Néhány évvel ezelőtt bejárva a világot indult útjára "Hogyan éljünk túl egy szívrohamot egyedül" címmel az a kör e-mail, amely azt taglalja, mit is kell tennünk egy szívinfarktus bekövetkezésekor. Most ismét felmelegítették ezt az üzenetet. A levél szó szerint az alábbi tanácsot adja: ”NE ESS PÁNIKBA, HANEM KEZDJ EL ERŐSEN KÖHÖGNI. LÉLEGEZZ MÉLYEKET ÉS KÖHÖGJ HOSSZAN, MINTHA FEL KELLENE VALAMIT KÖHÖGNÖD. ISMÉTELD A LÉLEGZÉST/KÖHÖGÉST ADDIG, AMÍG A SZÍVED EL NEM KEZD ÚJRA DOBOGNI...A MÉLY LÉLEGZET OXIGÉNT JUTTAT A TÜDŐBE, A KÖHÖGÉS PEDIG „LÖKÉST” AD A SZÍVNEK, HOGY ÚJRA KEZDJEN DOBOGNI, ELINDÍTVA EZZEL A VÉR ÁRAMLÁSÁT.…”
De mikor is beszélünk szívinfarktusról?
A szívinfarktus, köznapi néven szívroham a koszorúér-betegség legsúlyosabb formája, mindenki által rettegett, nem ritkán az életet veszélyeztető súlyos betegség, amely világszerte a leggyakoribb halálokok közé tartozik.
A szívinfarktus hátterében rendszerint az érrendszer megbetegedése, az érelmeszesedés áll. Ez alatt a verőerek (artériák) falának megbetegedését értjük, mely lassan, évek-évtizedek alatt alakul ki. Az erek falának belső rétegén (endotélium) már kisgyermekkortól kezdve kimutathatók zsírlerakódások, melyek az idő múlásával növekednek, ún. plakkok alakulnak ki, amelyek az erek üregét jelentősen beszűkíthetik. A plakkok később megrepedhetnek, a vérlemezkék összetapadása következtében véralvadék (trombus) képződik, mely az ér üregének teljes elzáródását okozza. A szív koszorúerei az érelmeszesedés következtében gyakran megbetegednek, beszűkülnek majd elzáródnak. Ilyenkor a vérellátás az elzáródott érszakaszon megszűnik, és szívizomelhalás következik be: ezt nevezzük szívizom-infarktusnak. A legfeltűnőbb panasz általában a mellkas közepén érzett fájdalom, ami a hátba, az állkapocsba vagy a bal karba, ritkábban pedig a jobba sugárzik ki. A tünetek között izzadás és émelygés is előfordulhat. A heveny szívinfarktusnak a legtöbbször könnyen felismerhető típusos tünetei vannak. A roham általában hirtelen kezdődik, igen erős, szorító, markoló jellegű mellkasi fájdalommal, amely legtöbbször a szegycsont mögött a legerősebb, kisugározhat mindkét mellkasfélbe, de főleg a baloldalra, esetleg a karokba és a nyakba. A fájdalmat gyakran verejtékezés és halálfélelem is kíséri.
Dr. Kiss Róbert Gábor, a Magyar Kardiológusok Társasága főtitkárának véleménye szerint az email-ben leírtaknak van valóságalapjuk. A szívritmuszavar fellépésekor, ha az orvos az EKG-n, vagy a monitor képernyőjén észleli az eltérést, valóban érdemes azonnal felszólítani a beteget, hogy köhögjön, ugyanis a mellkas ütemes, köhögéssel kiváltott összerándulásai olykor képesek az éppen megálló szívnek mechanikus ingert adni és spontán kontrakciót, összehúzódást generálni.
Tudni kell azonban– hangsúlyozta a főtitkár –, hogy ezt a módszert csak és kizárólag orvosi utasításra, a monitoron észlelt szívmegállás idején szabad alkalmazni, otthon csak ártunk vele.
Az infarktus, köznapi nyelven szívroham túlélhető, azonban nem ezzel a módszerrel. Mellkasi fájdalom esetén haladéktalanul kérjünk orvosi segítséget, mivel az igazán eredményes módszer szívinfarktus esetén az éppen elzáródó, eltömeszelődő koszorúsér azonnali szívkatéteres megnyitása. Ha közterületen történik a szívhalál, szívmegállás, akkor a közintézményekben, pályaudvarokon, repülőtereken egyre gyakrabban található automata elektromos defibrillátor alkalmazása mentheti meg a beteg életét. Ehhez azonban ismernünk kell az újraélesztés alapszabályait, éppen ezért érdemes mindenkinek elsajátítania azokat.
Egy biztos: akárhol is kapunk szívinfarktust, az egyetlen üdvözítő megoldás, ha orvosi segítséget kérünk, és nem mi magunk próbálkozunk különböző módszerekkel. A segítségnyújtást mindig bízzuk a szakemberekre, és haladéktalanul hívjuk a 104-es telefonszámot. Valószínű, hogy egy telefonhívással több életet menthetünk meg, mint ha köhögni kezdünk.
|