Kiélezett a verseny, hisz a globalizáció és a technológiai fejlődés következtében egyes vállalatoknak már nem csak a saját városukban tevékenykedő konkurenciával kell megküzdeniük, de a világ többi szegletében működő, hasonló profilú céggel is. Manapság az egy szektorban tevékenykedő vállalatok már nem tudnak csupán fizikai javaikkal vagy műszaki felszereltségükkel versenyelőnyhöz jutni egymással szemben. Mi tehát a siker kulcsa?

A MindenTanulás ismeretterjesztő sorozatban bemutatott előadásában Bőgel György, a CEU Business School oktatója így fogalmaz: „Az a vállalat, mely ugyanolyan fontosnak – ha nem fontosabbnak - ítéli emberei, mint gépei karbantartását, prosperálni fog. Ennek oka az, hogy a komplex emberi gondolkodást a technológia – egyenlőre - nem tudja reprodukálni,ezért annak értéke erősen megnövekszik.”

Az emberi tudás meghatározó gazdasági szerepét nem csak a tudományos, de az utóbbi időben a vállalati szektor is felismerte. Szüts Ildikó, a Magyar Posta vezérigazgató helyettese a MindenTanulás egyik epizódjában így kommentálja az esetet: „az alkalmazottak naprakész szaktudása, kreativitása és hozzáállása alapvetően meghatározza egy cég versenyképességét. Mi itt a Magyar Postánál valljuk, hogy a versenyelőnyünk az embereinkben rejlik.”. Annak érdekében, hogy humán erőforrását folyamatosan képezze és ezzel önmagát is versenyképesen tartsa, a harminchét ezer embert foglalkoztató vállalat évente közel hetvenezer tréningnapot szervez alkalmazottainak.

Bőgel György a témához még hozzátette, hogy az emberi tudás felértékelődésével a vállalat mérlege már nem képes valós képet alkotni a cég vagyoni helyzetéről, tekintve, hogy nem foglalja magába az alkalmazottak szaktudásának és kompetenciáinak értékét. Annak ellenére, hogy léteznek már módszerek az emberi tőke ázsiójának meghatározására, Magyarországon szinte egyetlen vállalat sem szerepelteti azt könyvelésében. Lehet, hogy ez is a jövő zenéje?

A MindenTanulás című ismeretterjesztő sorozat az élethosszig tartó tanulással, felnőttképzéssel, szakképzéssel kapcsolatos területek érdekességeit mutatja be minden kedden és csütörtökön a Duna Televízió I-es és II-es csatornáin. Aki lemaradt az előadásról, májustól újra nézheti a www.mindentanulas.hu weboldalon, ahol az előadások és a kerekasztal-beszélgetések mellett színes fotók, riportfilmek között is lehet böngészni.

Háttérinformáció:

Mi is az az emberi tőke?
A humán erőforrás értékének meghatározására tett első kísérleteket a ’70-as évek kezdete hozta magával. A szakirodalom szerint emberi tőkének tekintünk minden olyan tanult szaktudást, kompetenciát és attitűdöt, mely képes anyagi javakat előállítani. Vállalati szempontból azért fontos eme vagyonelem mérése, hogy a cég megállapíthassa mekkora értéket teremt az adott dolgozó megvásárolt munkavégző – mind fizikai, mind szellemi – képessége és megvásárolt munkaideje. Leegyszerűsítve, csakúgy, mint a vállalat egyéb tulajdonának, az alkalmazottak esetében is célszerű tudni a befektetés és megtérülés pontos arányát a társaság hatékony működése érdekében.

Emberi tudás a számviteli rendszerben
Bár a kutatás-fejlesztés eredményei, szabadalmak és bizonyos engedélyek, mint szellemi tőke szerepelnek a vállalati könyvelésben, mégis a magyar számviteli rendszerben az ember nem jelenik meg, mint érték az eszközoldalon. Ezenfelül problémát jelent az is, hogy ellentétben a gépekkel, emberek esetében meghatározhatatlan a maximális kapacitás mértéke.

Humántőke-megtérülési mutató
Bár a William Bukovitz által kifejlesztett mutató sem fejezi ki pontosan a munkavállaló által teremtett értéket a vállalat számára, mégis lehetőséget biztosít, hogy az egyes humán-erőforrás elemekkel kapcsolatos költségek tervezhetővé váljanak. Ez az elmélet feltételezi, hogy az alkalmazott bére azt a minimális értéket képviseli, melyet az adott dolgozó hozzáad a cég teljesítményéhez. Azzal azonban Bukovitz is egyetért, hogy a munkavállaló hozzájárulása meghaladja a fizetését, ezáltal nyereséget termel a vállalat számára. Annak ellenére, hogy az emberi tőke értékének pontos meghatározására alkalmatlan az elképzelés, mégis rámutat arra, hogy költséghatékonyabb egy meglévő alkalmazottat továbbképezni, mint egy új dolgozót felvenni és betanítani.

Az emberi tőke értékét növelő tényezők
Sok géppel ellentétben a humán erőforrás továbbfejleszthető, így lehetőség nyílik ázsiójának növelésére, melynek következtében duzzad a vállalat vagyona is. Az értéknövekedés természetesen befektetést kíván, melyeket három csoportba sorolhatunk:

A fentebb említett költségek mindegyike hosszútávon jelentős értékteremtő hatással bír, azonban kizárólag abban az esetben, ha ráfordítás és hozam aránya nem csak számszerűségében, de funkcionalitásában is a vállalat stratégiai célkitűzéseit szolgálja.