A mezőgazdasági gépberendezések beszerzésére kiírt pályázatokon a lízing konstrukció igénybevételével olyan kisvállalkozások is indulhatnának, amelyek méretük miatt kiesnek a hitel alapú finanszírozásból. „Ha az illetékes minisztérium tovább húzza az időt és nem lép egy-két héten belül, az idei évre meghirdetett támogatásoknál ismét kimarad a lízing a finanszírozásból, s ezzel a leginkább rászoruló, tőkeszegény kisvállalatok esnek el a fejlesztési forrásoktól.” – figyelmeztet Lévai Gábor, az ügyet felkaroló Lízingszövetség főtitkára.

A lízing konstrukció vitathatatlan előnye az uniós pályázatoknál a kis- és középvállalkozások számára, hogy itt maga az eszköz az ügylet fedezete, s a finanszírozott gép rendszerint kitermeli saját lízingdíját. Épp ezért nincs szükség más biztosítékra, elegendő akár alacsonyabb önerő, vagy lehetőség van hosszabb futamidőre. A lízingfinanszírozás olcsóbb és gyorsabb is, mint a bankhitel, mivel itt nincs szerződéskötési díj, rendelkezésre tartási jutalék, de közjegyzői ellenjegyzés sem szükséges, amivel megtakarítható a jelentős közjegyzői díj, valamint a több hetes késedelem, amivel ez együtt járhat.

A vonatkozó uniós jogszabály magyarra fordításakor vétett hibát – a lízing helyett bérlet szerepelt – a Magyar Lízing Szövetség azonnal, még 2007. januárjában jelezte az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnak, majd később a Külügy Minisztériumnak, ám mint kiderült, ettől függetlenül is alkalmazható lett volna a lízing a társfinanszírozott mezőgazdasági berendezésekre vonatkozó pályázatokon, mivel az eredeti uniós jogszabályban helyesen szerepelt a zárt végű pénzügyi lízing kifejezés. A Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium azonban óvatos volt, és kivárt, de 2007. szeptemberére a helyes fordítás is megjelent az EU hivatalos lapjában. Innentől tehát a lízingfinanszírozás hivatalosan is zöld utat kapott. Az illetékes államtitkár 2007 januárjában tett állásfoglalása szerint a lízing is alkalmazható a mezőgazdasági gépek társfinanszírozásához, de csak 2008-tól, addig néhány technikai problémát kell áthidalni. Erre vonatkozóan a Lízing Szövetség kidolgozott egy egyszerű megoldást, ami mindössze egyetlen rendelet módosítását igényelné, s ezt követően a pályázati folyamatban semmilyen fennakadást nem okoz a lízing, ugyanúgy intézhető a finanszírozás, mint az elmúlt évben több mint ötezer ügyfél agrárberuházásaira fordított 64 milliárd forintnyi kihelyezés esetében.

„A minisztérium elvileg tehát egyetért a lízing társfinanszírozással az EU-pályázatokon, de a megvalósításhoz szükséges utolsó kicsi lépést egy másfél éve húzódó procedúra végén, úgy látszik, mégsem hajlandó megtenni. Ez pedig a versenysemlegesség határait feszegeti, hiszen a lízing ugyanúgy alkalmas a finanszírozásra, mint a bankhitel, - ha minden így marad - mégsem alkalmazható a gépbeszerzési pályázatokon.” – hangsúlyozza Hordós Zoltán, a Lízingszövetség Eszköz Bizottságának elnöke.

Annál is inkább érthetetlen a lízing diszpreferáltsága, hiszen a korábbi támogatási rendszerekben 1998 és 2003 között a pénzügyi lízing volt a kedvelt támogatási forma, olyannyira, hogy a lízingbevevő még 40 százalékos kamattámogatásban is részesült a lízingkonstrukció megfizetett kamata után. A kormány, a minisztériumok illetve az irányító hatóságok elmúlt években tapasztalt diszkriminatív intézkedései miatt azonban Magyarország jóval elmaradt az uniós átlagtól, ahol a kis- és középvállalkozások finanszírozásában népszerű eszközlízing részesedése 35 százalékos. A magyar átlag ennek kevesebb, mint fele, mindössze15 százalékos. De a környező országokhoz képest is rosszul állunk, hiszen ugyanez az arány Lengyelországban 27 százalék, Horvátországban 24, Csehországban és Szlovákiában 25 százalék, s még Romániában is eléri a 22 százalékot.

A kis- és középvállalkozások súlya a lízing portfólióban – a pályázati rendszer deformáltsága miatt - nálunk 36 százalék, szemben az EU 47 százalékos részesedésével. A környező országokhoz képest nálunk a legalacsonyabb az eszközfinanszírozás súlya a GDP arányában is, 0,7 százalék, míg a környező országokban 2 százalék körül alakul. Ezek az arányok annál is inkább érthetetlenek, mivel a konstrukciók valamennyi országban teljesen megegyeznek, EU konformak, akár a futamidő, az önerő, vagy a tőkelefutás tekintetében.