Ma hazánkban méretük miatt gyakran ingatag lábakon állnak a kis- és középvállalkozások. Bár létszükséglet számukra a folyamatos innováció, a legtöbben közülük küzdenek az üzletfejlesztéshez szükséges források előteremtésével. Annak ellenére, hogy számos európai uniós pályázat elérhető a finanszírozást kereső vállalkozások számára, a Magyarországon bejegyzett több mint 800 ezer kkv közül a Brüsszel Center adatai szerint ez idáig alig több mint 40 ezren nyújtottak be EU-s pályázatot.

Igen beszédes az az adat is, hogy a negyedéves K&H kkv bizalmi index eredményei szerint jóval nagyobb arányban bíznak a vállalkozások abban, hogy uniós forráshoz jutnak, mint ahányan egyáltalán tudnak számukra releváns pályázati kiírásokról. Pedig jelenleg is számos olyan pályázat fut hazánkban, mely kifejezetten kis- és középvállalkozások számára hozzáférhető. Ilyen a mikro- és kisvállalkozások számára kiírt, technológia-fejlesztésre felhasználható GOP-2.1.1/A és KMOP-1.2.1/A pályázat, vagy a hátrányos helyzetű kistérségekben induló vállalkozások beruházásainak támogatására kiírt GOP pályázat. Külön pályázatot írtak ki az e-kereskedelem és egyéb e-szolgáltatások fejlesztésére, valamint a vállalatokon belüli folyamatmenedzsment támogatására.

Elsősorban a mezőgazdaság területén működő vállalkozásoknak szólnak az EMVA pályázatok, mint a mezőgazdasági értéknövelő beruházásokra szóló felhívás, vagy a kertészeti gépek beszerzésére, valamint növénytermesztési és kertészeti infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó, május 30-ig meghosszabbított határidőre benyújtható pályázatok.

A K&H kkv bizalmi indexe negyedévente méri a kkv-k európai uniós pályázatokkal kapcsolatos attitűdjét. Beszédes adat, hogy a kkv-k 38 százaléka szerint nagyon nehéz pályázati pénzt nyerni az EU-tól. Ettől függetlenül a kkv-k 48 százaléka bizalommal tekint az EU-s pályázatokra, a mezőgazdasági vállalkozások pedig kiemelkedően bizakodóak ezen a téren (78 százalékuk bízik a sikeres pályázásban).

Amint az a K&H kkv bizalmi index felmérésből kiderült, a mérsékelt aktivitás oka többek között az lehet, hogy a vállalkozók túl bonyolultnak és időigényesnek tartják a pályázást. Nagy visszatartó erő ez, hiszen olykor valóban sok utánajárást igényelnek ezek a procedúrák. A K&H-nál éppen ezért jött létre a pályázati igazgatóság, hogy levegye a pályázatok megtalálásának, elkészítésének és adminisztrációjának terhét a vállalkozók válláról.

Mint Bognár Mihály, a K&H pályázati igazgatóságának vezetője elmondta, szintén sokakat visszatart az, hogy a fent említett pályázatok kivétel nélkül jelentős önrészt követelnek meg, a támogatás pedig utófinanszírozásként érkezik. „Ahhoz, hogy valaki pályázati pénzhez jusson, rendelkeznie kell az önerő mellett a támogatás megelőlegezésére vonatkozó finanszírozással is”, hívta fel a figyelmet a szakember.

Erre kínálnak megoldást a K&H mikrohitel-konstrukciói. A K&H-nál jelenleg 5 mikrohitel-megoldást kínálnak kis- és középvállalkozások részére. Ezek: a K&H beruházási, a K&H ingatlanfedezetű, a K&H vállalkozásfejlesztési hitelek, a K&H eseti forgóeszköz hitel, valamint a K&H szabad felhasználású hitel. A beruházási és a vállalkozásfejlesztési hitelek példának okáért tipikusan a pályázati pénzek felhasználásával megvalósítható fejlesztésekre, projektekre vehetők igénybe, de a másik három megoldás is segítséget jelent az uniós források megszerzésében, vagy egyébként a fejlesztési elképzelések megvalósításában.