2008 tavaszán a világgazdaság krízis-helyzetbe került. Ennek hátterében a magas és emelkedő élelmiszer-, nyers- és fűtőanyag-árak, a dollár gyengülése, az amerikai gazdaság recessziójának veszélye (vagy ténye) és a nemzetközi pénz- és tőkepiaci turbulenciák húzódnak meg. A portfolióválság hitel- majd likviditási krízisbe ment át, s pánik nélküli folyamatos bizalmatlanságot és esést okoz a pénz- és tőkepiacokon.
Mindez – a túlfűtött belpolitikai küzdelemmel együtt – nehezíti a konvergencia-program végrehajtását. Az árfolyam 2008 első negyedévében a korábbinál 4%-kal gyengébb szinten stabilizálódott, miközben a régió többi valutája erősödött. A forint árfolyama tartósan 2008 második felében erősödhet, amennyiben újabb nemzetközi sokkok nem történnek. A tavalyinál gyengébb, éves átlagban 257 forint/euró kurzus valószínű. A 10 éves állampapír kamatfelára 2007 augusztusa óta 200 bázispontról 380 bázispontra ugrott, míg a többi visegrádi országé jóval alacsonyabb szintről csak kb. 50 bázisponttal emelkedett. Vagyis az elmúlt fél évben Magyarország megítélése romlott. A tovább javuló belső és külső egyensúly, az infláció csökkenése, a nem túl gyors bérkiáramlás és a következő évek szigorú államháztartási tervezését elősegítő, törvénybe foglalt fiskális szabályok megalapozhatják a kamatok második félévtől lehetséges csökkentését. Addig azonban időleges kamatemelés valószínű. Az év végi alapkamat 7-7,5% lehet. Ez a tavalyival azonos szint, miközben az infláció az év végére 2,5 százalékponttal csökkenhet.
Az infláció 2008 átlagában 6-6,5%-ra lassul. Az élelmiszerek és a háztartási energiahordozók ára azonban bőven 10% fölötti ütemben emelkedik (a gáz ára főleg a világpiaci drágulás miatt akár 30%-kal, a villamos energiáé kb. 10, a távfűtésé az év második felében 10-15%-kal emelkedhet). Az infláció a 2007 végi 7,4%-ról 2008 végére 5% környékére mérséklődik. Az üzleti szféra bruttó bérnövekedése az OÉT által javasolt 5-7,5%-os sáv felső értékénél kissé magasabb, 8%-os, a közszféráé 7%-os lesz. A bruttó és a nettó keresetek növekedése között közel 1 százalékpontos eltérés várható. Így 2008-ban kb. 6,2%-os infláció mellett a reálkeresetek 0,5-1%kal emelkednek. A nyugdíjak reálértéken 1%-kal nőnek. A vállalkozási szektorban a foglalkoztatás enyhén nő, a költségvetésiben csökken. A 2007 végén megemelkedett munkanélküliségi ráta az év végére kissé, 7,5%-ra csökken.
A gazdasági növekedés üteme 2008-ban is messze elmarad a többi új EU-tagállamétól. Ráadásul a gyorsulás az I. negyedévben még nem lesz érzékelhető. Az agrárszféra időjárási okok miatti 2007-es visszaesésének ellentételeződése csak a nyári hónapoktól lehetséges. A közszolgáltatások és a kiskereskedelem csökkenése tavaly az első negyedév után lett markáns, így az év elején a bázis még viszonylag magas. Az építőipar újraéledését segítő EU-támogatások hatása is inkább csak a nyár elejétől várható. Ugyanakkor az iparban a romló európai konjunktúra alapján - a kedvező januári adat ellenére - inkább a tavalyi utolsó hónapok 5-6%-os növekedéséhez hasonló dinamika feltételezhető. Továbbra is viszonylag kedvező fejlődés várható az üzleti szolgáltatások többségében. 2008-ban a GDP egésze 2,5-3%-kal, a mezőgazdaságon és a közszolgáltatásokon kívüli szektorok együttes teljesítménye 3,3%-kal nő. Miként a 2007. évi lassulásban, úgy a 2008. évi gyorsulásban is nagy a nem ismétlődő tényezők szerepe.
|