A nyugtalan láb szindróma (RLS = Restless Legs Syndrome) egy olyan neurológiai betegség, amelyet ellenállhatatlan, az alsó végtag mozgatására irányuló kényszer jellemez, s amely gyakran társul kellemetlen, olykor kifejezetten fájdalmas érzéssel. Ez a betegség azonban – bár a vonatkozó statisztikák szerint a 30 és 79 év közötti lakosság 10%-át érintheti – még nem kellőképpen ismert, és ez megnehezíti a tünetek azonosítását és a betegség kezelését. Az érintettek valós aránya azonban még ennél is magasabb lehet, mert a betegséget gyakran félrediagnosztizálják. A betegség a nőket nagyobb gyakorisággal érinti, mint a férfiakat, de mindkét nem esetében elmondható, hogy az előfordulás esélye a kor előrehaladtával nő.

A betegségben szenvedők nehezen tudják körülírni, hogy mit is éreznek pontosan: általában szúró, viszkető, égető, a csontokban és a vénákban jelentkező fájdalomként írják le a tünetet. De ha meg is fogalmazzák maguknak a tüneteket, nincsenek tisztában azzal, hogy egy betegségről van szó, amely adott esetben kezelhető és gyógyítható.

A betegség jellemzője, hogy általában az esti órákban – pihenéskor, lefekvéskor – jelentkeznek vagy erősödnek a tünetek. A betegek jellemzően alvászavarral küszködnek: nehezen alszanak el, gyakran fölébrednek. A kialvatlanság súlyos nappali álmosságot okozhat, ami kihat a másnapi teljesítményre. A betegek nemcsak fizikailag szenvednek a betegségtől, hanem érzelmileg, lelkileg is megviseli őket, hiszen a tünetek összességében nagymértékben rontják az életminőségüket.

A megfelelő kezelés hatására a betegek képesek lesznek kényelmesen végigülni egy estét. Ugyanilyen fontos elem, hogy azzal a tudattal nézhetnek az éjszaka elé, hogy az alvásukat sem zavarja meg az ellenállhatatlan lábmozgatási kényszer. Az RLS betegségben szenvedők számára ez azt jelenti, hogy fokozatosan visszanyerik korábbi életminőségüket.

Sajnos, az orvostudomány számára még ismeretlen a betegség oka. A másodlagos RLS megbetegedések hátterében vashiány, végső stádiumban lévő vesebetegség, terhesség, cukorbetegség vagy Parkinson-kór is állhat, míg az elsődleges RLS megbetegedések 50%-a - az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelvében foglalt megállapítások szerint - genetikai eredetű.

Figyeljünk oda környezetünkben élőkre és magunkra! Amennyiben a nyugtalan láb szindróma betegség orvosok által definiált négy fő tünetét együttesen érzékeljük magunkon, vagy a környezetünkben lévő idős embereken, tanácsos orvoshoz fordulni, hogy a beteg mielőbb a megfelelő kezelésben részesülhessen.