A 13 éves általános iskolások harmada, a 14 éveseknek pedig több mint a fele túl van az első cigarettáján. A 16-18 éves korosztályból a válaszolók közel fele tekinthető aktív dohányosnak. Minden negyedik 18 éves függő dohányosként távozik a középiskolából – olvasható a Tüdőgyógyászat szaklap legutóbbi számában megjelent közleményben, amely több mint 3000 gödöllői diák válaszait dolgozza fel.

A fiatalokat, és különösen a dohányzó fiatalokat elrettentéssel, a dohányzás késő egészségkárosító következményeivel nem tudjuk meggyőzni arról, hogy ne cigarettázzanak. A mindennapi életüket befolyásoló előnyökre és hátrányokra kell felhívnunk a figyelmüket, hogy ők maguk akarjanak dohányfüstmentes világban élni – emelte ki dr. Mucsi János, tüdőgyógyász szakorvos, a Gödöllői Dohányzásmegelőzési Program koordinátora.

A felmérés adatai szerint ma már ugyanolyan arányban dohányoznak a fiúk és a lányok is. A minden nap dohányzó fiatalok fele pedig már valamilyen kábítószert is kipróbált.

Egy olyan mintaprogram megalkotását kezdtük el, amely tizenéves korban segíti a diákokat abban, hogy ne akarjanak rágyújtani, és tudjanak nemet mondani a cigarettának, illetve az azt kínáló „barátoknak”.

A Gödöllői Dohányzásmegelőzési Program egy olyan székhez hasonlítható, amelynek a gyerekek mellett a pedagógusok és a szülők jelentik a lábait. A mintaprogram szűkös alapítványi támogatással és lelkes önkéntesek segítségével 2 éve sikeresen zajlik a Török Ignác Gimnáziumban a 10-18 éves korosztályban. Országszerte nagy az érdeklődés programunk átvétele iránt.

A továbblépéshez, azaz az oktatási anyagok bővítéséhez és tökéletesítéséhez, a diák- és felnőttképzés megszervezéséhez, illetve a program elemeinek elterjesztéséhez a jelenlegi forrásaink nem elegendőek. A dohányiparon kívül minden támogatót örömmel fogadunk.

Háttéranyag

A cigaretta – a legális gyilkos
Az egyetlen olyan legálisan hozzáférhető árucikk, amely minden második rendszeres fogyasztójának kioltja az életét még akkor is, ha azt a gyártó utasításának megfelelően használja! A dohányzás következtében többen halnak meg, mint alkoholizmusban, háborúban és AIDS-ben együttvéve.

A dohányzás halálos és drága betegség
A WHO a dohányzást önálló betegségként kezeli. A Betegségek Nemzetközi Osztályozásában a kódja F1720. A beteget gyógyítani, kezelni kell. A függő dohányos tünetei akkor jelentkeznek, amikor éppen nem tudja elszívni a következő cigarettáját. A hiánytünetek egyrészt a pszichés függőségre, azaz a megszokáshoz, illetve magához a rágyújtás és a cigarettázás szertartásához, másrészt a nikotinfüggőséghez kapcsolódnak. A kétféle függőség általában egyszerre jelen van minden függő dohányosnál, de erősségük általában eltérő mértékű. A leszokást leginkább a nikotinfüggőség gátolja meg, amely egy drogfüggőség, és erőssége elérheti a heroinfüggőség mértékét is.
A betegséget pedig meg kell előzni, hiszen a gyógyítás (leszokás) rendkívül nehéz, olykor sok szenvedéssel, lemondással jár, és még a legmodernebb kombinált módszerek is gyakran sikertelenek.

A dohányzás számokban
Magyarországon mintegy 3 millió dohányos él. A dohányzás következtében évről-évre mintegy 25-30 ezer ember veszíti életét Magyarországon, közülük 2300 haláleset a passzív dohányzás, azaz mások cigarettafüstjének számlájára írható. A cigarettázás családok százezreit dönti, vagy tartja nyomorúságban, hiszen egy átlagos dohányos évente mintegy 200.000 Ft-ot költ cigarettára, amely a legtöbb háztartás költségvetéséből nagyon hiányzik.

Hogyan készült a Gödöllői Dohányzásmegelőzési Program 3000 fős felmérése?
A Gödöllői Dohányzásmegelőzési Program keretében 2006. december 12-én több mint 3000 gödöllői diák egy időben töltötte ki azt a kérdőívet a város valamennyi általános és középiskolájában. A kérdések elsősorban a diákok dohányzáshoz való viszonyára, valamint a káros szenvedélyeik és életmódjuk felmérésére irányultak. A kérdőívet a legalább ötödikes, azaz a 10 éves vagy idősebb diákok töltötték ki.

Miért gyújtanak rá, és miért nem a diákok a cigarettára?
Egy másik felmérés szerint a gödöllői Török Ignác Gimnázium diákjai – a fejlett világ fiataljaihoz hasonlóan – elsősorban a környezetük, barátaik hatására gyújtanak rá az első cigarettára, többségük viszont nem tudja megmondani, miért is szokott rá arra. A dohányzástól leginkább visszatartó erő a cigaretta bűze, az egészséget károsító hatása, valamint az, hogy a dohányzás rendkívül költséges tevékenység.

Milyen életkorban próbálják ki a cigarettát a diákok?
A felmérésből kiderült, hogy 18 éves koráig 5 diákból 4 kipróbálja a cigarettát. A múlté már, hogy a dohányzás a férfiak kiváltsága. Elmondható, hogy gyakorlatilag minden életkorban ugyanolyan arányban dohányoznak a lányok is, mint a fiúk. Tüdőgyógyászként már látjuk ennek a következményeit, hiszen egyre több nő jelentkezik a dohányzás szövődményeként kialakult súlyos, gyakran gyógyíthatatlan betegséggel (COPD, tüdőrák). Már 10 éves korban vagy akár még korábban elszívja az első cigarettáját némelyik gyermek. A cigarettát kipróbálók aránya életévente átlagosan 10%-kal nő, mire a 18 évesek eljutnak a 80%-os kipróbálási szintjükre. A 13 éves általános iskolásoknak már a 36%-a kipróbálta a cigarettázást, a 14 éveseknek pedig több mint a fele túl van az első füstölésen.

Milyen életkorban jelenik meg a niktonfüggőség?
A középiskolások harmada, a 16-18 éves korosztályból pedig a válaszolók közel fele tekinthető aktív dohányosnak. Minden negyedik 18 évesek függő dohányosként távozik a középiskolából. Megdöbbentő, hogy a 14 évesek között szinte minden iskolában tanul néhány függő dohányos diák is.

A dohányzás az első lépcső a kábítószerek felé
A kábítószer-fogyasztás szempontjából a dohányzás kiemelt kockázatot jelent a fiatalok számára. A gödöllői diákok válaszaiból az derül ki, hogy az addig sohasem dohányzott középiskolásoknak mindössze 1,5%-a próbált már ki valamilyen drogot, ezzel szemben a függő dohányosoknak több mint a fele. A függő dohányosok több mint 35-ször nagyobb eséllyel nyúlnak valamilyen kábítószerhez a nem dohányosokhoz képest. A különbség akkor is óriási, ha a még nem függő, de az elmúlt 30 napban dohányzó fiatalok kábítószer-kipróbálási szokásait elemezzük. Az ún. alkalmi dohányosok közel 30%-a próbálta már ki valamelyik drogot, 4-szer annyian, mint a 30 napja egyetlen szál cigarettát sem elszívó egykori dohányosok közül.

A dohányzás megelőzése a leghatékonyabb fegyver drogok ellen
A gödöllői felmérés adataiból egyértelműen kiderül, hogy a dohányzás a kábítószer-fogyasztás melegágya. Amennyiben gyermekeinknél el tudjuk érni, hogy ki se próbálják a cigarettát, jó esélyeink vannak arra is, hogy nem nyúlnak később a kábítószerekhez sem. A nemdohányzó életforma követendő példaként való megjelenése, a nemdohányzó iskolák, munkahelyek, szórakozóhelyek általánossá válása az első lépések lehetnek a kábítószer-fogyasztás visszaszorításában is.

Mikor kell a legintenzívebben foglalkozni a megelőzéssel?
Adataink alátámasztják, hogy legkésőbb 10-11 éves korukra a gyerekekben meg kell erősíteni azt a hitet, hogy nemdohányosként szeretnék élni az életüket. A dohányzásról nyíltan lehet a gyerekekkel beszélni.  A Török Ignác Gimnáziumban tartott osztályfőnöki órán éppen az 5. osztályos tanulók voltak a legérdeklődőbbek. Az ötödikesek vettek részt a legtöbben és a legeredményesebben a Füstmentes Életért című internetes vetélkedősorozaton is. A diákok körében végzett dohányzás megelőzési képzésnek tehát 10-11 éves korban kell elérnie a csúcspontját.

Hogyan épül fel egy iskolai központú dohányzásmegelőzési program?
A dohányzás megelőzési programoknak nem a dohányosok ellen, hanem a nemdohányzás mellett kell érvelniük. A dohányzásról és a nemdohányzásról nem elegendő egy-egy órán beszélgetni a fiatalokkal. Célszerű beépíteni a különböző tantárgyak anyagába a dohányzással foglakozó részeket, a szülőket pedig be kell vonni a prevenciós programokba, hiszen az ő gyermekeik egészségéről, életéről van szó. Még a függő dohányos szülők túlnyomó többsége is azt szeretné, ha a gyermeke nem dohányozna! A fiatalokat, és különösen a dohányzó fiatalokat elrettentéssel, a dohányzás késő egészségkárosító következményeivel nem tudjuk meggyőzni arról, hogy ne cigarettázzanak. A mindennapi életüket befolyásoló előnyökre és hátrányokra kell felhívni a figyelmüket, hogy ők maguk akarjanak dohányfüstmentes világban élni. Minden iskolában meg kell alkotni a nemdohányzást támogató iskolai szabályzatot. A modern Európához való tartozás egyik jele, ha az iskola teljesen füstmentes, azaz tilos a dohányzás az iskola határain belül.

Miért nem elég önmagában egy iskolai megelőzési program?
A dohányzás elleni küzdelemnek az oktatás elengedhetetlen, de nem a leghatékonyabb eszköze. Központi, parlamenti támogatásra van szükség ahhoz, hogy gyermekeinket megóvjuk a cigarettafüsttől, a drogfüggőségtől. A nemdohányzók védelméről szóló törvény 2008. évi elfogadása és 2009. január 1-i bevezetése lehetővé tenné, hogy gyermekeink füstmentes szórakozóhelyekre járjanak, füstmentesen dolgozhassanak és utazhassanak. A dohánytermékek adójának jelentős emelése a másik rendkívül hatékony gátja a fiatalok rászokásának, és egyúttal megteremtheti a megelőző programok, illetve a leszokást támogató orvosi rendelések megvalósításának anyagi hátterét is.