A kombinált részvénykibocsátás két elemből áll: jogosultsági alapon történő és nyilvános kibocsátásból. A tőkejuttatáshoz kapcsolódó értékpapírok jegyzési árfolyama részvényenként ezer euró, ami megegyezik a névértékkel.

A tőkejuttatáshoz kapcsolódó részvények nem rendelkeznek szavazati joggal, nem járnak a részvényállomány felhígulásával, nem jogosultak a ki nem fizetett osztalékra, nem átválthatók, valamint egyenrangúak a törzsrészvényekkel.

A kibocsátás jellemzőinek összefoglalója alább olvasható, a részleteket a mától az Erste Group központjában (Ausztria, 1010 Bécs, Graben 21 alatt) ingyenesen beszerezhető, valamint az Erste Group weboldalán letölthető részvény-kibocsátási tájékoztató tartalmazza.

A jogosultsági alapon történő részvényjegyzés:
  - A jelenlegi részvényesek is jegyezhetnek az összesen legfeljebb 2,7 milliárd euró értékű tőkejuttatáshoz kapcsolódó értékpapírokból, mégpedig a jegyzési árfolyammal megegyező árfolyamon, valamint olyan arányban, hogy 118 jelenleg birtokolt részvény ellenében jegyezhető egy darab, a tőkejuttatáshoz kapcsolódó értékpapír.
  - A jegyzési jogosultság a megfelelő részvény-bizonylatnak (a 21-es számú szelvénynek) a jegyzési időszakban történő bemutatása ellenében, vagy a megfelelő letétkezelő erre vonatkozóan történt utasítása mellett gyakorolható.

Nyilvános részvényjegyzés:
  - A tőkejuttatáshoz kapcsolódó ám a jegyzési jogosultsággal nem érintett értékpapírokat magán- és intézményi befektetők jegyezhetik le Ausztriában, Németországban, Csehországban, Romániában és Szlovákiában, valamint intézményi befektetők egyéb országokban.

A jegyzési időszak ütemezése:
  - A jegyzési időszak jogosultsági alapon történő és nyilvános kibocsátás esetében egyaránt  2009. április 15-től várhatóan 2009. április 29-ig tart (beleértve az időszak első és utolsó napját is). A tőkejuttatáshoz kapcsolódó értékpapírok kibocsátása 2009. május 13. körül történik meg.

A tőkejuttatáshoz kapcsolódó értékpapírok:
  - A tőkejuttatáshoz kapcsolódó értékpapírok egyenként 1000 (egyezer) euró névértéken történnek kibocsátásra.
  - A tőkejuttatáshoz kapcsolódó értékpapírok nem rendelkeznek lejárattal.
 - A tőkejuttatáshoz kapcsolódó értékpapírok a Kibocsátó esetleges veszteségeiben a részvénytőke arányában, legfeljebb a névérték maximumáig vesznek részt a névleges tőke leszállítása esetén.
  - A tőkejuttatáshoz kapcsolódó értékpapírok a paritásos tőkével (közte a részvénytőkével) egyenlő mértékben jogosultak részt venni az esetleges felszámolási eljárás során.
  - A tőkejuttatáshoz kapcsolódó értékpapírok nem kerülnek tőzsdei forgalomba.

Osztalékfizetés
  - Az alább (valamint a kibocsátási tájékoztatóban) felsorolt korlátozások függvényében a tőkejuttatáshoz kapcsolódó értékpapírok esetében az osztalékfizetés a következőképpen alakul:
2009. január 1.-től 2014. december 31.-ig évi 8,0 százalék;
2015. január 1.-től 2015. december 31.-ig évi 8,5 százalék;
2016. január 1.-től 2016. december 31.-ig évi 9,0 százalék;
2017. január 1.-től 2017. december 31.-ig évi 9,75 százalék; valamint
a 2018. január 1.-vel kezdődő üzleti évek mindegyikében az osztalék mértéke évi 1 százalékponttal nő, de nem lehet több 12-havi EURIBOR plusz évi 10 százalékos mértéknél.

Az osztalékfizetésre abban az esetben kerül sor, ha az erre szánt összeget fedezi az éves nyereség a megelőző pénzügyi évre vonatkozó (és az Erste Group Bank AG egyéni, vagyis nem konszolidált pénzügyi beszámolóiban szereplő) tartalékképzés teljesítése után, valamint ha az éves közgyűlés felhatalmazást ad az osztalékfizetésre. A kibocsátó azonban csak abban az esetben kötelezett a tőkejuttatáshoz kapcsolódó értékpapírokra vonatkozó osztalék fizetésére, ha osztalékfizetés történik a kibocsátó törzsrészvényeire vonatkozóan.

Amennyiben az előző pénzügyi év megfelelő mértékű és felosztható éves nyeresége híján nem keletkezett osztalékfizetési lehetőség a tőkejuttatáshoz kapcsolódó értékpapírok vonatkozásában, akkor az osztalék a későbbiekben sem fizethető ki.

Ha abban az esetben sem kerül sor osztalékfizetésre, hogy erre az előző pénzügyi évben keletkező nyereség lehetőséget ad (és nem áll fenn törvényi kötelezettség az éves nyereség visszatartására, illetve a felügyeleti szervek sem rendelkeztek így), úgy az osztalékot az értékpapír visszavásárlásakor kell megfizetni.

Visszaváltás:
A tőkejuttatáshoz kapcsolódó részvények lejárat nélküli értékpapírok, a befektetők nem rendelkeznek sem egyszerű, sem különleges visszaváltási jogokkal. A tőkejuttatáshoz kapcsolódó értékpapírok visszaváltásához az Erste Group éves közgyűlésének jóváhagyó határozata szükséges.

A visszafizetendő összeg a névérték 100 százaléka, feltéve hogy az Erste Group vállalati értéke megfelelő mértékben nőtt. A visszafizetendő összeg a 2020. évtől kezdődően 150 százalékra növekszik (feltéve, hogy a vállalati érték ennek megfelelően nőtt).