Hazánk felnőtt lakosságának 30 százaléka cigarettázik, ami uniós viszonylatban igen magas aránynak számít. A Szinapszis és a WEBBeteg.hu egészségportál kutatási eredményei szerint ráadásul ezen dohányosok döntő többségének napi adagja meghaladja a 10 szálat.

A 2008-ban végzett reprezentatív lakossági kutatás eredményei igen aggasztó képet festenek a 18 év feletti lakosok dohányzási szokásairól. Eszerint a felnőttek 30 százaléka hódol a káros szenvedélynek, fokozva ezzel többek között a daganatos, a légzőszervi, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát is.

A fiatalok közül sokan rabjai
A vizsgálat egyik legelgondolkodtatóbb adata, hogy a 18 és 25 év közötti korosztály 40 százaléka cigarettázik. A fiataloktól azonban csak néhány százalékkal maradnak le a 26-35 és a 46-55 év közöttiek, mindamellett ezen két korcsoportban találhatunk a legnagyobb arányban erős dohányosokat, azaz olyanokat, akik a napi füstölés során rendszerint túllépik a 10 szálat.

Sajnálatos módon a dohányosok összességére is az erős dohányzás a jellemző, hisz a cigarettázó felnőttek majdnem fele többet szív napi 10 szálnál, s a további 50 százalék között oszlik el a 6 és 10, az 1 és 5 szál közé esők és a „csak” alkalomszerűen rágyújtók tábora.

A nemek tekintetében talán nem meglepő, hogy a férfiak körében mintegy 10 százalékkal több dohányos található, mint a nők között, s a szenvedély erősségi fokának vonatkozásában is vezetnek a férfiak: a kutatási eredmények szerint minden ötödik felnőtt férfi erős dohányos.

A vizsgálat kitért a jövedelem és a cigarettázás kapcsolatára is, ám nem mutatkozott számottevő különbség az eltérő státuszt képviselő válaszadók között, tehát ez nem tekinthető a rágyújtást befolyásoló tényezőnek.

A betegség sem tántorítja el az embereket
Meghökkentő, hogy a krónikus betegséggel küzdők esetében csak minimális differencia figyelhető meg: csupán 4 százalékkal kevesebb körükben a dohányosok aránya. Nem kevésbé lesújtóak az asztmások és az allergiások dohányzási rátái, előbbieknek nem kevesebb mint fele rabja a káros szenvedélynek (ráadásul erős dohányosok), míg utóbbiak körében 35 százalék nyúl rendszeresen cigaretta után.

Korral változik az attitűd
Érdekes tendencia figyelhető meg az életkor szerinti bontások során annak megítélésében, hogy betegség-e a dohányzás. Minél idősebb korosztályról van szó, annál nagyobb a dohányzást betegségnek tartók aránya. Ám a lakosság egészét tekintve is többen (54 százalék) gondolják úgy, hogy a dohányzás betegség. Meglepő módon a cigarettázók sem vélekednek másképp, hisz 51 százalékuk szintén betegségnek minősíti szenvedélyét.

A dohányzási törvény szigorításával kapcsolatos nézetekre is kitért a kutatás: a válaszadók majdnem fele (46 százaléka) valamennyi vendéglátóhelyen, míg 14 százalékuk az éttermekben tiltaná meg a dohányzást, illetve 40 százalék szerint elegendő az is, ha nemdohányzó rész van az érintett helyen.

Ezen kérdéskör kapcsán tanúsított szigorúságban csak életkor tekintetében rajzolódik ki eltérés: az életkor előrehaladtával gyarapodik a dohányzást mindenhol betiltók száma. (Az 55 év felettiek mintegy 60 százaléka támogatja az abszolút tiltást.)

Jól sejthetően a dohányosok körében közel sem ekkora a dohányzási törvényt szigorítani vágyók aránya. A káros szenvedélynek hódolók 18 százaléka csupán éttermekben tiltaná be a füstölést, 21 százalékuk minden vendéglátóhelyen, és 61 százalékuk vallja, hogy elegendők a kijelölt dohányzó helyek.

Elszomorító statisztika
A fenti vizsgálati eredmények ismeretében már csöppet sem meglepő az sem, hogy Magyarország vezeti a légzőszervi megbetegedésekből eredő halálozási toplistát az Európai Unióban.

A dohányosok rendkívül nagy aránya, a kockázati tényezők még mindig jelentős mértékű elbagatellizálása azt bizonyítja, hogy az egészségtudatosság ezen szegmensében is hosszú út áll még előttünk.

A kutatásról
A Szinapszis Kft. rendszeresen méri a magyar lakosság egészségtudatosságát. 2008-ban két alkalommal, márciusban és szeptemberben vizsgálták az egészséggel, életmóddal kapcsolatos szokásokat.

A kutatás során 1000, véletlenszerűen kiválasztott embert kérdeztek meg. A minta életkor, nem, régió és településtípus alapján reprezentálta a 18 év feletti magyar lakosságot.