Felfelé irányuló trendet vett az infláció a közép-kelet-európai országokban, mivel a ma-gasabb élelmiszer és olajárak pénzromláshoz való hozzájárulása sokkal nagyon a régióban, mint Európa nyugati felében. Az Erste Csoport elemzői azokat a rövid és hosszú távú tényezőket elemezték, amelyek növelték az inflációt ezen országokban az elmúlt hónapokban.

A magasabb fogyasztói árak, különösen a kőolajé, a búzáé és a tejporé az elmúlt hónapokban növelték az inflációt. Miközben a búza és a tejpor iránti globális kereslet növekedése további nyomást gyakorolhat az árakra, a kínálati oldalnak az árak csökkentésén kell dolgoznia, hacsak nem lesz jövőre is aszály. „Várakozásaink szerint az Európai Központi Bank nem reagál majd ezekre a tényezőkre, mivel exogének, és valószínűleg csupán átmeneti vagy egyszeri hatást gyakorolnak az inflációra. A közép-kelet-európai központi bankok részéről azonban várható némi reakció, várhatóan a magasabb fogyasztói árindex” - állítja Juraj Kotian, az Erste Csoport közép-kelet-európai makrogazdasági kutatócsoportjának társvezetője.

A rövidtávú tényezőkön kívül a hosszútávú árkonvergencia is hatással van az inflációra, különösen, ha az új EU tagállamokról van szó. „A közép-kelet-európai árkonvergenciát a jövedelemkonvergencia természetes hatásaként kell tekinteni. A valuta-felértékelődésen alapuló szigorúbb monetáris viszonyok és a kamatláb különbségek nagyobb nyereséget hoznak a közép-kelet-európai országokban befektetőknek” – tette hozzá Juraj Kotian. Bár az áruk és a szolgáltatások összeségében még mindig olcsóbbak, mint a fejlettebb EU tagállamokban, az új tagállamok fokozatosan közelítenek az EU-15 országokban általános árszintekhez. A konvergencia elérése érdekében az árnövekedés általában nagyobb az új tagállamokban, mint a „régi Európában”.

A konvergenciának a nagy részét a valutaárfolyam felértékelődésével érték el, ami növelte a közép-kelet-európai fix pénzügyi eszközökbe való befektetések megtérülését. A konvergencia többi részét a magasabb infláció és az ezzel járó nagyobb kamatlábkülönbségek révén érték el. Mivel a közép-kelet-európai gazdaságok folytatják árkonvergencia folyamataikat, a közép-kelet-európai rugalmas árfolyamokkal történő befektetéseknek is folytatódniuk kell, hogy nagyobb nyereséget hozzanak. A közép-kelet-európai valutákból származó nagyobb nyereség iránti igény segíti a központi bankok dezinflációs törekvéseit, és a nyereség aszimmetrikus elosztását inkább a valutaárfolyam felértéke-lődés felé, nem annyira a kamatlábkülönbségek felé viszi.

A további áremelkedés és a közép-kelet-európai valutákba történő befektetések nyereségessége szempontjából fontosabb a jövedelmek növekedéséhez és az árszínvonal emelkedéséhez kapcsolódó konvergencia. A közép-kelet-európai árkonvergenciát a valutaárfolyam felértékelődés és az inflációs különbség révén érik el – mindkettő elősegíti a közép-kelet-európai valutákba történő befektetéseket. Az inflációkülönbség magasabb kamatlábat jelent, míg a valutaárfolyam felértékelődés közvetlenül nö-veli a valutabefektetések megtérülését. A további árkonvergencia és a szigorúbb monetáris feltételek Közép-Kelet-Európában (a valutaárfolyam felértékelődés és/vagy a magasabb kamatlábak révén) a következő két év folyamán várhatóan évente 2-6 százalékkal növeli a közép-kelet-európai valutákba való befektetések nyereségét. A kivétel Szlovákia, ahol a monetáris politikának az euró átvétele miatt nincs esélye arra, hogy reagáljon az árkonvergenciára.

Az Erste Csoport elemzése szerint „amíg ezek az országok konvergálnak a jövedelmek és az árszintek tekintetében, addig várakozásaink szerint ez a nyereség pozitív marad azokban az országokban, ahol a valutaárfolyam rugalmas szerkezetű és ahol az inflációt tervezik. Előrejelzéseink szerint a legnagyobb nyereség, évente mintegy 6 százalék - beleértve az árfolyam hatását is - a román lejbe való befektetések révén érhető el. Ezt követi a lengyel zlotyba történő befektetés 3,6 százalékkal, a cseh valutába való befektetés pedig várhatóan évi 2,5 százalékot hoz átlagban a 2008-2009-es évek folyamán. Magyarországon körülbelül 2 százalékos nyereség várható, mivel a hanyatló gazdasági növekedés csak szerény lendületet ad az árkonvergenciának, és ez indokolja a monetáris politika szigorítását. A szlovák koronába való befektetés nyeresége várhatóan nulla lesz a 2008-2009-es évek folyamán, mivel az árfolyamot rögzítik és az árfolyam az euróra való áttérés miatt az eurózónához igazodik.”