Bár még csak tíz éve jelentek meg az első tematikus televíziók Magyarországon, a nézők gyorsan elfogadták és megszerették a speciálisan egyes korosztályokra és igényekre szabott csatornákat. A vásárolt műsorok kitekintést nyújtanak a nagyvilágra, a hazai gyártású programok révén pedig igazán nekünk és hozzánk, a „közönséghez” szóló televíziók születtek, vagyis sok-sok néző érezheti úgy, hogy a szolgáltatók megalkották számára az ideális televíziót. A legkisebbeket mesékkel, a fiatalokat és felnőtteket gasztronómiával, ismeretterjesztő- és dizájnműsorokkal, izgalmas sportközvetítésekkel – valamint, a Filmmúzeum révén, kultikussá vált (vagy váló) filmklasszikusokkal szórakoztatja.

A Chello Central Europe – azaz a Liberty Global Inc. csoport tagjának – célja, hogy minden televíziója megőrizze függetlenségét, egyedi hangját és színeit.

Az egyik, nagy újjászületésen, arculatváltáson átesett adó, a nyolc év óta szórakoztató Filmmúzeum. Mint minden valós múzeum az elmúlt években, most a filmcsatorna is leporolja magát, és – az új szlogen: „Játszd újra!” szellemében – kívül-belül megújul; hiszen a filmtörténelem, a nosztalgia is lehet friss és fiatalos, dinamikus, minden generáció számára kedves, érdekes. A Filmmúzeumban a hangsúly a „filmre” került: évi 350 óra vásárolt tartalom mellett ráadásul 50 órányi anyag is készül a Filmmúzeum saját gyártásában.

Az elmúlt nyolc évben több száz magyar játékfilmet, sorozatokat, legendás tévéműsorokat láthatott már a Filmmúzeumon közönsége. Klasszikus tévéjátékok kerültek újra képernyőre, annyi év után ismét végigizgulhatták és -szórakozhatták a nézők a Táncdalfesztivált, valamint a magyar filmművészet számtalan alkotását a Kabos-filmektől az Egészséges erotikáig. A díjnyertes (Kamera Hungária 2006, 2007) saját gyártású műsorok szintén a filmekhez és a múltidéző tematikához kapcsolódnak, nosztalgikus-ironikus beállításban idézve fel a XX. század mindennapjait.

Játszottak, játszanak a Filmmúzeumban világsztárok is – Marcello Mastroiannitól Alain Delonon át Audrey Hepburnig. A külföldi sorozatok közül olyan kultikussá vált alkotásokat sugárzott a csatorna, mint például az Orion űrhajó fantasztikus kalandjai, a Meghökkentő mesék és Az Angyal című angol sorozat. A Filmmúzeum, amely ma már több mint másfélmillió háztartásban fogható szerte az országban, megalakulása óta arra törekszik, hogy igényesen szórakoztassa közönségét. Hagyomány, hogy a műsorszerkesztésbe maguk a nézők is „beleszólhatnak”, hiszen az ő kifejezett kívánságukra vásárolta meg a csatorna például A tavasz 17 pillanata című szovjet és az Alfa holdbázis című angol sorozatokat. Szintén nagy szerepe van a nézőknek abban, hogy a Filmmúzeumon látható a Monty Python Repülő Cirkusza, vagy a Pirx kalandjai című legendás magyar sci-fi sorozat.

A Filmmúzeum megújulását alapvetően meghatározza a felismerés: a klasszikusokat és kultikus alkotásokat műsorára tűző televízió mára trend-csatornává vált, hiszen nemcsak az idősebb korosztály érdeklődik már e tematika iránt, hanem az a fiatalabbakat is nap mint nap a képernyő elé szegezi! Hiszen gondoljunk csak bele: a kilencvenes évek rendszerváltása is már a történelem része, így nem csoda, ha a ’70-es, ’80-as években készült NSZK kultsorozat, a Tetthely (Tatort) jóvoltából minden, akkor még kisiskolás, ma már huszonéves rajongó mosolyogva emlékezik vissza Schimanski nevére…

Természetesen a magyar közönséget mégiscsak a magyar közelmúlt emlékeivel lehet leginkább a képernyő elé szegezni; és ebben a hazai médiumok közül a Filmmúzeum a leghitelesebb, az első számú forrás! A saját gyártású műsorokkal igyekszik a csatorna a mai közönség számára ismét átélhetővé tenni a talán nem is olyan régi, mégis elveszettnek hitt emlékeket.