Partnerek


CMS, webshop, eCommerce, domain, hosting, SEO, SEM

Google Directory

Observer


NewsAgent


C-PRESS


Hirmutato


Hirlapom


Hirlapom





hírek személyre szabva

Napi sajtó


Hirlevél feliratkozás






Google
 


Továbbra is igény van mind az olcsóbb, mind a drágább, márkás ruhaneműk iránt

2009.03.26
A magyar háztartások ugyanakkora hányada vásárolt 2008-ban ruházati terméket, mint 2007-ben.

Továbbra is „kétpólusú” hazánkban a ruházati piac, hiszen magas az igény mind az olcsóbb márkázatlan, mind a drágább, márkás termékek iránt. Tavaly egy család átlagosan 108,5 ezer forintot költött ruhaneműre és lábbelire, nagyobb részét felsőruházati termékekre.

2008-ban az általános ruházati üzletek fejlődtek, a vásárlók azonban az olcsóbb csatornákat sem hagyták el: tovább növekedett a használt ruha üzletek és a szupermarketek, élelmiszer diszkontok piacrésze – állapítja meg a GfK Hungária Piackutató Intézet FashionScope című tanulmánya.

A GfK Hungária Piackutató Intézet folyamatosan monitorozza a teljes hazai ruházati és cipőpiac helyzetét, amely segítségével feltérképezhetőek az egyes kereskedelmi csatornák értékesítésével kapcsolatos trendek.

A tanulmány eredményeinek tanúsága szerint 2005-ig növekvő tendencia jellemezte a ruházati piacot értékben és mennyiségben egyaránt. Míg az új évezred elején a növekedés kétszámjegyű volt, a 2003-as évtől kezdődően a kezdeti lendület megtorpant és a lassú növekedés stabilizálódott 2005-ig.

2006-ban azonban a magyar háztartások által megvásárolt ruházati termékek mennyiségében már csökkenés, míg értékben jóval az infláció alatti növekedés következett be. A gazdasági megszorító intézkedések hatása 2007-ben a ruházati piacon is érződött: mind értékben, mind pedig mennyiségben csökkent a piac mérete.

2008-ban azonban újfent növekedés volt jellemző: a valamivel 4 százalék feletti forgalombővülés nagyobb része a megvásárolt mennyiség növekedéséből adódott, míg az átlagár csak minimálisan emelkedett. Tavaly a ruházati piac mérete mennyiségben kifejezve 239 millió darab eladott terméket tett ki, míg értékbeli forgalma 360,8 milliárd forint volt.

A GfK Hungária ConsumerScope adatai azt mutatják, hogy 2008-ban a háztartások ugyanakkora hányada vásárolt ruházati terméket, mint egy évvel korábban. Tavaly egy család átlagosan 108,5 ezer forintot költött ruhaneműre és lábbelire, nagyobb részét felsőruházati termékekre.

Az egyes üzlettípusok piaci részesedésében a 2000-2004 közötti időszakban lényeges változások következtek be, tulajdonképpen teljes átstrukturálódás figyelhető meg. Míg az évezred elején a hipermarketek tudták növelni piaci előnyüket, a 2004. évben a hangsúly egyéb olcsó csatornák felé tolódott: a távol-keleti üzletek irányába. A távol-keleti boltok egyre erőteljesebb térnyerésével párhuzamosan viszont a ruházati szaküzletek (márkaboltok, butikok) meg tudták őrizni piaci pozíciójukat.

2005-2007 között a mennyiségi forgalom közel negyedét (23 %) már a távol-keleti üzletekben bonyolították, miközben az utcai árus/piac csatorna szerepe folyamatosan csökkent (habár továbbra is az értékesített mennyiség közel negyede innen származott).

2008-ban az általános ruházati üzletek fejlődtek, köszönhetően a minőségi konfekcióruházatot elérhető áron kínáló nemzetközi „ruhaházaknak”, az aktuális, változatos célcsoporthoz igazodó választékot kínáló ún. Young Fashion formátumba tartozó multinacionális láncoknak, illetve a magyar piacon viszonylag új formátumnak számító, alapárucikkeket és olcsó standard termékeket kínáló textildiszkontoknak.

A vásárlók az olcsóbb csatornákat sem hagyták el: a textildiszkont csatorna mellett tovább növekedett a használt ruha üzletek és a szupermarketek, élelmiszer diszkontok piacrésze. A kisebb ruházati és textil szaküzletek viszont az év vesztesei közé tartoznak, számuk folyamatosan csökken 2007 óta (KSH).

Magyarországon tehát „kétpólusú” a ruházati piac, egyrészt magas az igény mind az olcsóbb márkázatlan (vagy használt márkás), mind a drágább, márkás termékek iránt.

A vevők egyre inkább előnyben részesítik a ruházati termékek beszerzésénél is a modern kereskedelmi csatornákat, amelyeknek alacsonyabb árszintjével, szélesebb áruválasztékával (közte egyre növekvő arányban saját márkás termékekkel) és akciós kínálatával nem tudják felvenni a versenyt a függetlenek. Ezek a kis alapterületű, független üzletek mind az infrastruktúrájukat, mind pedig a beszerzési lehetőségeiket tekintve komoly versenyhátrányba kerültek.

A multinacionális láncok intenzív expanziója, új boltnyitásai és marketingre, kommunikációra fordított kiadásai már kézzelfoghatóak, és piacrészük növekedésében realizálódtak – a független üzletek rovására. Egyedül vidéken, a kisebb falvakban tudják továbbra is tartani pozíciójukat ezek az üzletek, egészen addig, amíg valamelyik multinacionális lánc meg nem jelenik a környéken.

Kapcsolódó weboldal

Sajtókapcsolat
Cég:GfK Csoport













         
Kezdőlap    |    Cégismertetők    |    E-Sajttáj    |    Konferenciák    |    Kiállítások    |    Blogajánló    |    Kapcsolat

Rovatok:   Auto-motor  |  Belföld  |  Egészség  |  Gazdaság  |  IT  |  Környezetvédelem  |  Közlekedés  |  Kultúra  |  Média  |  Mobil  |  Sport  |  Távközlés

Sajttaj.hu © 2007-2022.   -   Sitemap    |   Médiaajánlat    |   Jognyilatkozat   


RSS   RSS


 freestat.hu mystat websas.hu
statgep.hu