Mivel egyedüli, teljes eredményre vezető módszer mai tudásunk szerint nincs, ezért fontos, hogy a védekezést folyamatosan és minden lehetséges eszközzel végezzük. Nagyon fontos, hogy megakadályozzuk a virágzást és azt, hogy a növény magot érleljen.
A legfontosabb, hogy minden, az alább feltüntetett alkalmas eszközzel, hosszú ideig kell védekezni, annak érdekében, hogy tartós eredményt érjünk el. A kézi gyomlálás az egyik leghatékonyabb módszer. Ezt a módszert csak a virágzás előtti időben ajánljuk, mert a nagy tömegű pollennel való találkozás egészségre gyakorolt hatása minden életkorban kedvezőtlen. A kaszálás és a kapálás további környezet- és költségkímélő védekezési mód. A növényeket a tömeges megjelenésük után, ahol lehet minél előbb tanácsos megsarabolni, a talajszinten a gyökérnyaki részt elvágva elpusztítani. Ez a legbiztosabb módszer, mivel a növények így nem tudnak újrahajtani. A talajhoz közeli néhány cm-en 2-3 elágazása is van, és az ezekből kinövő oldalhajtások teszik eredménytelenné a szakszerűtlenül végzett kaszálással történő védekezést. A vegyszeres gyomirtás esetén fontos gondosan megválasztani a gyomirtó szert és ügyelni kell arra is, hogy minél fiatalabb legyen a gyomirtóval kezelendő növény. Legcélszerűbb a vegyszerrel történő gyom-mentesítést akkor végezni, amikor a gyomnövények zöme már kikelt, és már elegendő levélfelületük van a szerek felvételéhez. A védekezéseket legkésőbb a parlagfű 10 cm-es állapotáig el kell végezni. Amennyiben kellő ismeret hiányában nem tudunk növényvédő szert választani, a Növény- és Talajvédelmi Szolgálatok szívesen segítenek a szaktanácsadásban.
A parlagfű (Ambrosia elatior)
A böngészője lehet, hogy nem képes ezt a képet megjeleníteni.
Magyarországon nem őshonos, az 1920-as években hazánk déli területén jelent meg, majd a fô gabonaszállító kereskedelmi útvonalak mentén terjedve mára az egész ország területén megtalálható. Igénytelensége, valamint a természetes vetélytársak és ellenfelek hiányában gyakorlatilag mindenhol megtalálható (parlagon hagyott földek, építési területek, lakótelepek, művelésből kivont területek). Veszélyesen agresszív 20-120 cm magas, dúsan elágazó, terebélyes, felálló szárú, puhaszőrös, egyéves növény. A talajhoz közeli néhány cm-en 2-3 elágazása is van, ezekből még oldalhajtások nőnek ki. Emiatt a szakszerűtlenül végzett kaszálás eredménytelenné teszi az ellene való védekezést. Közvetlenül a talaj felett kell kaszálni! Levelei összetettek, szárnyasan szeldeltek, világoszöldek, puhák, átellenesen állók. Virágzáskor nyolc milliárd pollenszemet termelhet egyetlen növény. Egyetlen növény megközelítően 10 000 magot terem, melyek a széllel, ill. vetőmagokkal együtt terjednek, rendkívüli ellenálló képességüket jelzi, hogy kedvezőtlen körülmények között akár 40 évig is csírázó képesek maradhatnak. A mély talajrétegekbe került magok egy esetleges talajmozgatással a felszín közelébe kerülve ennyi idő után is jó eséllyel csíráznak ki.
Életmódja
Minden növény magról kel ki és fagyokig virágozhat. Hazánkban március végén kezdődik a magok csírázása, április-májusban az összes mennyiség kb. 60%-a kikel, de egészen az őszi fagyokig várható megjelenése. Csírázásához a 10-20 C°-os hőmérséklet a legkedvezőbb, szereti a fényt, de akár teljes sötétségben is képes csírát hajtani. A növények legintenzívebb növekedési időszaka júniusban és július elején van. Július végén kezd virágozni, a legintenzívebben augusztusban szórja virágporát majd ezt követően kis intenzitással a fagyok beálltáig. A virágpor a szél útján akár 100 km-es távolságra is képes eljutni.
A parlagfű veszélye
Számos felmérés igazolja, hogy hazánkban —más országokhoz hasonlóan—évről-évre emelkedik az allergiás betegségben szenvedők száma, ami jelentős teher mind az egyén, mind a társadalom számára. Jelenleg Magyarországon a középiskolások 30-40%-a szenved valamilyen allergiás betegségben. Ez az arány a felnőtt lakosság körében valamivel kedvezőbb, mégis hazánkban legalább 2 millió ember érintett. Az allergiára való hajlam öröklődhet, azonban a környezeti tényezők szerepe is jelentős. Kezdetben a szervezet általában csak egyféle allergénnel szemben érzékeny, de később egyre több anyag vált ki allergiát, melynek tünetei: csalánkiütés, kötőhártya gyulladás, szénanátha, asztma, hasmenés, legsúlyosabb esetben pedig anafilaxiás sokk is lehet. A parlagfű pollenje az egyik leggyakoribb szezonális inhalatív allergén, mely sokaknak súlyos asztmát kiváltó pollenallergiát okoz. Allergiás keresztreakciót ad a következőkkel: dinnye, görögdinnye, uborka, cukkini, banán, gesztenye, paradicsom, kerti saláta, latex (gumikesztyű alapanyaga).
|