Átlagon felüli növekedési ütemet ígér az elkövetkezendő évtizedre Délkelet-Európa bankszektora: az alacsony penetráció miatt erőteljes növekedési ütem várható. Több éves rendezetlenség után a bankszektor stabilizálódott. A külföldi szereplők megjelenése növeli a bankok iránti bizalmat, akik leginkább a román BRD GSG, a Banca Transilvania és a szerb AIK Banka után érdeklődnek.

A délkelet-európai bankszektor a kilencvenes években tapasztalt, több évig tartó rendezetlenség után mára stabilizálódott. Megtörtént a kereskedelmi bankok és a jegybank szétválasztása, a kamatlábak liberalizációja, a hitelportfoliók megtisztítása, az állami tulajdonban lévő bankok és az általuk kiszolgált vállalati hitelfelvevők átszervezése és privatizálása, valamint a bankrendszer megnyitása a magán és külföldi vállalkozások előtt.

A régió bankszektorának túlnyomó többségét külföldi tulajdonban álló pénzintézetek birtokolják, amelyek összehasonlítási alapul is szolgálnak a belföldi tulajdonosok kezében lévő pénzintézetek számára. Az EU-csatlakozás nyomán számos délkelet-európai országban megerősödött a jogbiztonság és a politikai rendszer stabilitása, amely további gazdasági növekedést eredményezett.

A bankszektor áttekintése
A régió bankszektorainak hangulatát az amerikai másodlagos jelzálogpiaci válság és annak a világgazdaságra, ezen belül is a bankszektorra tett hatásai uralják. Számos amerikai és nyugat-európai piaci szereplőtől eltérően a délkelet-európai bankok semmiféle kitettséggel nem rendelkeznek sem a másodlagos jelzálogpiacra, sem az ezzel összefüggő befektetésekre vonatkozóan, tehát semmiféle veszteségleírást nem kellett végrehajtaniuk. A finanszírozási oldalon azonban a válság érzékenyen érintette az euró likviditását. Például, a három hónapos Euribor kamatláb a 2007 év elejei 3,725 százalékról 63 bázispontot emelkedve 4,355 százalékra nőtt mostanáig, de december során még 100 bázispontnál nagyobb különbség is előfordult. Ez azt jelenti, hogy a forrásköltségek emelkedése problémaként jelentkezett az elmúlt hónapok során, hiszen így nehezebb ésszerű áron fenntartani a növekedés mértékét.

„Megvizsgáltuk a különböző bankpiacokon a hiteleknek a betétekhez viszonyított arányát, majd felosztottuk őket biztonságosan és kevésbé biztonságosan finanszírozott piacokra” – mondta Günter Hohberger, az Erste Bank Csoport pénzintézeti elemzője. 2006-ban a délkelet-európai bankszektorok finanszírozási minősége széles skálán mozgott, az albániai 61 százalékos hitel/betét aránytól egészen a Horvátországban és Szerbiában mért 108, illetve 107 százalékos értékig.

„A hitelezésben tapasztalt növekedést megvizsgálva a román és a bolgár hitelpiac bővülése lenyűgöző, hiszen előbbi év/év alapon 64 százalékos növekedést, az utóbbi pedig 67 százalékos bővülést produkált, szintén éves összehasonlításban. A növekedés oroszlánrészét Romániában a lakossági hitelek tették ki (83 százalék év/év alapon), Bulgáriában pedig a vállalati hitelállomány bővült 77 százalékkal az előző évhez viszonyítva. Azonban a hitelállomány növekedése nem járt együtt az eszközállomány expanziójával, így a hiteleknek a betétekhez viszonyított aránya mindkét országban jelentősen megnövekedett. A hitelállomány erőteljes bővülésének okát a devizahitelezés több mint 80 százalékos erősödése jelentette (igaz, nagyon alacsony szintről indulva), amely a helyi devizákhoz képest olcsó euró- és svájci frank hitelek nyomán alakult ki” – tette hozzá Hohberger.

Az elmúlt hónapokban Románia a figyelem középpontjába került magas folyó fizetési mérleg hiánya és ennek a bankszektorra gyakorolt hatásai miatt. A deficittel kapcsolatban az Erste Bank elemzői kitartanak korábbi álláspontjuk mellett, amely szerint a helyzet valóban súlyos, de nem annyira, mint amilyen komolynak első pillantásra látszik. A deficit szerkezete szilárdnak tűnik: a működőtőke-beáramlás és a külföldön dolgozó munkaerő átutalásai táplálják csökkenő belföldi fogyasztás mellett.

A bankszektor penetrációs rátája Kelet-Közép-Európában
Számos kelet-közép-európai országban a hitelek alacsony fokú térhódítása szolgál alapul a hitelállomány erőteljes bővüléséhez. A legtöbb vizsgált országban a hitelállomány növekedésének fő motorját a jelzálog alapú és a fogyasztási hitelek jelentik, amit csökkenő munkanélküliség és az egy főre eső GDP növekedése táplál, valamint az ennek nyomán felfutó kereslet a fogyasztási cikkekre és a lakóingatlanokra.

„Számításaink szerint az összes kelet-közép-európai ország kihasználja majd felzárkózási potenciálját, amelynek eredményeként ezek a gazdaságok átlag feletti növekedési ütemet produkálhatnak akár egy évtizeden át. Rögtön szembetűnik ez a lenyűgöző potenciál, ha a bankszektor mérlegfőösszegét a GDP arányában, a nem pénzügyi szektor teljes hitelállományának a GDP-hez viszonyított arányát, vagy a nem pénzügyi szektor teljes betétállományának a GDP-hez viszonyított arányát vizsgáljuk” – állítja Gernot Jany, az Erste Bank Csoport másik pénzintézeti elemzője.

Az Erste Bank elemzői a betétállomány növekedése szempontjából is fenntartják véleményüket, ez ugyanis kulcsszerepet játszik majd a délkelet-európai bankok finanszírozásában. „A betétállomány viszonylag magas szinten áll például Csehországban, Horvátországban és más feltörekvő országokban, de még mindig sok pénzt tartanak az emberek a párnacihában. Számításaink szerint a pénzintézetek a bankokba vetett bizalom erősödésével párhuzamosan szépen kiszorítják a malacperselyeket a háztartásokból” – jósolja Gernot Jany.