A körülbelül 600 ezresre tehető magyar tinik serege a klasszikus polgári értékeket sokkal mélyebben hordozza magában, mint a környező országok fiataljai, valószínűleg ennek is köszönhető, hogy szüleiktől és barátaiktól várják nehéz helyzetben az útmutatást − derült ki a Magyar Fogyasztó 18- konferencián.

Véget ért a Magyar Fogyasztó 18- konferencia, melyet a Magyar Fogyasztó Platform (MFP) szervezett október elsején, Budapesten a Magyar Telekom Székházban. A résztvevők értékes információkat tudhattak meg a tinik életstílusáról, szubkultúráiról, kedvenc márkáiról, valamint fogyasztási és a médiahasználati szokásairól.

A neves szakemberek tartotta előadásokból a résztvevők megtudhatták, hogy a fiatalok nagyban befolyásolják egy család − többek között élelmiszer és elektronikai cikkek terén történő − vásárlási szokásait. Kiderült, hogy a kamaszok 25 százaléka látja úgy, nem tud beilleszkedni közvetlen környezetébe mindamellett, hogy erős benne a megfelelni akarás. Bár úgy tűnhet, hogy folyton a neten lógnak, még így is ők olvasnak a legtöbbet a teljes népességhez viszonyítva. Nagyon magas közöttük az önmagukat depresszívnek vallók arány, amiben talán közrejátszik az is, hogy a magyar fiataloknak van a legkevesebb valós és a legtöbb on-line ismerőse.

Dél körül 250 szempár szegeződött tíz kamaszra. Mókás és tanulságos kerekasztal-beszélgetésnek lehettünk tanúi. A konferencia „témája” ott ült a bal sarokban és „visszadumált” Novák Péter hathatós moderátori munkájának köszönhetően. Ezzel máris teljesült a MFP egyik célkitűzése: mindig igyekszünk új megközelítéseket ajánlani szakmai közönségünknek, így ezen a konferencián hangot adhatott véleményének a rendezvény témájául szolgáló felnövekvő generáció is − hangsúlyozta Iglódi Csaba a MFP elnöke.

A jelenlévő fiatalok szerint nagyon kevés reklám szólítja meg közvetlenül őket és annak se szeretnének a hatása alá kerülni, mivel „a jó fogyasztó az, akire nem hat a reklám”. Bár elzárkóznak a reklámok hatása elől, jártasak a márkák világában, tudják melyik cég kinek és hogyan kommunikál.

Az ellenállás és lázadás tökéletesen normális ebben a korban. Alapvetően nem a felnőtteket szeretnék bosszantani tetteikkel – derült ki Steigervald Krisztián (GfK Hungária Piackutató Intézet) előadásából – agyuk ebben a korban még fejlődésben van, az empátia képessége például csak 20 éves korra alakul ki.

Lehet hát egy ennyire gyorsan változó világban élő csoportnak kommunikálni? – tették fel a kérdést a szervezők és a résztvevők.

Lehet, azonban néhány jó tanácsot vegyünk figyelembe. Például nem érdemes „haverkodni”, vagy lekezelően kommunikálni feléjük. Ha pedig túl öregnek érezzük magunkat ahhoz, hogy autentikusan tudjunk hozzájuk szólni, ne féljünk segítséget kérni ettől a nagyon nyitott és rendkívül kritikus „turbó” generációtól