A „mikrohitelezés” fellendítése nem csak a pénzügyi szféra érdeke, hanem makrogazdasági jelentősége miatt kulcsfontosságú állami feladat. A foglalkoztatás zöme ugyanis a kölcsönök célcsoportját képező mikrovállalozásokokhoz kötődik, amelyek ha nem erősödnek meg, akkor a gazdaság egészséges fejlődését gátolhatják, jelentős társadalmi feszültségeket okozva. A pénzintézetek egyre inkább nyitnak a mikrovállalozások felé és az állam is igyekszik segíteni a hitelfelvétel megkönnyítését. A budapesti Gerbeaud Házban első ízben megtartott Microhitel Symposiumon bejelentették a Széchenyi Kártya II. konstrukció június eleji indulását is.

Magyarországon 500-600 ezer mikrovállalkozás működik, amelyek körülbelül 1,5 millió ember megélhetését biztosítják. Jelenleg a mikrovállalkozások mint a fele korai vállalkozásnak számít (három és fél évesnél fiatalabb), és több mint fele szükségből vállalkozó. Gazdasági szerepükre jellemző, hogy bár az adott szektor banki hitelállományára külön adat nem áll rendelkezésre, az őket is magába foglaló kis- és közepes vállalkozások kölcsönállománya az elmúlt nyolc év alatt 460 milliárd forintról 3400 milliárd forintra nőtt. A piac további bővülésére utal, hogy a magyar mikrovállakozások 80 százaléka hitel nélkül gazdálkodik, míg ez az arány az EU-ban mindössze 15-20 százalék.

Gál Péter, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) vezető közgazdásza megnyitó beszédében arról beszélt, hogy a jelenleg alig 57 százalék feletti magyarországi foglalkoztatási ráta lengyelországival együtt a legalacsonyabb az EU-ban, ahol az átag 65 százalék. A gazdaság „dualizálódásának”, - azaz a multinacionális, valamint a kis- és közepes vállalati szféra kettészakadásának - megfékezéséhez a foglalkoztatottságot feltétlenül javítani kell, ehhez pedig a legtöbb embernek munkát adó mikrovállakozásokat kell minél inkább helyzetbe hozni. A gazdasági folyamatokból tartósan kiszakadó társadalmi rétegek visszaintegrálására a legkönnyebben a mikrovállalkozásoknál van lehetőség – vélekedett Gál Péter. A mikrovállalkozások tőkéhez juttatása a gazdaság többi szereplőjének, így a pénzintézeteknek is érdeke, hiszen az alacsony foglalkoztatottság egy idő után az egész gazdaságot blokkolhatja. Szerencsére nem kell csupán erre a felismerésre hagyatkozni, a bankok között megindult a verseny a kis- és közepes vállalkozásoknál is kisebb ügyfelek irányába, s egyre több pénzintézet kínál kölcsönt az alacsonyabb jövedelmezőség, illetve magasabb kockázatok ellenére.

Erdei Zsuzsa, a Budapest Bank mikroszegmenssel foglalkozó termékfejlesztési vezetője beszámolt arról, hogy a mikrovállakozások leginkább a szolgáltatási, a kiskereskedelmi, az építőipari, ingatlankereskedelmi, a számítástechnikai ágazatokban működnek. Becslése szerint a cégek 10 százaléka tartozik abba a kategóriába, amelyet a növekedés jellemez, a bankok nyilvánvalóan többnyire rájuk koncentrálnak. Erdei Zsuzsa úgy látja, hogy a mikrohitelezés Magyarországon abban a fejlődési szakaszba jutott, amikor bankok adott esetben már fedezet nélkül, egy jelentősebb forgalmú számla megléte esetén hajlandóak kölcsöt biztosítani. Ugyanakkor az az idő még nem jött el, amikor az ügyfelek testre szabott hitelkonstrukciókat igényelhetnek, s ehhez folyamatos és gyors tanácsadást is kapnak – mutatott rá Erdei Zsuzsa. Skonda Mária, a Volksbank vezérigazgató-helyettese ennek kapcsán megjegyezte, hogy bankjuknál már megkezdődött az ügyintézők tanácsadóvá való átképzése.

Kállay László, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium főosztályvezetője kifejtette, hogy az EU strukturális alapjainak terhére az idei év elejétől lehet pályázni mikrohitelekre, mégpedig az Új Magyarország Mikrohitelezési Programon belül. Közvetítő szervezeteken keresztül eddig 250 mikrovállakozás jutott több mint egymilliárd forinthoz., s több mint 7,5 milliárd forint odaítéléséről született döntés. A pályázati formában igényelt források a konstrukciók feltételei, a futam- és türelmi idő tekintetében, valamint a garanciavállalás miatt könnyebben hozzáférhetőek a kereskedelmi bankok által kínált kölcsönökéhez képest.

A Microhitel Symposium konferencián további bejelentésre is sor került: az átlagos hitelösszegek növekedését, a 10 millió forint feletti hitelek számának növekedését célzó Széchenyi Kártya II. konstrukció bevezetése június első napjaiban várható. A negyedéves visszatöltési kötelezettséget megszűntető likviditást finanszírozó eszközt az igénylők – futamidő felénél történő banki felülvizsgálati kitétellel – két éves időtartamra kapják meg – mondta az új konstrukcióval kapcsolatban Szép Zoltán, a KA-VOSZ Zrt. fejlesztési igazgatója. Az új kártya várható sikerét jelzi, hogy kialakításában több mint 130 szervezet vett részt. Az elmúlt hat évben egyébként 600 milliárd forintot meghaladó hitelkihelyzésre került sor, az átlagos hitelösszeg 7,5 millió forint volt.

A bevezetést követően az új terméket értékesítő bankok a korábbi igénylő ügyfelek számára automatikusan is elérhetővé teszik.