A Szövetség ezért javaslatot tett a törvény módosítására, amelyet megküldött az igazságügyi és rendészeti miniszternek.
Szervezetünk, a Public Affairs Tanácsadók Szakmai Szövetsége (PATSZ) egyik kiemelt célja, hogy a lobbitevékenység transzparensebbé váljon. Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy a lobbitanácsadás megfelelő szakmai, jogi és etikai szabályozása megvalósuljon.
A PATSZ 2008 februárjában a Központi Igazságügyi Hivatalhoz fordult a MÁV Cargo eladásának ügyében: azt kérte a Hivataltól, vizsgálja meg, hogy a Geuronet Bt. tevékenysége a lobbitörvény hatálya alá tartozott-e, és a Bt. tevékenységével megsértette-e annak rendelkezéseit. A Hivatal a vizsgálatot lezárta, és megállapította, hogy nincsenek bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy a betéti társaság közpolitikai döntést befolyásolt volna. A PATSZ nevében megköszönjük a Hivatal vizsgálatát; tudomásul vesszük annak megállapításait.
Ezzel együtt úgy véljük, hogy a lobbitörvény megszületése óta eltelt másfél év lehetővé teszi, hogy a törvényhozók — a törvény alkalmazásának gyakorlati tapasztalatai nyomán — elvégezzék a szükséges módosításokat.
A nemzetközi gyakorlatot elemezve látható, hogy a lobbitevékenység szabályozására a világ különböző országaiban különböző megoldások születtek. Az Európai Unió tagállamaiban erre vonatkozóan nincs egységes gyakorlat.
A Public Affairs Tanácsadók Szakmai Szövetsége, bár nem tartja elengedhetetlenül szükségesnek a lobbitevékenység törvényi szintű szabályozását, tudomásul veszi, hogy a magyar politikai elit 2006-ban úgy döntött, hazánkban törvényben kívánja szabályozni a lobbitevékenységet.
Álláspontunk szerint a törvény 2006. szeptember 1-jei hatályba lépése óta eltelt több, mint másfél év során bebizonyosodott, hogy a törvényalkotó nem érte el célját: a lobbitevékenység meghatározó része továbbra sem működik transzparensen. Bebizonyosodott az is, hogy a törvény előírásai nem életszerűek, ezért elkerülhetetlen a törvény módosítása.
Véleményünk szerint azonban a törvénymódosítás csak szükséges, de nem elégséges feltétele a transzparensebb viszonyok megteremtésének. Álláspontunk szerint a törvény módosítása önmagában nem jelenthet teljes körű megoldást a hiányosságok megszüntetésére, ezért célszerű volna megfontolni a lobbisták köztestületi tagságának kötelezővé tételét, a lobbitevékenységet végzők kamarájának létrehozását is.
Javasolt módosítási irányok
1. A törvény hatálya
A törvény szűk hatálya miatt a cégvezetők és az érdekképviseletek lobbizása sem minősül lobbizásnak. Javasoljuk kiterjeszteni a törvény személyi hatályát. Szükségesnek tartjuk a civil szervezetek, az érdekképviseletek és a cégvezetők tevékenységét is a lobbitörvény hatálya alá vonni.
2. Értelmező rendelkezések
Nem megfelelő a közhatalmi döntést hozó szerv fogalma, mert beletartoznak például a múzeumok vagy az egyetemek, de nem tartozik bele pl. az ORTT, az MTA vagy az ÁSZ.
3. Nyilvántartásba vétel
A lobbitörvény nem állapít meg a szakma gyakorlására vonatkozó kritériumokat, nem állapít meg olyan feltételt, amely szűrné a felsőfokú végzettségű személyek körét. Javasoljuk, hogy a lobbinyilvántartásba csak olyan személyeket kerülhessenek fel, akik sikeresen abszolválják a közigazgatási szakvizsgát, vagy az ahhoz hasonló ismeretek elsajátítását igazoló vizsgát, illetve rendelkeznek legalább egy érvényes szerződéssel lobbitevékenységre (ez hatással lehet a rendszer egészére is).
4. Összeférhetetlenség
E szabályok között véleményünk szerint kellő megalapozottság nélkül szerepel az önkormányzati gazdálkodó szervezet, lobbitevékenységből kizártként. Javasoljuk a tilalom szűkítését a tulajdonos önkormányzatra.
5. Jogok és kötelezettségek
A regisztrált lobbistáknak semmivel sincsen több jogosítványuk, mint azoknak, akiknek nem kell magukat nyilvántartásba venni, ezzel szemben több kötelezettség terheli őket. Javasoljuk a jogok és kötelezettségek gyökeres átalakítását.
6. Tájékoztató
A törvény nem kezeli egységesen a közhatalmi döntést, ezért több esetben jogszabálytervezetre vonatkozó szabályokat állapít meg a tájékoztató kapcsán. Ez az inkoherencia kiskaput nyit a tájékoztatók elkészítésében. Javasoljuk a tájékoztatók esetében egységesen a lehető legelvontabb kifejezést, a közhatalmi döntést alkalmazni.
7. Szankciók
A szankciók egyoldalúak, csak a lobbistát sújtják, a közhatalmi döntéshozó szerv alkalmazottját nem, pedig a lobbikapcsolat kétoldalúsága miatt az utóbbi is sérthet törvényt. Javasoljuk törvényszegés esetén a közigazgatási bírság kivetését a közhatalmi döntéshozó szerv képviselőire is.
A PATSZ a törvény módosítására vonatkozó javaslatát megküldte dr. Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszternek, kérve azt, hogy a törvény módosítására vonatkozó előterjesztését a szervezet által képviselt szempontokat figyelembe véve tegye meg.
|
