A GKI Gazdaságkutató Zrt. a Microsoft Magyarország Kft. támogatásával negyedévente publikál olyan indexet, amely egyrészt hazánk versenyképességét a régió országaihoz hasonlítja, másrészt a hazai – tágan értelmezett – üzleti környezetet jellemzi. A versenyképességi index (VEX) 2008 első negyedévében Romániában kiemelkedően, Szlovéniában, Lengyelországban, Csehországban és Magyarországon közepes mértékben, míg Szlovákiában és Ausztriában csekély mértékben javult. Az üzleti környezetet jellemző index (ÜX) értéke Magyarországon jelentősen csökkent, 2008. első negyedévében 33,8-at ért el.
1. Versenyképességi index (VEX)
A GKI által negyedévente publikált VEX (versenyképességi index) olyan összetett mutató, amely a vizsgált országok nemzetközi versenyképességét alakító 3 fő tényezőt tartalmazza. A GKI Zrt. a 2006. novemberi első publikáció óta az adatokat frissítette, aktualizálta, s az indexek számításában az egyes tényezőket súlyozottan veszi figyelembe. A három részindex közül az első a makrogazdasági teljesítmény, a második a munkatermelékenység, a harmadik pedig a relatív költség-versenyképesség alakulását írja le (az első kettő súlya külön-külön nagyobb a harmadiknál). Az egyes indexek maguk is összetett mutatók, azaz számos gazdasági adat átlagaként állnak elő. A makrogazdasági teljesítményt a beruházások, az export és a foglalkoztatottság növekedési üteme adja. A munkatermelékenység változásában az egy foglalkoztatottra jutó GDP dinamikája tükröződik. A költség-versenyképesség alakulását a termelői árindex és az egységnyi munkaerőköltség alapú reálárfolyam-index változása érzékelteti. A GKI a VEX-et Magyarország mellett Ausztriára, Csehországra, Lengyelországra, Romániára, Szlovákiára és Szlovéniára is kiszámolja. Magyarország nemzetközi versenyképességének alakulása ezen országokkal – azaz térségi versenytársaival - összehasonlítva értelmezhető.
2008 első negyedévében a versenyképességi index Romániában 7%-kal, a többi elemzett országban 0,6-2,2%-kal javult. Ez utóbbi csoportban a sáv felső értékét Szlovéniában, alsó értékét Ausztriában mértük. Magyarország 1,6%-os értékével a középmezőnyben foglalt helyet, nála jobban teljesített Lengyelország (2,1%) és Csehország (1,9%), rosszabbul Szlovákia (0,9%).
A VEX tényezői közül a makrogazdasági teljesítmény Romániában 7,6%-kal, Lengyelországban 6,2%-kal, Szlovéniában 5,2%-kal, Csehországban 4,5%-kal nőtt. Magyarország 2,6%-os értéke sokkal kedvezőbb, mint a 0,6%-os szlovák és a 0,3%-os osztrák adat. Szlovákiában a korábbi időszak dinamikájának korrekciója valószínűleg nem csekély mértékben függ össze azzal, hogy 2007 nyarán a nyugat-európai konjunktúraciklus elérte csúcspontját. A nyugat-európai, illetve tágabb értelemben a globális konjunktúra lassulása a jelek szerint hátrányosan érintette a gépjárműgyártásra kiemelkedő mértékben szakosodott szlovák gazdaságot. Kedvezőtlen konjunkturális helyzetben különösen erőteljesen mutatkoznak meg a Szlovákia által követett szakosodási politika korlátai. A munkatermelékenység 2008. első negyedévében Romániában kiugróan, 5,2%-kal nőtt, a többi országban stagnált. A költség-versenyképesség Romániában 11,2%-kal, Magyarországon 4,1%-kal javult, Csehországban és Lengyelországban közel 4%-kal, Ausztriában több, mint 3%-kal romlott, míg Szlovéniában és Szlovákiában stagnált. A román és a magyar költség-versenyképesség javulása elsősorban a nemzeti valuta leértékelődésére volt visszavezethető, de Magyarországon szerepet játszott benne az egységnyi munkaerőköltség-index erőteljes visszaesése is.
Versenyképességi Index (VEX)
Forrás: Eurostat, IMF és KSH adatok alapján saját számítások
A magyar VEX növekedésének forrása egyrészt a kivitel regionális összehasonításban legmagasabb dinamikája, másrészt a béremelések visszafogásával összefüggésben a termékegységre jutó munkaerőköltségek csökkenése, harmadszor a forint euróval szembeni árfolyamának gyengülése volt. Ezek a tényezők azonban regionális összehasonlításban csak kismértékű versenyképesség-javulást tettek lehetővé.
2. Üzleti környezeti index (ÜX)
A gazdaság szereplőinek, a vállalatoknak – a versenyben való helytállásuk érdekében – érzékenyeknek kell lenniük a környezetükből érkező jelzésekre. A rugalmas és minél gyorsabb alkalmazkodás követelménye miatt a környezeti hatások alapvetően befolyásolják a vállalkozások döntéseit. Éppen ezért különösen érdekes, hogy érzik magukat a vállalkozások, milyennek tartják az őket körülvevő gazdasági-társadalmi környezetet. A GKI üzleti környezeti indexe (ÜX) a magyarországi gazdasági tér minőségét, a versenyképesség alakításában betöltött pozitív, vagy negatív szerepét hivatott - egyetlen számba sűrítve – értékelni.
A környezet hatásának négy legfontosabb elemét igyekszünk megragadni: a gazdálkodási környezet bizonytalanságát, az állami szabályozás kiszámíthatóságát, a magyar állampapírok kamatfelárát (amiben tükröződik a külföldi befektetőknek a magyar gazdaságba vetett bizalma) és az üzleti infrastruktúra fejlettségét. Az első és második információ a GKI rendszeres vállalati felméréseiből (s ezen keresztül 1000-1200 vállalkozás véleményéből) adódik. A kamatfelár a 10 éves lejáratú magyar és az euró-zónához csatlakozott országok állampapírjainak különbözetét jelenti. Az üzleti infrastruktúra fejlettségét kifejező index maga is összetett mutató, két összetevője: az új gépkocsi eladások száma, illetve a GKI-T Mobile-Sun e-gazdasági index. Mindezekből következően az ÜX egyaránt magában foglal szubjektív (vállalatvezetői helyzetértékelések) és objektív statisztikai (kamatfelár, gépkocsi eladások) elemeket is. Ezáltal a kemény tényeken túl az üzleti élet szereplőinek vélekedéseit, kilátásait is kifejezi, a gazdasági mellett ezáltal pszichológiai mozzanatokat is hordoz.
A fenti négy tényező negyedéves idősorait saját hosszabb távú (2001-2007-os) átlagukhoz viszonyítottuk, így tettük közvetlenül összevethetővé őket. Az ÜX e négy tényező súlyozatlan átlagát jelenti. Az ÜX egy 0 és 100 között elhelyezkedő mutató. A 2001-2007 közötti időszakban mért átlagát az 50 pont reprezentálja.
2008 első negyedévében – két negyedévnyi stagnálás után - az ÜX jelentősen, 34%-ra csökkent. E mutató értéke még meghaladja az elmúlt időszak mélypontját jelentő 2006 második negyedévi szintet, de már nem sokkal. A 2001 és 2007 közötti időszakban csupán kétszer fordult elő a mostaninál nagyobb visszaesés. Az üzleti környezeti index alakulása tehát híven tükrözi a magyar gazdaságban kialakult bizalmi „fenntarthatatlanságot”. Az előző negyedévhez képest az indexet alkotó négy részindex közül három jelez romlást, s csak egy javulást. A legjelentősebb romlás a magyar állampapírok kamatfelára esetében következett be.
Az állami magatartás kiszámíthatatlanságának a gazdálkodást befolyásoló negatív hatása – a 2007 negyedik negyedévi kisebb javulást követően – az idei első negyedévben némileg ismét erősödött. Az első negyedévre esett a népszavazás, amely előbb rendkívül bizonytalan helyzetet, később kormányválságot, végül kisebbségi kormány megalakulását eredményezte. A magyar demokrácia történetében példátlan helyzet nyilván visszatükröződik a felmérés során kapott válaszokban is. Az állami magatartást a kisvállalkozások sokkal negatívabban ítélték meg, kevésbé voltak érzékenyek erre a közép- és különösen a nagyvállalatokat. A külföldi tulajdonban lévő cégek számára ez a tényező nem jelentett problémát, de a belföldi magántulajdonban, s különösen az állami tulajdonban lévő vállalatok számára nagyon is.
Az üzleti környezet bizonytalan voltának említési gyakorisága tovább növekedett, s már csak egy hajszállal marad el a 2003. negyedik negyedévi „csúcstól”, s megegyezik a „helyi csúcsot” jelentő 2006. második negyedévivel. Ez a tényező is leginkább a kisvállalatokat zavarja, a különbség azonban a kis- és a nagyvállalatok megítélése között sokkal kisebb, mint az állami magatartás esetében.
A magyar állampapírok kamatfelárának negyedéves átlagai 2007. második és negyedik negyedévében lényegében stagnálást mutattak, majd az idei első negyedévben jelentősen nőttek – elsősorban az amerikai másodlagos jelzálogpiacról kiindult pénzügyi turbulenciák hatásának köszönhetően. A magyar állampapírpiac többször is „kiszáradt”, ami egyértelműen növekvő elvárt hozamszintet eredményezett.
Üzleti Környezeti Index (ÜX)
Forrás: KSH adatok és GKI Zrt. felmérések alapján saját számítások
Az üzleti infrastruktúra alakulását jelző mutató kb. egy éve kisebb kilengések mellett alapvetően stagnáló tendenciát mutat.
* Az új gépkocsik eladása 2005 közepe óta csökkenő trendet követett, az elmúlt két negyedévben a szezonálisan kiigazított adatok stagnálást jeleznek.
* Az e-gazdasággal kapcsolatos index is csak kisebb változásokat mutatott az elmúlt bő egy évben, az alaptendencia ebben az esetben is a változatlanság. A 2008 első negyedévében bekövetkezett kisebb javulás hátterében a kereskedők, az idegenforgalmi és leginkább az egyéb szektorból érkező kedvező jelzések állnak, míg a pénzügyi szektorban lényegében változatlan helyzetet lehetett regisztrálni.
|
