A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep kivitelezése finisébe ért. Csepel északi sziget-csúcsán elkészült a szennyvíztisztítási folyamatnak helyet adó 10 műtárgy, valamint az irodaépület. Burkolási, festési munkák, elektromos szerelések zajlanak bennük.

A létesítményekbe már beépítették a gépek java részét (kb. 90 százalékát), az összes berendezés beszerelése 2009 május végéig megtörténik. A telepen belüli szerviz utak március folyamán elkészülnek, a tereprendezés megkezdését is ekkorra ütemezi a kivitelező. Áprilisra elkészül az a nyomócső, amely a megtisztított szennyvizet belevezeti majd a Dunába.

Az építkezésben jelenleg mintegy 250 gépkezelő és fizikai munkás vesz részt, egy körülbelül 50 fős irányító gárda koordinációja mellett.

A telep építése ütemterv szerint, rendben halad, 2009 augusztusában indulhat az egy éves próbaüzem. A telep területét a próbaüzem indítása után, 2009 őszén telepítik be növényekkel és fákkal.

A pesti és a budai oldalról a telepre érkező, a Duna medre alatt kiépített szennyvízátvezető cső-párok tavaly elkészültek, a szennyvíztelepet védő árvízvédelmi gáttal, valamint az azon futó aszfaltúttal együtt. 2009 augusztusára, a szennyvíztisztító próbaüzemének kezdetére, befejeződik annak a mintegy 400 méter hosszú bekötőútnak az építése is, amelyen a telepet lehet majd megközelíteni a Szabadkikötő útról. Az útépítés részeként már elkészültek a csepeli HÉV töltése, valamint a Szabadkikötő út alatt átvezető közúti aluljárók.

A beruházás részeként egy pesti és két budai szennyvízátemelő telep fejlesztésére és részben rekonstrukciójára is sor kerül. Az albertfalvai átemelő telep kapacitásbővítése 2008-ban megtörtént, a kelenföldi átemelő telepen szerkezetépítés zajlik, a gépek beszerelése 2009. II. negyedévében esedékes. A ferencvárosi átemelő telepen elkészültek az új gépházak, már a berendezések beszerelésénél tart a munka.

Eközben Budán megépült a Duna-parti főgyűjtőcsatorna jelentős hányada a XI., I., II. kerültek érintésével, a budai alsó rakpart mentén és a környező utcákban. Ez a nagy átmérőjű csatorna szállítja majd a belső budai kerületek szennyvizét előbb a dél-budai szivattyútelepekre, majd a Duna-medre alatt kiépített csővezetékeken keresztül a központi szennyvíztisztítóba, a Csepel-szigetre. A csatornafektetés miatt szükségessé vált rakpartlezárást az eredeti terveknek megfelelően, 2008 év végéig szakaszosan feloldották a Petőfi híd és a Margit híd között.

A főgyűjtőcsatorna építése 2009 augusztusáig folytatódik az I. kerületi Döbrentei tér és a II. kerületi Zsigmond tér között, részben a felső, részben az alsó rakpart érintésével. Ezért a Várkert rakparton, a Bem rakparton és a Bem téren forgalomkorlátozások, időszakos forgalmi rendváltozások nehezítik a közúti közlekedést.

Az alkalmazott technológiával (csősajtolással) lehet biztosítani, hogy a majd’ 5 kilométer hosszú csatorna építése a lehető legkisebb mértékben zavarja a környező utcák közlekedését és az ott lakók nyugalmát. Az úgynevezett csősajtolásos eljárásnak köszönhetően ugyanis zömében a földfelszín alatt zajlik a munka, nem kell megbontani a talajt a csatorna teljes hosszában, csak a technológiai berendezés indító és fogadóaknáit kellett megépíteni.

A Margit híd és a Zsigmond tér között is megépül a főgyűjtőcsatorna idén augusztusig. A csatornaépítéshez kapcsolva 2008 nyár vége óta folyik a rakpartszélesítés ezen a szakaszon.

A híd alatti biztonságos közlekedés érdekében az alsó rakpartot kiszélesítik a Duna irányában, átlagosan 6 méterrel, a főgyűjtőcsatorna kellő takarása érdekében pedig az útpálya szintjét megemelik 1 méterrel. A csatornafektetést ősszel útpályaépítés, a Margit híd budai hídfőjénél (az Üstökös utcánál) pedig egy új közlekedési csomópont kialakítása követi. A kivitelezés októberben zárul.

A fenti projektelemek összekapcsolásával, 2009 augusztusában indulhat a teljes rendszer egy éves próbaüzeme. Ez a szennyvízmennyiség fokozatos növelésével történik, a létesítmények 2010 nyarától működnek majd teljes kapacitással. A beruházás ekkor ér véget.

A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen várhatóan 2010 tavaszától (a próbaüzem 2. felétől) kezd el termelődni a tisztítási folyamat egyik végterméke, a szennyvíziszap. Az előkezelt (fertőtlenített, víztelenített) anyagot az eredeti tervek szerint a XVIII. kerületi Cséry telepre, egy újonnan épülő, zárt komposztálóüzembe szállították volna közúton, ahol mezőgazdasági felhasználásra alkalmas komposzt készült volna belőle.

Az iszap elszállítására, kezelésére és hasznosítására végül új megoldást keres a főváros. Ennek részben az az oka, hogy a XVIII. kerületi lakók és a kerületi önkormányzat tiltakozott a komposztálótelep megépítése ellen, másrészt időközben az EU preferenciái is megváltoztak az iszap-ártalmatlanítás módjára és szállítására vonatkozóan.

Ezért az Európai Bizottság 2008 végén kezdeményezte, hogy a főváros vizsgálja felül a Cséry üzem megépítését, keresse meg az iszapkezelés környezetbarát és költséghatékony alternatíváit. Az EU által megfogalmazott elvek alapján készült egy előzetes tanulmány az alternatívákról. Miután ezt a főváros megvitatja az unió képviselőivel, lezárulhat a hosszú távú iszapkezelési eljárás kiválasztása.

Az új megoldás kereséséről – ezzel a Cséry iszapkomposztáló megépítésének elvetéséről – 2009. február 16-i ülésén döntött a Fővárosi Önkormányzat. A központi szennyvíztisztító próbaüzemi időszakában keletkező iszap elszállítására, kezelésére és hasznosítására várhatóan 2009 II. negyedévében hirdetik meg a közbeszerzési eljárást.

Új elemek a beruházásban
A beruházás előkészítési szakaszában, az egyes projektelemek közbeszereztetései során mintegy 40 millió eurós megtakarítást ért el a főváros.

Ebből az összegből további, a beruházás célját – tehát a fővárosi szennyvízelvezetés és kezelés bővítését – szolgáló fejlesztéseket terveznek. Így 2012-ig sor kerülhet új, főként pesti, részben budai szennyvízgyűjtő csatornák építésére, valamint az említett három szivattyútelep kapacitásának további bővítésére is.

2007 év végén és 2008 év elején végzett auditjai során az Európai Bizottság kifogásokat emelt a központi szennyvíztisztító telep 2005-ös közbeszerzési eljárásának lefolytatásával kapcsolatban.

Az unió és Magyarország között lezajlott tárgyalás-sorozat során a magyar fél mindvégig vitatta a döntés megalapozottságát. A jogvita még nem zárult le, de várhatóan azzal a megállapodással ér véget, miszerint a szennyvíztisztító telep felépítésétől elvonandó 40 millió eurós támogatás a teljes beruházáson belül felhasználható marad új fejlesztésekre, amennyiben a magyar fél nem kér jogorvoslatot az ügyben.

A főváros az alábbi célokra használná fel a megmaradó uniós támogatást:
  - A központi szennyvíztisztító egy éves próbaüzemének ideje alatt keletkező szennyvíziszap kezelésének megoldására, erre vonatkozó hatástanulmány készítésére,
  - iszaplogisztikai és környezetvédelmi monitoring eszközök beszerzésére,
  - további gyűjtőcsatornák (tehermentesítő csatornák) építésére.

Ezeken felül 2012-ig elkészülhet az úgynevezett harmadik tisztítási fokozat is a központi szennyvíztisztítóban. Ez egy magasabb szintű tisztítási fokozat, amelynek köszönhetően a foszfor- és a nitrogén-szennyeződést is ki tudja majd szűrni a szennyvíztisztító a Duna vizéből, tehát tovább javul a folyó vízminősége. Az új fejlesztéseket rögzítő határozat módosítás jelenleg az Európai Bizottság jóváhagyására vár.

A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep és kapcsolódó létesítményei beruházás Európai Unió által elismert költsége mintegy 428,7 millió euró, amelynek 65%-át az Európai Unió finanszírozza a Kohéziós Alapból, 20%-át a magyar állam, 15%-át pedig a főváros állja.