Tavaly a GDP-arányos államháztartási deficit a 2006. évi 9,2%-nál és az előirányzott 6,8%-nál jóval kisebb, 5,7% volt. A 2006-hoz viszonyított egyenlegjavulás mintegy fele a növekvő bevételek, egy-egy negyede pedig a kisebb beruházási, illetve közszolgáltatási kiadások eredménye. Az egyszeri, 2008-ban jórészt nem ismétlődő kiadások miatt a valóságos egyensúly ennél is kedvezőbb. A külső egyensúly is jelentősen javult. Az export az importnál jóval gyorsabban bővült, az áruforgalmi deficit a 2006. évi 2,4 milliárd euróról 0,3 milliárdra csökkent. A magyar gazdaság külső finanszírozási igénye 2007-ben 3,9 milliárd euróra, a GDP 3,9%-ára mérséklődött.

A gazdasági növekedés viszont negyedévről negyedévre, a II. félévben már 1% alá csökkent. A 2007. évi 1,3%-os GDP-bővülés nemcsak a 2006. évi 3,9%-nál sokkal kisebb, de az EU27 2,9%-os átlagánál is. A növekedés látványos lefékeződésének tényezői a következők:

Végeredményben az ipar (főleg az export révén), a szállítási ágazat – főleg a közúti tranzitszállításokra alapozva –, a távközlés, a belföldi turizmus és az üzleti szolgáltatások viszonylag dinamikusan fejlődtek. A közszolgáltatások teljesítménye viszont csökkent, az építőipar és a mezőgazdaság teljesítménye drasztikusan zuhant. A magágazatok – vagyis a közszolgáltatások és mezőgazdaság nélküli tevékenységek – GDP-termelése 2,9%-kal emelkedett. A 2000-2006-os évek 4,5%-os átlagához képest az ütemcsökkenés itt is markáns.

A háztartások végső fogyasztása 2,1%-kal csökkent, ezen belül a vásárolt fogyasztás csak 0,3%-kal. A visszaesést alapvetően az egészségügyi, oktatási, önkormányzati juttatások közel 9%-os csökkenése okozta. A beruházások 2007-ben gyakorlatilag stagnáltak. A feldolgozóipari beruházások az alacsony bázishoz képest 24%-kal emelkedtek, a növekmény mintegy fele kapcsolódik a Hankookhoz. Az EU-források felhasználása, lényegében csak a 2004-2006-ról áthúzódó projektek finanszírozását jelentette. A munkanélküliségi ráta 2007 folyamán jellemzően alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál, a IV. negyedévben azonban 7,7%-ra ugrott. A költségvetési szektorban foglalkoztatottak száma az elmúlt másfél évben közel 100 ezer fővel csökkent.

A bruttó átlagkereset 2007-ben 8,0%-kal (a nettó 2,8%-kal) nőtt. Az üzleti szférában 9,1%, a költségvetési szektorban 6,4% volt a növekedés. A reálbér statisztikailag kb. 4,8%-kal, a fehéredés hatását is figyelembe véve az üzleti és a közszférában egyaránt mintegy 6%-kal mérséklődött. (Az egyik legsikeresebb reformlépés a „zsebbe fizető” ágazatok – építőipar, vendéglátás, kereskedelem – kifehérítése területén történt.)

A nyugdíjak reálértéke összességében 1,5%-kal csökkent.

Az energia-, nyersanyag- és mez+gazdasági termékek drasztikus áremelkedésén keresztül az egész világot inflációs sokk érte. A hazai fogyasztói árak emelkedése a 2007. márciusi 9%-os csúcspont után lassult. Októberben a dezinflációs folyamat megtorpant, decemberre 7,4%-ra ment fel az infláció, ezzel a 2007. évi áralakulás „kétpúpúvá” vált. (Az éves átlag 8,0% lett.)

Az euró árfolyama 2007 átlagában 251 volt, vagyis a forint visszaerősödött a 2003-2005-ös évek átlagára. A kamatcsökkentési folyamat azonban 7,5%-os alapkamatnál megrekedt. 2008 első hónapjaiban, a világméretű pénzügyi krízis kiszélesedésével, a befektetők kockázatvállalási hajlandóságának zuhanásával párhuzamosan a forint ellen spekuláció indult. A Monetáris Tanács – a kormánnyal egyetértésben – a forint árfolyamsávjának eltörléséről döntött. Az árfolyam ingadozás nem szűnt meg.

A magas és emelkedő élelmiszer-, nyers- és fűtőanyag-árak, a dollár gyengülése, az amerikai gazdaság recessziójának veszélye (vagy ténye) és a nemzetközi pénz- és tőkepiaci turbulenciák miatt 2008 tavaszán a világgazdaság krízis-helyzetbe került. A portfolióválság hitel-, majd likviditási krízisbe ment át, s pánik nélküli folyamatos bizalmatlanságot és esést okoz a pénz- és tőkepiacokon. A recesszió elhárítása érdekében a Fed nagy lépésekkel 5,25%-ról 2,25%-ra mérsékelte irányadó kamatlábát és likviditást bővítő intézkedéseket tett. Az EKB nem változtatott kamatán, a 3% fölé emelkedett infláció leszorítását tekinti egyetlen feladatának.

A pénzügyi válság és az amerikai (esetleges) recesszió érinti az EU-t, de nem drasztikusan. Az olajtermelő és az ún. BRICs országok (Brazília, Oroszország, India, Kína) továbbra is gyors fejlődésükkel stabilizáló hatást gyakorolnak a világgazdaságra. Az USA átmeneti recesszió után 2008-ban kb. 1%-kal növeli GDP-jét. Az EU27 növekedése a 2007. évi 2,9%-ról idén várhatóan 2%-ra lassul, miközben inflációja 2,3%-ról 2,9%-ra gyorsul. A kőolaj-ár (Brent, éves átlag) 72,7 dollár/hordóról 95-re nő, a dollár pedig a tavalyi 1,37-ről kb. 1,5-re gyengül az euróval szemben. (Ez dollárban 30%-os, euróban kb. 20%-os olajár-emelkedést
jelent.)

A GKI konjunktúra-indexe 2006 nyár vége óta némi hullámzás mellett stagnál. A fogyasztók nem tartanak újabb megszorítástól, bár még nem is érzik helyzetük javulását. Az üzleti szférában az ipari cégek várakozásai 2007 közepéig nagyon optimisták voltak, ezt követően azonban októberig romlottak, azóta erős hullámzás mellett stagnálnak. A másik, viszonylag optimista ágazat az üzleti szolgáltatásoké.

Az építőiparban és a kereskedelemben nagymértékben romlottak a várakozások, de a jelek a növekvő pesszimizmus időszakának végére utalnak.

A kormány deklarálta az eddigi gazdaságpolitika melletti elkötelezettségét: a konvergencia-program és a reformok továbbvitelét. Ugyanakkor a reformfolyamat előrehaladása láthatóan felemás, számos hibával terhelt, s nem utolsó sorban komoly politikai és társadalmi ellenállásba ütközik. A népszavazás létrejöttének körülményeit, illetve eredményét figyelembe véve aligha lehet számítani a belpolitikában a két fő politikai erő közötti normálisabb együttműködésre. Emiatt a gazdaságpolitika rendkívül rossz hitelességi környezete nem tud javulni. Ezt is tükrözi a legutóbbi negatív hitelminősítői értékelés.

2008-ban a belső és külső egyensúly jelentősen tovább javul. Bár az első negyedév növekedése még nagyon szerény lesz, 2008 végére a magyar gazdaság kijön a tavalyi növekedési „gödörből”. Az infláció azonban csak az év végén lassul számottevően. Ha addigra a világgazdaság stabilizálódik, a kamatok csökkennek, a forint erősödik. A 2008-as költségvetési törvény egyensúlyban lévő elsődleges egyenleget és 4%-os hiányt célozott meg.

A GKI előrejelzése szerint a deficit ennél egy hajszállal kisebb, 3,9% körüli lesz. Az államadósság a tavalyihoz hasonlóan, 65-66% között alakul. A romló európai konjunktúra és az első félévben hiányzó mezőgazdasági árualap következtében a kivitel dinamikája a 2007. évi 15%-ról 10%-ra csökken, az importé 11,4%-ról 8%-ra. Az olló záródásában szerepe lesz a beruházások kezdődő élénkülésének, a fogyasztás lassú emelkedésének. Főleg az energiaárak emelkedése miatt a cserearányok 1%-kal romlanak. Az EU forrás a 2007. évi nettó 1,1 milliárd euróról csak 1,5 milliárdra emelkedik. A nemzetgazdaság külső finanszírozási igénye 3,5 milliárd euróra, a GDP 3,3%-ára mérséklődik.

A gazdasági növekedés üteme 2008-ban is messze elmarad a többi új EU tagállamétól. Ráadásul a gyorsulás az I. negyedévben még nem lesz érzékelhető. Az agrárszféra időjárási okok miatti 2007-es visszaesésének ellentételeződése csak a nyári hónapoktól lehetséges. A közszolgáltatások és a kiskereskedelem csökkenése tavaly az első negyedév után lett markáns, így az év elején a bázis még viszonylag magas. Az építőipar újraéledését segítő EU támogatások hatása is inkább csak a nyár elejétől várható. Ugyanakkor az iparban a romló európai konjunktúra alapján egyelőre a tavalyi utolsó hónapok 5-6%-os növekedéséhez hasonló dinamika feltételezhető. Továbbra is viszonylag kedvező dinamika várható az üzleti szolgáltatások többségében. 2008-ban a GDP egésze 2,5-3%-kal, a mezőgazdaságon és a közszolgáltatásokon kívüli szektorok (a „magágazatok”) együttes teljesítménye kb. 3,3%-kal nő. Míg tehát a GDP egésze kb. 1,5 százalékponttal, a magágazatok fejlődése csak mintegy 0,5 százalékponttal gyorsul 2007-hez képest. Miként a 2007. évi lassulásban, úgy a 2008. évi gyorsulásban is nagy a nem ismétlődő tényezők szerepe.

Az infláció 2008 átlagában 6-6,5%-ra lassul. Az élelmiszerek és a háztartási energiahordozók ára azonban bőven 10% fölötti ütemben emelkedik (a gáz ára főleg a világpiaci drágulás miatt akár 30%-kal, a villamos energiáé kb. 10, a távfűtésé az év második felében 10-15%-kal emelkedhet). Az infláció a 2007 végi 7,4%-ról 2008 végére 5% környékére mérséklődik. Az üzleti szféra bruttó bérnövekedése szinte mindig magasabb az OÉT által javasolt sáv felső értékénél, ez a sáv idén 5-7,5%-os.

A GKI itt 8%-os, a közszférában 7%-os bérnövekedésre számít. A bruttó és a nettó keresetek növekedése között közel 1 százalékpontos eltérés várható. Így 2008-ban kb. 6,2%-os infláció mellett a reálkeresetek 0,5-1%kal emelkednek. A nyugdíjak reálértéken 1%-kal nőnek. A háztartások nettó pénz-megtakarítási rátája a 2007. évi 1,8%-ról a GDP 1,5%-ára csökken. A vizitdíj eltörlése nyomán nő az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele. A vállalkozási szektorban – némi fehéredést feltételezve – a foglalkoztatás enyhén nő, a költségvetésiben mérséklődik. A 2007 végén megemelkedett munkanélküliségi ráta az év végére kissé, 7,5%-ra csökken. A beruházások a tavalyi stagnálás után 4%-kal nőnek, főleg a feldolgozóipar, az ingatlanszektor és részben az EU támogatta fejlesztéseknek köszönhetően. Az állami-önkormányzati fejlesztések visszaesése mérséklődik, az üzleti szféra beruházásai 5% feletti ütemben bővülnek. A lakásépítés stagnál.

Az augusztusi jelzálogpiaci problémák közvetlenül nem, de áttételesen jelentősen érintették a magyar pénz- és tőkepiacot. Az árfolyam 2008 első negyedévében a korábbinál 4%-kal gyengébb szinten stabilizálódott, miközben a régió többi valutája erősödött. A forint árfolyama tartósan 2008 második felében erősödhet, amennyiben újabb nemzetközi sokkok nem történnek. A tavalyinál gyengébb, éves átlagban 257 forint/euró kurzus valószínű. A 10 éves állampapír felára 2007 augusztusa óta 200 bp-ról 380 bp-ra ugrott, míg a többi visegrádi országé jóval alacsonyabb szintről kb. 50 bp-tal emelkedett. Vagyis az elmúlt fél évben Magyarország megítélése romlott.

A tovább javuló belső és külső egyensúly, az infláció csökkenése, a lassuló bérkiáramlás és a következő évek szigorú államháztartási tervezését elősegítő, törvénybe foglalt fiskális szabályok megalapozhatják a kamatok második félévtől lehetséges csökkentését. Addig azonban időleges kamatemelés valószínű. Az év végi alapkamat 7-7,5% lehet. Ez a tavalyival azonos szint, miközben az infláció 2,5 százalékponttal csökken az év végére.