A magyar gazdaság 2008. I. negyedévében összehasonlítható adatok alapján az egy évvel korábbihoz viszonyítva 0,9%-kal fejlődött. Ez nagyon alacsony ütem, de megfelel a vártnak és valamivel gyorsabb a 2007. véginél. Az ipari termelés és a kivitel dinamikusan nő, az építőipar és a kiskereskedelem visszaesése pedig lassult.

A teherszállítás teljesítményének növekedése érezhetően mérsékeltebb lett, a személyszállításé viszont kissé gyorsult. A beruházások 4,8%-os visszaesése alapvetően az állami fejlesztések visszafogásának következménye, a mezőgazdasági, kereskedelmi és szállodai beruházások – igaz, alacsony bázishoz képest – 20-50%-kal bővültek.

Az év egészében a tavalyi 1,3% után 2,5-3%-os, de a második félévben már 3,5% körüli növekedés várható. Ez alapvetően a 2007-ben visszaesést elszenvedő ágazatok stabilizálódásának köszönhető, miközben a növekedés tavalyi fő hordozója – az ipar – még veszthet is lendületéből. A tavalyi rossz termés után már átlagos időjárás esetén is különösen gyors fejlődés várható a mezőgazdaságban. A dinamikát javítani fogja az is, hogy más – tavaly és az év elején még visszaeső ágazatok – így az építőipar, a kereskedelem és a közszolgáltatások – teljesítménye is legalább stagnálni, sőt inkább növekedni fog.

Az építőiparban érdemi változás a II. félévtől már erőre kapó EU-támogatású infrastrukturális fejlesztések beindulásától várható. A kereskedelemben a reálkeresetek lassú emelkedése előbb-utóbb a forgalom szerény növekedésében is éreztetni fogja hatását. A közszolgáltatások esetében pedig a tavalyi csökkenés után idén a vizitdíj eltörlése következtében is emelkedő orvos-beteg találkozások száma még növelheti is a kimutatott egészségügyi GDP-t, miközben az oktatás esetében inkább csökkenés valószínű. Mindez még a romló európai konjunktúra következtében lassuló ipari termelés esetén is valószínűvé teszi a növekedési gödörből való kilábalást, ami nemzetközi összehasonlításban az EU átlagánál már gyorsabb, de az új tagállamokénál lassúbb fejlődést jelent.

Az áruforgalmi egyenlegben ez első negyedévben aktívum keletkezett, az év során azonban inkább csak egyensúly várható, mivel a lassan, de élénkülni kezdő beruházási és fogyasztási keresletnek behozatali vonzata lesz. Az államháztartás hiánya az első négy hónapban lényegesen kisebb volt a tavalyinál. Az infláció 2007 decembere óta havi 0,2 százalékponttal (de áprilisban csak 0,1 százalékponttal) lassult. 2008 átlagában 6-6,5%-os, az év végén 5% körüli áremelkedés várható.

Az üzleti szféra bruttó bérnövekedése egyelőre az OÉT által javasolt 5-7,5%-os sáv felső értékénél jóval magasabb, közel 11%-os, ami az első negyedévben kb. 2%-os reálkereset-emelkedést jelentett. A bruttó keresetek emelkedése a tizenharmadik havi fizetés felének tavalyi kifizetését nem számolva a költségvetési szektorban is hasonló. Az év egészében az átlagos reálkeresetek 1%-kal emelkednek, de ezen belül a költségvetési szektorban inkább csak stagnálnak.

A régió kedvezőbb pénzügyi megítélése valamint a magas és többször megemelt jegybanki alapkamat miatt a forint rendkívül erős. Az év során elkerülhetetlen lesz a kamatok csökkentése.