A Magyar Nemzeti Bank, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a Pénzügyminisztérium, Gazdasági Versenyhivatal és számos civil szervezet kezdeményezése hozzájárult ahhoz, hogy bekerült a Nemzeti alaptantervbe a gazdasági és pénzügyi ismeretek oktatása. A Nat kibővítésével az volt a cél, hogy a diákok jövőbeli gazdasági döntéseiket felelősen, a lehetséges előnyök és hátrányok tudatában hozhassák meg. A felmérések szerint a fiatalok bár hasznosnak tartják a pénzügyi ismereteket, tudásuk a témáról meglehetősen hiányos. Az MNB üdvözli a Nat kibővítését.

A Magyar Nemzeti Bank vállalt célja, hogy törvényben rögzített alapfeladatai részeként hozzájáruljon a lakosság - ezen belül is a diákok - pénzügyi jártasságának fejlesztéséhez. A jegybank ezért az érintett hatóságokkal és civil szervezetekkel már 2006-ban felvette a kapcsolatot, és fórumot biztosított a közös álláspont kialakítására. Az egyeztetések során az érintettek egyöntetűen támogatták, hogy a pénzügyi-gazdasági ismeretkör része legyen a kötelező oktatási anyagnak, hiszen csak így biztosítható, hogy minden fiatal azonos feltételek mellett és megfelelő szinten tájékozott legyen.

A Magyar Nemzeti Bank üdvözli a kormány múlt heti döntését, mely biztosítja, hogy a jövő nemzedékei újabb releváns, a mindennapi életüket, jövőjüket befolyásoló tudásra tehetnek szert középiskolai éveik alatt. A pénzügyekben való jártasság nemcsak az egyéni döntések szintjén vezet tudatos, megfontolt és az adott élethelyzethez igazodó termék-, szolgáltatás választásához, de össztársadalmi szinten is érezhető pozitív hatásai várhatók. A tudatos fogyasztó ugyanis sokkal kevésbé van kitéve jelentős gazdasági változások következményeinek, kockázatvállalása racionális, döntéseit valódi tájékozódás, a piaci ajánlatok összehasonlító mérlegelése előzi meg. Ezáltal pedig nemcsak aktívabb versenyre kényszeríti a szolgáltatókat, de maga is hozzájárul a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitásának fenntartásához, melynek biztosítása a Magyar Nemzeti Bank egyik alapfeladata.

Az ismeretek bővítésének szükségességét támasztja alá az a 14-30 éves fiatalok körében végzett 2006-os jegybanki kutatás is, mely legfőbb megállapítása, hogy a fiatalok bár fontosnak és a mindennapi életben hasznosnak tartják a pénzügyi ismereteket, nem igazán érdeklődnek iránta. Az idegenkedés hátterében a nehezen érthető pénzügyi nyelvezet és az alapvető pénzügyi fogalmak hiányos ismerete áll.

A lakosság pénzügyi kultúrájának fejlesztéséért az MNB 2004 márciusában nyitotta meg. Látogatóközpontját, ahol a pénz- és jegybanktörténet mellett a hétköznapi pénzügyek világáról is tájékoztatást nyújt. A 2004/2005-ös tanév óta pedig a jegybank a középiskolás diákok számára vetélkedőket is szervez gazdasági témakörben.

Idén a Magyar Nemzeti Bank több szervezettel együttműködve a diákok számára egy olyan színes tájékoztató kiadványt is készített, amely a legfontosabb pénzügyi kérdésekről nyújt információkat (pl.: bankszámla, bankkártya, hitelek, nyugdíjpénztárak). A jegybank tájékoztató füzetét áprilisban minden végzős középiskolás számára eljuttatta.

A pénzügyi közvetítő rendszer stabilitásának fenntartásához kapcsolódva a jegybank a jövőben is kiemelt figyelmet fordít a lakosság - és különösen a fiatalok pénzügyi jártasságának fejlesztésére. Középtávú céljai között szerepel többek között tananyagok és oktatási segédanyagok létrejöttének támogatása, pedagógusok képzésének segítése, ismeretterjesztő, oktató programok indítása és tájékoztató anyagok készítése.

MAGYAR NEMZETI BANK

A Magyar Nemzeti Bank elsődleges, törvényben rögzített feladata az árstabilitás elérése és fenntartása. Az MNB működteti a pénzforgalmi rendszert, őrzi a bankrendszer pénzügyi stabilitását, kezeli az ország devizatartalékát, statisztikai adatokat gyűjt és szolgáltat, valamint kibocsátja nemzeti fizetőeszközünket, a forintot. A Magyar Nemzeti Bank önálló és független intézmény, tevékenységét az ország gazdasági érdekeinek szem előtt tartásával végzi.