Májusban az üzleti bizalmi index valamivel a márciusi szint fölé is emelkedett. Az iparban áprilishoz képest javult a termelési kilátások és a rendelésállományok megítélése. Az elmúlt időszak termeléséről és a készletekről alkotott vélemény ugyan kissé romlott, de a kedvező változások hatása erősebb volt. Az exportrendelések megítélése nem javult, a foglalkoztatási szándék pedig romlott. Mérséklődött viszont a tervezett áremelések mértéke és a köre is.

Az építőiparban a termelési helyzet megítélése valamelyest tovább romlott, a rendelésállomány minősítése és a foglalkoztatási várakozás viszont enyhén javult. Áprilishoz képest a válaszolók áremelési tervei is kissé visszafogottabbak lettek.

A kereskedelmi bizalmi index értéke 2008 első negyedévében folyamatosan nőtt, majd az áprilisi visszaesést követően májusban ismét javult. Az eladási pozíció megítélése, a rendelések várható alakulására vonatkozó várakozás és a készletszint megítélése egyaránt javult a megelőző hónaphoz képest. Viszont a következő három hónapra várt átlagos áremelkedés mértéke az előző havi jelentős csökkenést követően emelkedett.

A szolgáltató szférában a várható üzletmenet megítélése valamint a foglalkoztatási hajlandóság egyaránt jelentősen javult áprilishoz képest, a várható forgalom megítélése azonban kissé visszaesett.

A GKI fogyasztói bizalmi index 2008-ban az első kéthavi stagnálást követően a márciusi és áprilisi visszaesés hatására 13 éve nem tapasztalt mélypontra jutott. Ehhez képest májusban pozitív elmozdulás történt, az index a márciusi szintre emelkedett. A lakosság saját pénzügyi helyzetére, megtakarítási képességére és a várható munkanélküliségre vonatkozó várakozásai egyaránt javultak. Az áremelkedések mértékéről viszont pesszimistábban vélekedtek az emberek.

Módszertani magyarázat:
A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU módszertanának megfelelően – konjunktúra-indexének kiszámításakor az üzleti szférán belül az ipar, a kereskedelem az építőipar és a szolgáltató szektor várakozásait veszi figyelembe. (A szolgáltató szféra cégei közül – hasonlóan az EU gyakorlatához – a pénzügyi és a közszolgáltatások területén működő vállalkozások egyelőre nem szerepelnek a vizsgált szektorok között.) Szezonálisan kiigazított adatokat közöl, vagyis megfelelő matematikai módszerekkel kiszűri a szezonális hatások (például a téli és a nyári időjárás különbségei, a karácsony előtti nagyobb kereslet, a nyári szabadságok miatti kisebb termelés) okozta eltéréseket.

A fogyasztói bizalmi indexet a háztartások pénzügyi helyzetének jelenlegi és várt alakulására, az ország gazdasági helyzetének jelenlegi és várt alakulására, valamint a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlására vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítják.

Az üzleti bizalmi indexet az ipari, a kereskedelmi, az építőipari és a szolgáltató vállalkozások üzletmenetére és várakozásaira vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítják. A szolgáltató szféra várakozásait kifejező index története rövidebb, mint a többi szektoré, ez a fajta felmérés 1998-ban indult. Ezért az 1996-1997-es évekre az üzleti bizalmi index újraszámításához felhasználásra kerültek az egyes szektorok bizalmi indexei közötti 1998 után tapasztalt matematikai összefüggések.