Partnerek


CMS, webshop, eCommerce, domain, hosting, SEO, SEM

Google Directory

Observer


NewsAgent


C-PRESS


Hirmutato


Hirlapom


Hirlapom





hírek személyre szabva

Napi sajtó


Hirlevél feliratkozás






Google
 


Klinikai teszt bizonyítja a Medinose anti-allergiás készülék hatásosságát

2008.06.04
Befejeződött a Medinose „anti-allergiás” fényterápiás készülék klinikai tesztje, jelentősen csökkentek a készüléket használók tünetei.

Az allergia századunk első évtizedének végére kétségtelenül a legtöbb beteget érintő, nem-fertőző krónikus betegségévé vált, amely valamennyi földrészen, különböző társadalmi és gazdasági fejlettségű országokban, valamennyi korosztályban előfordul. A gyors növekedés a nemzetközi felmérések szerint különösen az iparosodott, vagy rohamléptekkel iparosodó, rendszerint erőteljesebben környezetszennyezett régiókra jellemző, az új betegek számának növekedése pedig a gyermek- és serdülőkorú korcsoportokat érinti elsősorban.

XX. századi betegség: a lakosság 30%-a allergiás
A legtöbb beteg az allergiás náthás csoportba sorolható – az európai előfordulás jelenleg országonként eltérő, általában 10 és 30% között mozog, jellemzően pedig a teljes lakosság 20%-a felett van. Az ekcémás bőrgyulladások ennél valamivel ritkábbak, az asztma 3-10% gyakoriságú, az ételallergiák pedig 2-6%–ot tesznek ki. Ezek az eltérések arra engednek következtetni, hogy a környezeti allergén terhelés – például a pollen, az atkák, a macskaszőr -, a környezetszennyezés, az életmódbeli különbségek meghatározó szerepet játszanak az allergia kialakulásában.

Az allergiás nátha (rinitisz) a XX. század elején még kifejezetten ritka betegség volt, a lakosság alig 1%-át érintette. A betegség a 70-es évektől mutat robbanásszerű növekedést, míg az utóbbi 10-15 év során megduplázódott az érintettek száma. A tendencia alól Magyarország sem kivétel – jelenlegi, hézagos adataink szerint Budapest egyes kerületeiben a vizsgáltak legalább 20 %-ában lehetett a rinitiszes diagnózist igazolni.

Az allergiás tünetek és kiváltó okaik
Az allergiás nátha tünetei közé tartozik a tüsszögés, az orrfolyás, az orrviszketés és –dugulás, ami legtöbbször szemtünetekkel (könnyezés, szemviszketés) jár együtt. A fűpollen, illetve a gyompollen iránt érzékenyek a virágpor csúcskoncentrációk idején (május-júniusban, illetve augusztus-szeptemberben) nemcsak kifejezett életminőség romlást élnek meg, hanem a tünetek akár átmenetileg munka- és tanulásképtelenné is tehetik őket. A tapasztalatok szerint az allergiás rinitiszes betegcsoport több mint felét érinti az időszakos teljesítmény-csökkenés, akár átmeneti munkaképtelenség. Ettől a periodikus, ”szezonálisan” agresszív tünetekkel jellemezhető megjelenéstől jól elkülöníthető a krónikus allergia, amelyet a téli időszakban, a folyamatos beltéri tartózkodáshoz köthető allergén kontaktusok (atkák, svábbogarak, penészgombák) váltanak ki, illetve tartanak fenn. A téli allergia látszatra enyhébb lehet, de a folyamatos orrdugulás, szag- és esetleg ízérzés- vesztés a betegek szerint nem kevésbé kellemetlen a nyári tüneteknél, s ugyanúgy az életminőség és a teljesítmény romlását, illetve a koncentrálóképesség csökkenését eredményezi.

Súlyosabb tünetek – növekvő költségek
Az allergiás náthás betegek alig 30%-a jellemzi tüneteit az életminőség szempontjából enyhének vagy elviselhetőnek, egyharmaduk a betegséget súlyosnak; egyharmaduk pedig - különösen hosszabb fennállás és más, társuló betegségek (asztma, hörghurutok, melléküreg gyulladások, orrpolip) esetén kifejezetten súlyosként éli meg. Ez a súlyossági eloszlás és a betegszám együttesen határozzák meg az allergiás rinitiszek egyre magasabb egyéni és társadalmi terheit, amelyek a gyógyszer és az orvosi ellátás, a közlekedés közvetlen költségei mellett a kieső munkateljesítmény, a beteg gyermek miatti kényszerű szabadság közvetett költségeiből is állnak. Az allergiákat általánosságban jellemzi a tartós fennállás, a súlyosbodási tendencia, amely nemcsak a tünetek erősségével, hanem a több szervi (például szem, orr és tüdő, asztma és bőrtünetek, bőr- és ételallergiák együttesei) megjelenéssel is összefügg. Ismert jelenség az is, hogy egy légúti allergiás beteg előbb csak egy allergénre válik érzékennyé, majd tünetessé, amihez később sok más érzékenység is társulhat – a beteg akár az egész pollenszezonban szenvedhet a tünetektől.

Nem véletlen, hogy a kezelési lehetőségek szinte végtelen számban állnak a betegek és kezelőorvosaik rendelkezésére – ami egyúttal azt is jelenti, hogy biztosan hatékony módszert nehéz ajánlani. Természetesen a súlyos allergiások elsősorban a gyógyszerekben vagy azok kombinációiban bízhatnak: ezek között igen hatékony tünetcsökkentők, gyulladáscsökkentők vannak, amelyek azonban mellékhatásokat is okozhatnak. A betegek körében okkal, vagy ok nélkül különösen a szteroidokkal szemben alakul ki félelem. Ezért nagyon sokan szívesen fordulnak, fordulnának más lehetőségek - mint a fitoterápia, a homeopátia, az akupunktúra, a barlangterápiák, az orröblítések, a filterek – felé, tudva azt, hogy a hatékony allergiakezelés egyik kulcsa a korán megkezdett terápia.

A gyógyszer sem mindig elegendő
Alternatív kezelést vesznek általában azok is igénybe, akiknél a szokásos gyógyszerek hatékonysága nem kielégítő. A kezelés azonban nem feltétlenül jelent gyógyszeres kezelést: van, akin egy ismert tünetkiváltó allergén elkerülése is segíthet (ezért próbáljuk több-kevesebb sikerrel az országot parlagfű-mentessé tenni), van, aki az életmód-változtatásra esküszik (diétával, probiotikumokkal, a lakáskörülmények változtatásával és számtalan más mód lehetséges), és sokan választják újabban a fényterápiákat is. A fényterápiának egyébként hosszú időre visszanyúló hagyományai vannak, elsősorban a (nem feltétlenül allergiás) bőrbetegségek kezelésében.

Hatásos alternatíva: a Medinose fényterápia
Magyarországon az allergiás nátha kezelésére többféle fényterápia is hozzáférhető, az alkalmazott hullámhosszak az UV-B-től (320 nanométer körül) a látható fényig tartanak. A Medinose készülék, amelyet 1996-ban fejlesztettek ki Izraelben, 640 nanométeres vörös fényt használ. A tenyérben elférő készülék orrba illesztendő része kétágú - a két orrfél egyidejű kezelése érdekében. A gép négy és fél perc használat után automatikusan kikapcsol.

Az orrtünetek fénykezelésének koncepciója hosszabb ideje ismert. Az alternatív kezelések nagy részének tudományos vizsgálata azonban még várat magára, vagyis eredményességüket, amelyben - mint a legtöbb allergiás megbetegedésben – a lelki tényezőknek is fontos szerepe lehet, objektív módszerekkel még bizonyítani kell.

A teszt
A Medinose hatásosságának bizonyítására közel száz, allergiás rinitiszes betegen végzett kettős-vak, placebo kontrollált vizsgálatot Dr. Nékám Kristóf, a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság elnökhelyettese. A tesztekben részt vett betegek önként jelentkeztek, s az allergiás tünetekben szenvedők legalább egy hétig vezették tüneti naplójukat, amelyben hét tünet erősségének napi feljegyzését rögzítették. Amennyiben tüneteik összesített pontszáma elért egy minimumot, legalább a maximális tüneti pontszám egyharmadát, megkapták a Medinose készüléket egy hónapos, napi négyszeri otthoni használatra, amelynek során változatlanul vezetniük kellett a tüneti naplót, majd a kezelési periódus után legfeljebb két hétig folytatták még a tünetek feljegyzését. A betegek egyik része a kereskedelmi forgalomban kapható készüléket kapta kézhez, míg másik részük egy, az eredetivel mindenben megegyező, de sokszorosan gyengébb vörös fényt kibocsátó készüléket kapott. A vizsgálat három alkalommal a betegek által megélt életminőség változásra is rákérdezett. A tesztek a Budai Irgalmasrendi Kórházban, a törökbálinti Tüdőgyógyintézetben, illetve a Ferencvárosi Egészség és Környezetvédelem Kft keretei között zajlottak.

Az eredmények
A tesztelés 2007. szeptemberében kezdődött és 2008. májusában zárult le. Az eredmények összegzése után kiderült, hogy abban a csoportban, amelyik a „hatásos” készüléket kapta véletlen kiválasztás alapján, az orr, a garat, a fül, a szem viszketése, az orrfolyás, a tüsszögés és a könnyezés jelentősen enyhült a kezelések hatására, míg az orrdugulás nem változott. A „placebo”, vagyis a hatástalannak gondolt készülék használói szintén beszámoltak kismértékű tünetcsökkenésről, de ez az orrdugulásra ebben a csoportban sem vonatkozott. Nem meglepő módon miután a betegek abbahagyták a kezelést a Medinose készülékkel, tüneteik ismét erősödni kezdtek. A betegek maguk által meghatározott életminőségben (vizuális analog skálán) az „eredeti” készüléket használók csoportjában a pontszám (a legrosszabb életminőség 0 volt,a legjobb 10) a kiindulási 4.5 ről 7.5-re, míg a placebo csoporban 5.0-ről 6.5-re emelkedett. Ezzel párhuzamosan a betegek maguk által meghatározott tünetsúlyosságban (vizuális analóg skálán) a verum csoportban a pontszám (a legrosszabb tünetsúlyosság 10 volt,a legjobb 0) a kiindulási 6.5 ről 2.5-re csökkent, míg a placebo csoportban 6.5-ről 5.0-ra csökkent.

Az orrban alkalmazható fényterápia allergiás tünetcsökkentő hatás-mechanizmusa részleteiben nem ismert, ebből a szempontból a teljes, az UVB-től a látható fényig terjedő hullámhossz spektrumot nem is vizsgálták. Feltételezhető, hogy a készülék által kibocsátott vörös fény gátolja a szövetkárosító, gyulladáskeltő reaktív szabad gyökök termelődését, a hisztamin felszabadulását, az allergiás reakciókban szerepet játszó sejtek, különösen az eozinofil sejtek gyulladásközvetítő és -fokozó anyagai elválasztását, illetve e sejtek élettartamának csökkenését. Ezekre a kérdésekre, valamint arra, hogy genetikai tényezők befolyásolják-e a kezelés hatásosságát, további kutatások adhatnak pontosabb választ.

Kapcsolódó weboldal

Sajtókapcsolat
Cég:Medinose













         
Kezdőlap    |    Cégismertetők    |    E-Sajttáj    |    Konferenciák    |    Kiállítások    |    Blogajánló    |    Kapcsolat

Rovatok:   Auto-motor  |  Belföld  |  Egészség  |  Gazdaság  |  IT  |  Környezetvédelem  |  Közlekedés  |  Kultúra  |  Média  |  Mobil  |  Sport  |  Távközlés

Sajttaj.hu © 2007-2024.   -   Sitemap    |   Médiaajánlat    |   Jognyilatkozat   


RSS   RSS


 freestat.hu mystat websas.hu
statgep.hu