2008 első negyedévében -35 ponton zárt a K&H KKV bizalmi index, azaz az előző negyedévi megtorpanás után mintegy 14 ponttal ismét pozitív irányba mozdult el. Az előző időszakokhoz képest jelentősen javultak a közterhekkel és a gazdaságpolitikával kapcsolatos várakozások. Nőtt a hazai kkv-k innovációs hajlandósága, többen terveznek beruházásokat, mint az előző időszakban.

Továbbra is erősen negatívak a várakozások a közterhekkel és a gazdaságpolitikával kapcsolatban, de az előző negyedévhez képest jelentős javulást figyelhetünk meg ezen a téren. A közterhekkel kapcsolatos várakozások az előző időszak -75 pontos értéke után -44 ponton zártak márciusban, míg a gazdaságpolitikáról szóló részindex 11 pontos javulást követően érte el a -42 pontos értéket. A legutóbbi parlamenti választások óta ez a legmagasabb érték ezen a két területen.

Még mindig a közterhek növekedésétől tartanak leginkább a kkv-k, de a drasztikus, 5 százalék feletti növekedésre számítók aránya jelentősen csökkent, és 2008 első három hónapjában nőtt azok aránya, akik változatlan terhekre vagy a terhek csökkenésére számítanak. A legnagyobb bizalom-javulás a 300-700 millió forint közötti nettó árbevételű cégek körében figyelhető meg, akik esetében a -12 pont kétéves csúcsérték.

A legnagyobb romlás a részindexek közül a monetáris politika területén mutatkozott. Érdekes, hogy az ipari vállalkozások számítanak leginkább arra, hogy tovább gyengül a forint (55 százalék vár pénzromlást), míg a kereskedelmi cégek a legoptimistábbak ezen a téren (12 százalékuk gondolja úgy, hogy erősödni fog a forint). A vártnál kisebb mértékben csökkenő infláció, valamint az egész világon jellemző forráshiányos helyzet miatt a vállalkozások továbbra is növekvő hitelkamatokra számítanak (az előző időszakban mért 43 százalékhoz képest a vezetők 50 százaléka várja a vállalati hitelkamatok rátájának növekedését).

Az elkövetkezendő időszakban a vállalatok többsége, mintegy 69 százaléka tervez valamilyen beruházást. A kereskedelmi szektorban (62 százalék) és a középvállalkozásoknál (63 százalék) figyelhető meg a legkisebb beruházási hajlandóság. A legnagyobb arányban továbbra is informatikai fejlesztésekre készülnek a kkv-k (38 százalék), ezt követi a gépekbe (34 százalék) és a gépjárművekbe (20 százalék) történő beruházás szükségessége.

A cégek innovációs, piacbővítési szándékai pozitív irányba változtak az elmúlt negyedévben. A versenyhelyzetből adódó innovációs kényszer hatására a kkv-k 64 százaléka tervez valamilyen lépést (profilváltást, termékfejlesztést vagy piacbővítést). Ez az arány a kereskedelemben a legnagyobb (69 százalék), és a mezőgazdaságban a legalacsonyabb (52 százalék).

A megkérdezett cégek 48 százaléka tartja reálisnak, hogy EU-s támogatásokhoz jusson hozzá. A mezőgazdaságban működő vállalatok továbbra is kiemelkedően bizakodóak e téren, 78 százalékuk tartja elképzelhetőnek a pályázati sikert. Ezen a téren a nagyobb vállalkozások optimistábbak, a kereskedelmi és szolgáltató cégek viszont pesszimistábbak az átlagnál. Ennek oka talán az önerő hiányában és a gyakorlatlanságban keresendő, így számukra fokozottan fontosak a kiegészítő források. Érdekes, hogy a vállalkozások közül többen tartják reálisnak a pályázati pénzekhez való hozzájutást, mint ahányan egyáltalán találkoztak a számukra releváns pályázati lehetőséggel.

A K&H Bank és a GfK Hungária Piackutató Intézet 2004 óta méri fel negyedévente a kis- és középvállalatok (700 millió forint nettó éves árbevételt meg nem haladó társas vállalkozások) gazdasági eseményekkel kapcsolatos várakozásait. A kutatás eredményét a K&H kkv bizalmi index foglalja össze, amelynek értékét -100 és +100 között állapítják meg az eredményektől függően. Az országosan 700 vállalkozás megkérdezésén alapuló legfrissebb felmérés 2007. december 1. és 11. között készült. A kutatás során a Bank és a kutatóintézet a kisvállalkozások vevői és szállítói kapcsolatait, a vállalati gazdálkodást, a közterhekkel kapcsolatos várakozásokat, a kormányzati gazdaságpolitika megítélését, a versenytársakat, az európai uniós terheket és lehetőségeket, a monetáris gazdaságpolitika alakulását, a munkaerőpiaccal kapcsolatos meghatározó elemeket és a bankok finanszírozási szerepvállalását vizsgálta.