A GKI Gazdaságkutató Zrt. a Microsoft Magyarország Kft. támogatásával negyedévente publikál olyan indexet, amely egyrészt hazánk versenyképességét a régió országaihoz hasonlítja, másrészt a hazai – tágan értelmezett – üzleti környezetet jellemzi.

A versenyképességi index (VEX) 2007 második negyedévében Romániában számottevően, Ausztriában kissé javult, míg Szlovéniában, Lengyelországban és Csehországban nem változott, Szlovákiában jelentősebben, Magyarországon kissé romlott.
Az üzleti környezetet jellemző index (ÜX) értéke Magyarországon a 2006. első félévi zuhanás, majd a második félévi kisebb ingadozás után 2007. elején jelentősen javult, majd a második és harmadik negyedévben kissé romlott.

1. Versenyképességi index (VEX)

A GKI által negyedévente publikált VEX (versenyképességi index) olyan összetett mutató, amely a vizsgált országok nemzetközi versenyképességét alakító 3 fő tényezőt tartalmazza. A GKI Zrt. a 2006. novemberi első publikáció óta az adatokat frissítette, aktualizálta, s az indexek számításában az egyes tényezőket súlyozottan veszi figyelembe. A három részindex közül az első a makrogazdasági teljesítmény, a második a munkatermelékenység, a harmadik pedig a relatív költség-versenyképesség alakulását írja le (az első kettő súlya külön-külön nagyobb a harmadiknál). Az egyes indexek maguk is összetett mutatók, azaz számos gazdasági adat átlagaként állnak elő. A makrogazdasági teljesítményt a beruházások, az export és a foglalkoztatottság növekedési üteme adja. A munkatermelékenység változásában az egy foglalkoztatottra jutó GDP dinamikája tükröződik. A költség-versenyképesség alakulását a termelői árindex és az egységnyi munkaerőköltség alapú reálárfolyam-index változása érzékelteti. A GKI a VEX-et Magyarország mellett Csehországra, Lengyelországra, Szlovákiára, Szlovéniára, Ausztriára és Romániára is kiszámolja. Magyarország nemzetközi versenyképességének alakulása ezen országokkal – azaz térségi versenytársaival - összehasonlítva értelmezhető.

2007 második negyedévéről vegyes kép látszik: az elemzett hét ország közül kettőnek, Romániának igen jelentősen, Ausztriának kismértékben javult a versenyképességi indexe. Lengyelország, Csehország és Szlovénia relatív pozíciója nem változott, míg Szlovákiában és Magyarországon az index romló versenyképességet jelez.
A VEX tényezői közül a makrogazdasági teljesítmény Romániában kiemelkedő mértékben, Ausztriában és Szlovéniában a románnál lassabban nőtt. A magyar és a lengyel teljesítmény stagnált, a szlovák erőteljesebben csökkent. A gyengülés - vagy inkább a korábbi időszak dinamikájának korrekciója - valószínűleg nem csekély mértékben függ össze azzal, hogy 2007 nyarán a nyugat-európai konjunktúraciklus elérte csúcspontját. A munkatermelékenység 2007 második negyedévében Romániában és Szlovákiában kiugróan, Csehországban és Lengyelországban kisebb mértékben javult, míg Magyarországon, Szlovéniában és Ausztriában kisebb mértékű negatív elmozdulás volt. A költség-versenyképesség mindegyik vizsgált országban romlott, elsősorban a termékegységre jutó bérköltség és a termelői árindex emelkedése miatt. A legnagyobb mértékű költség-versenyképesség romlás a két legdinamikusabban növekvő országban, Romániában és Szlovákiában volt, ahol a gyors GDP-növekedés a jelek szerint az inflációs nyomással és a munkaerőköltségek emelkedésével párosult. A többi országban kisebb mértékben romlott a költség-versenyképesség.

A magyar VEX gyengülése egyrészt a költség-versenyképesség romlására, másrészt a termelékenységnövekedési ütem lassulására vezethető vissza. Ezt nem ellensúlyozta, hogy a vizsgált országok közül a szlovák után legdinamikusabban a magyar kivitel bővült.

2. Üzleti környezeti index (ÜX)

A gazdaság szereplőinek, a vállalatoknak – a versenyben való helytállásuk érdekében – érzékenyeknek kell lenniük a környezetükből érkező jelzésekre. A rugalmas és minél gyorsabb alkalmazkodás követelménye miatt a környezeti hatások alapvetően befolyásolják a vállalkozások döntéseit. Éppen ezért különösen érdekes, hogy érzik magukat a vállalkozások, milyennek tartják az őket körülvevő gazdasági-társadalmi környezetet. A GKI üzleti környezeti indexe (ÜX) a magyarországi gazdasági tér minőségét, a versenyképesség alakításában betöltött pozitív, vagy negatív szerepét hivatott - egyetlen számba sűrítve – értékelni.

A környezet hatásának négy legfontosabb elemét igyekszünk megragadni: a gazdálkodási környezet bizonytalanságát, az állami szabályozás kiszámíthatóságát, a magyar állampapírok kamatfelárát (amiben tükröződik a külföldi befektetőknek a magyar gazdaságba vetett bizalma), az üzleti infrastruktúra fejlettségét. Az első és második információ a GKI rendszeres vállalati felméréseiből adódik. A kamatfelár a 10 éves lejáratú magyar és az euró-zónához csatlakozott országok állampapírjainak forgalommal súlyozott átlagos kamatának különbözetét jelenti. Az üzleti infrastruktúra fejlettségét kifejező index maga is összetett mutató, két összetevője: az új gépkocsi eladások száma, illetve a GKI-T Mobile-Sun e-gazdasági index. Mindezekből következően az ÜX egyaránt magában foglal szubjektív (vállalatvezetői helyzetértékelések) és objektív statisztikai (kamatfelár, gépkocsi eladások) elemeket is. Ezáltal a kemény tényeken túl az üzleti élet szereplőinek vélekedéseit, kilátásait is kifejezi, a gazdasági mellett ezáltal pszichológiai mozzanatokat is hordoz.

A fenti négy tényező negyedéves idősorait saját hosszabb távú (2001-2006-os) átlagukhoz viszonyítottuk, így tettük közvetlenül összevethetővé őket. Az ÜX e négy tényező súlyozatlan átlagát jelenti. Az ÜX egy 0 és 100 között elhelyezkedő mutató. A 2001-2006 közötti időszakban mért átlagát az 50 pont reprezentálja.

2007 harmadik negyedévében – hasonlóan a második negyedévhez - az ÜX csökkent. E mutató értéke azonban még így is meghaladja a tavalyi negyedik negyedéves szintet. Az első negyedévi javulást tehát két negyedévnyi romlás követte, s e mutató továbbra is a hosszú távú átlag alatt helyezkedik el. Ugyanakkor kissé kedvező, hogy az előző negyedévhez képest az indexet alkotó négy részindex közül csak egy jelez jelentős romlást.

Az üzleti környezet bizonytalan voltát az egy negyedévvel korábbi felmérésnél valamivel kisebb arányban említették a cégvezetők. Az említési gyakoriság még így is jóval a hosszú távú átlag felett van, de a 2006. második negyedévi „csúcstól” szignifikánsan elmarad. Jelentősen romlott viszont az állami magatartás kiszámíthatóságának megítélése. A harmadik negyedévben történt események tehát ismét erodálták az állami szabályozás vállalati értékelését. Az állami magatartás romló megítélése egyaránt jellemző a kis, illetve a nagyvállalati körre.

A magyar állampapírok kamatfelára 2006 negyedik negyedévéig nőtt, az idei első és második negyedévben csökkent, a harmadikban hajszálnyival nőtt - lényegében stagnált.

Az üzleti infrastruktúra alakulását jelző mutató – a második negyedévi romlás után - a harmadikban javult, s e mögött mindkét részindex javulása tetten érhető.

• A gépkocsik eladása 2005 közepe óta csökkenő tendenciát mutat. 2007 első és harmadik negyedévében azonban az előző negyedévekhez képest a szezonális kiigazítás kismértékű növekedést jelez.

• Az e-gazdasággal kapcsolatos index enyhén javult, lényegében visszatért az első negyedévi szintre. Ugyan a pénzügyi és az idegenforgalmi szektorból a korábbinál kedvezőtlenebb jelzések érkeztek, de a kereskedők kis, az egyéb cégek jelentős javulásról számoltak be.