2008-ban a világgazdaság növekedési tartalékai elsősorban Ázsiában, ezen belül Kínában találhatóak, az iparilag fejlett országok lassulással számolhatnak. A magas olaj- és élelmiszerárak hatására az inflációs folyamatokban is felfelé mutató kockázatok vannak jelen. A magyar gazdaság nehezen törhet ki a 2007-ben kialakult helyzetből, amelyet drasztikusan lassuló gazdasági növekedés és növekvő infláció jellemzett. A hazai részvénypiacon nem várható jelentős áremelkedés, a forgalom zömét adó blue chipek közül jelenleg csak a Richter kecsegtet valódi növekedéssel.

A gazdasági növekedés motorja Ázsia. A kínai gazdaság növekedési üteme szinte megállíthatatlan az eddigi jegybanki intézkedések ellenére is, 2008-ban ugyan kismértékben mérsékeltebb, de még mindig kétszámjegyű növekedés várható. Kína már a világ GDP-jének több mint 15%-át adja, évről évre megközelítve az USA 19,7%-os részarányát. 2007-ben a kínai jegybank hatszor szigorította az irányadó rátát a túlfűtött gazdaság és a közben tízéves csúcsszintre emelkedő infláció megfékezése érdekében. A kamatemelések folytatódhatnak, így az alapkamat 2008 második negyedévében már 8% fölé emelkedhet. Mindez azonban korántsem fékezi jelentősen a gazdaságot, így éves szinten 10 százalékot meghaladó GDP-bővüléssel számolhatunk.

Az Egyesült Államokban lassulás várható. 2008-ban a világgazdaság egyik legfontosabb motorja, az Egyesült Államok lassuló növekedéssel kénytelen szembenézni a jelzálog- és lakáspiaci válság elhúzódó hatásai miatt. A lakossági fogyasztás mérséklődése már a Fed által előre jelzett, éves átlagos 1,8%-os GDP-növekedés elérését is veszélyeztetheti, ami azért is említésre méltó, mivel az amerikai gazdaság adja a világgazdasági növekedés 25-30%-át. Az amerikai jegybank kamatcsökkentései, melyek a hitelezési válság enyhítésére és a részvénypiacok „megóvása” érdekében történhetnek, az olajárak magas szintjével párhuzamosan fokozott kockázatot jelentenek az infláció elszabadulására nézve, ami a kamatcsökkentés azonnali folytatódását sem indokolná, ezt csak a második negyedévre jósoljuk. A piac azonban már januárra áraz egy legalább 25 bázispontos kamatcsökkentést, a jelenlegi 4,25%-os szintről.

Olaj: nem megy 90 USD alá. A 100$-os árszintről még 2007 decemberének végén csak sejthettük, hogy elérhető közelségbe kerül, 2008 elején – amint azt korábban feltételeztük – el is érte a 100$-t, majd pedig nagyon gyorsan vissza is fordult az árfolyam. 2008 második negyedévéig a határidős kontraktusok szerint megmaradhat a 90$ feletti árszint. Csak 2008 második negyedévében eshet a kurzus tartósabban először 97$, majd pedig 96,5$ alá. A jelenleg feltételezhető korrekciós szakasz egészen 2008 novemberéig tarthat, amikor a hurrikánszezon, az időjárás hidegebbre fordulása, és az átlagosnál több üzemanyag-felhasználás miatt emelkedés indulhat. Ekkorra 93$-87$-os árszintekhez érünk a jelenlegi gazdasági és olajpiaci trendeket figyelembe véve. Az EIA és az OPEC prognózisai is arról szólnak, hogy legkorábban 2008 második negyedévében számíthatunk korrekcióra, s novemberben pedig egy újabb árfolyam-emelkedésre.

Arany: nyerő lehet 2008-ban. Az arany spot árfolyama a 870$-os szintet jóval korábban elérte, a korábban becsült árfolyamszinteket itt is felfelé kell korrigálnunk. 2008 januárjában 863-865$ körüli átlagos árfolyamszintekre számíthatunk, s az emelkedő trend 2008-ban végig kitarthat. Az is valószínűsíthető, hogy a fontosabb valutákat tartalmazó kosárral szembeni árfolyamot jelképező dollár-index értéke az arany árfolyammozgásának a tükörképe lehet, azaz annak erősödése időszakában csökkenés (73-as értékig), míg csökkenése estén erősödés (74,5 értékig) várható.

Erős euró, növekvő inflációs kockázatok. Az eurozóna növekedését a várhatóan tovább erősödő euró foghatja vissza, mivel ebben a helyzetben romlik az exportálók jövedelmezősége. A kedvező inflációs folyamatok megtörni látszanak, a már hónapok óta az árstabilitás 2%-os szintje fölé emelkedő infláció (decemberi előzetes: 3,1%) és a hitelkínálat magas szintje megnehezíti az Európai Központi Bank várható kamatdöntéseit. Ezek az adatok a további kamatemelés mellett szólnának, azonban a magasabb kamatszinttel már a növekedési kilátásokat is figyelembe kell venni, így egy bizonyos ideig vélhetően kivárás lesz jellemző az újabb kamatváltoztatás előtt.

Stagflációs veszélyek a magyar gazdaságban. A konvergencia programban meghatározott növekedési pálya elnyújtottan valósul meg. A világgazdasági növekedés ütemének lassulásával kapcsolatos kockázatok és várakozások szintén a potenciális növekedés szintjének fenntarthatóságát kérdőjelezik meg. A növekedési prognózist ennek alapján 0,2 százalékponttal csökkentettük 2007-re, az idei évre átlagosan 2,3%-os GDP-növekedéssel számolunk.
Az infláció várt alakulásának megítélésekor, véleményünk szerint fontos figyelembe venni azokat a kockázatokat, amelyek a nyersanyagárak emelkedéséből, az élelmiszerárak folytatódó növekedéséből, illetve a bérkiáramlásból adódnak. Utóbbi két tényező kockázatának súlyosságát tovább növeli az, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint 2007-ben ezek a mutatók a tervezettnél lényegesen gyorsabban emelkedtek, s a bérek emelkedése nem magyarázható kizárólag a gazdaság kifehérítése érdekében tett intézkedésekkel. 2008-ban az említett tényezők hatására 5,2%-os éves inflációt várunk.

Költségvetés: megmaradnak a feszültségek. Megítélésünk szerint a 2008-as költségvetés – hasonlóan a 2007-eshez – továbbra sem ad hosszú távú megoldást azokra a problémákra, amelyek a 2006-ban és 2007-ben bevezetett intézkedéseket szükségessé tették. Ezzel együtt nem kérdőjelezzük meg, hogy a költségvetés egyenlege a GDP-hez viszonyítva jelentősen javulhat. A költségvetési korrekció eddig elsősorban a tervezettnél is kedvezőbben alakuló bevételek (elsősorban magasabb adó- és járulékbevételek) hatására és csak kismértékben a kiadások lefaragásán alapult. Ez a folyamat azon felül, hogy visszafogja a foglalkoztatottak növekedését, a gazdasági növekedést is csökkenti.

Jegybanki alapkamat: alig csökken. A jelenlegi piaci várakozások az általunk vártnál kedvezőbb gazdasági környezetet tükröznek, amely szerint az MNB negyedévenként 25 bázispontos csökkentéseket hajthat végre, míg mi az év első felében egyetlen kamatcsökkentést tartunk elképzelhetőnek a jelenlegi információk birtokában. A következő 2-3 hónapban az amerikai hitelpiaci válság, a magas olajárak, az inflációs és növekedési kockázatok, a tovább csökkenő dollár- árfolyam miatt hektikus piaci mozgásokra számítunk. A kockázatvállalási hajlandóság csökkenése egyrészt visszafogja a korábban igen jelentős carry trade által generált többlet pénzmennyiség „bátorságát”, ami jelenleg is megnyilvánul a fokozott állampapír-piaci forgalomban az Egyesült Államok tőkepiacain. Másrészt a befektetők szeméről felszálló „lila köd” mögül egyre inkább láthatóvá válnak a célpiacok (pl. Magyarország) makrogazdasági mutatói, ami óvatosságot, esetleg tőkekivonást generálhat. Nemcsak a hitelfelvétel, de a kölcsön-nyújtás feltételei is nehezednek, ami a tőzsdeindexek emelkedésében a közelmúltig jelentős szerepet játszó vállalatfelvásárlások számát is csökkentheti.

Főbb makrogazdasági mutatók

Hiányzó növekedési sztori. A Budapesti Értéktőzsdén továbbra is „nyomott árakat” eredményeznek a fentebb említett külső tőkepiaci hatások és hazai makrogazdasági körülmények. Ennek bélyegét hordozza magán az OTP és a Richter is, rajtuk kívül nincs növekedési sztori a BÉT-en. A kis kapitalizációjú papírok közül továbbra is a Rába részvényeit favorizáljuk. A következő időszakban a befektetők a deffenzív részvények (gyógyszergyártók, közművek) és a tipikus osztalékpapírok felé fordulnak. Az év első felében - mely hektikusnak ígérkezik - ez a „célpont váltás” igen drasztikus lehet. Fokozhatja ezt a magatartást, ha az bebizonyosodik, hogy az amerikai tőzsdei társaságok eredménynövekedésével kapcsolatos növekedési várakozások túlzóak