóját. A jelenlegi környezetben az iparág vonzóan árazott piaci szereplői csábító felvásárlási célpontokká válhatnak.

„Úgy véljük, a vállalatcsoportok vezetői most jobban megválogatják, mibe fektetnek be, mint pár évvel ezelőtt. Ha nem, akkor a (nagy tőkeáttétellel végrehajtott3) túlzóan agresszív terjeszkedés veszélybe sodorja a vállalatok hitelbesorolását” – véli Alihan Karadagoglu, az Erste Group hitelpiaci elemzője.

Az Erste Group elemzői hosszú távon magasabb olaj- és gázárakkal számolnak az energiaszektorban (főként az upstream, tehát a kutatás-termelés terén) elhalasztott beruházások miatt. „Úgy számolunk, hogy a kínálati oldal fogja a további trendeket meghatározni az elsődleges energiahordozók, és ennél fogva az áram árának terén. A jobb költségstruktúrával vagy a költségeikben az elsődleges energiahordozók árváltozásától kevésbé függő közműtársaságok, pl. a Verbund és a Fortum az elkövetkezendőkben magasabb árrést lesznek képesek elérni” – mondja Karadagoglu.

„A hosszabb távra tervező befektetők számára alapvető választás a közműrészvény. Ennek megfelelően a GDF Suez, a Verbund, a Fortum és a CEZ részvényeit preferáljuk a társaságok stabil adósságrátája és magas pénzügyi profilja miatt. A közműszolgáltatók csak a piacok hosszan tartó megnyugvása után válnak alulteljesítővé az egyéb ciklikus szektorokkal szemben” - jósolja Elena Statelov, az Erste Group hitelpiaci elemzője.

Nagyfokú beruházási igény az elektromos áram iránt világszinten jelentkező fokozottabb kereslet miatt
A közműszektor beruházás-intenzív iparág marad az energiahordozók iránti világszerte növekvő kereslet miatt. Az Európai Unió 2007-es energiajelentése szerint az Unión belül az elektromos energia felhasználása évente 1,5 százalékkal nő.

Az EU27-ek összes elektromos energiaigénye 3,000 TWh körül alakult 2007-ben4. Ebből Németország vette ki leginkább a részét 567 TWh-val, majd Franciaország, Nagy-Britannia és Olaszország következett a sorban.

Az összkereslet 2020-ig várhatóan 27 százalékkal nő úgy, hogy a legnagyobb mértékű növekedés a délkelet- és kelet-európai országokban jelentkezik. Ezzel párhuzamosan szükség van az elektromos áram előállítási és kínálati oldalának kiterjesztésére.

Az Európai Bizottság azzal számol, hogy ezen a területen mintegy 900 milliárd euró értékű beruházásra lesz szükség az elkövetkezendő 25 év során. Ez az előrejelzés, valamint az európai közműcsoportok középtávú beruházási tervei szintén félreérthetetlenül emelik ki a szektor beruházás-intenzív természetét.