Partnerek


CMS, webshop, eCommerce, domain, hosting, SEO, SEM

Google Directory

Observer


NewsAgent


C-PRESS


Hirmutato


Hirlapom


Hirlapom





hírek személyre szabva

Napi sajtó


Hirlevél feliratkozás






Google
 


Cégek



 Astellas Pharma
Az Astellas Pharma (mely a Yamanouchi és a Fujisawa egyesüléséből jött létre 2005-ben) Japán második legnagyobb gyógyszergyára, a világon a 15. legnagyobb innovatív gyártó. Főbb területeik az infektológia, urológia, dermatológia és a transzplantáció. Jelképük a repülő csillag piros és szürke színben, előbbi a minőségi, gazdag és egészséges életet, utóbbi a megbízható tudományos és technológia hátteret jelképezi.

Az Astellas küldetése olyan gyógyszeripari termékek kifejlesztése és forgalmazása, amelyek egy egészségesebb élet megteremtésének lehetőségét ígérik világszerte.
Kézzelfogható, igazolt eredmények támasztják alá az Astellas urológiai, transzplantációs és bőrgyógyászati területeken elért teljesítményét. Ugyanakkor más kezelési területeken is rendelkeznek jól bevált és hatékony termékekkel, köztük antibiotikumokkal, a szív- és érrendszer, a légzőszerv, az emésztőszerv és a központi idegrendszer betegségeinek kezelésére szolgáló gyógyszerekkel. Európa szerte több millióan használják az Astellas termékeket gyógyulásukhoz és életminőségük javításához.

Az Astellas számos más, még fejlesztés alatt álló termékkel rendelkezik, és további új lehetőséget kutat, hogy a jövőben mind a betegek, mind az orvosok számára új, innovatív kezelési eljárásokat találjon.
www.astellas.hu


 B. Braun Avitum
A B. Braun vállalatcsoport
A B. Braun Cégcsoport, a világ 50 országában több mint 31.000 munkatársával, 3 milliárd Eurot meghaladó éves forgalmával a világ egyik vezető kórházi ellátó cégeként biztosítja a stabil hátteret és nemzetközi tapasztalatot a cég magyarországi tevékenységéhez. A melsungeni központú vállalatcsoport Magyarországon több mint 30 éve van jelen termékeivel és szolgáltatásaival. Jelenleg két céggel képviselteti magát, egyrészt a gyártói, kereskedelmi és fejlesztői tevékenységet magába foglaló B. Braun Medical Kft-n, másrészt az egészségügyi szolgáltatást biztosító B. Braun Avitum Hungary Zrt-n keresztül. A két cég összesen közel 1300 hazai munkahelyet biztosít, így az ország egyik vezető egészségügyi cége.

B. Braun Avitum Hungary
A B. Braun Avitum Hungary Zrt. az ország műveseellátásra szoruló betegeinek több mint egyharmada számára biztosítja a szükséges kezeléseket.
A cég 1989-ben Magyarországon elsőként létesített magán-egészségügyi létesítményt, a budapesti Szent Imre Kórház területén kialakított dialízisközpontot. Felismerve az igényt a hazai dialíziskapacitás mennyiségi és minőségi fejlesztésére, megkezdődött egy országos dialízishálózat kiépítése, amely ma az ország 18 pontján végzi a legkorszerűbb épület- és orvostechnikával felszerelt dialízisközpontjaiban a betegek ellátását.
Magyarországon a dialízis kezelések minősége a magánszolgáltatók megjelenésének köszönhetően ma már európai színvonalú. Ez az eredmény többek között az országban működő 18 B. Braun Avitum központnak, és az ott dolgozó munkatársaknak is köszönhető, akik nap mint nap a dialízist igénylő betegek életkilátásainak és életminőségének javulásáért küzdenek. A hazai dialízisközpontok sikeres működése nyújtott alapot egy nemzetközi hálózat kiépítésére, amely B. Braun Avitum néven több mint 130 központot működtet Európában, Ázsiában és az Afrikai kontinensen.

B. Braun Medical Kft.
A B. Braun Medical Kft. tevékenységét és elhelyezkedését tekintve is három részre osztható: gyártás, értékesítés és fejlesztés.
A gyöngyösi gyár 563 alkalmazottat foglalkoztat. A gyártóegység terméklistáján infúziós és transzfúziós szettek, katéterek, vérvonalak szerepelnek, tevékenységét 1995-től az ISO minőségbiztosítási rendszer szigorú elvárásainak megfelelően folytatja, 2003 óta pedig FDA tanúsítvánnyal is rendelkezik. Az értékesítési csapat tevékenységét három divízióban – öt kereskedelmi régióban - végzi: Aesculap; Hospital Care és a legutóbb megalapított OPM. A cég termékpalettájában megtalálhatók a világszerte ismert orvosi műanyag, egyszer használatos eszközök, sebészeti varróanyagok és érprotézisek, infúziós oldatok és adagoló rendszerek, fertőtlenítők, kötszerek és sztómaterápiás rendszerek, amelyeket a hazai egészségügyben is széles körben alkalmaznak. A divíziók munkáját jól szervezett logisztikai, tender és marketing csapat segíti. A B. Braun Medical Kft. fejlesztői csoportja 16 munkatárssal elektronikus hardver és szoftver fejlesztést végez.

B. Braun Sharing Expertise - több, mint egy szlogen
A "Sharing Expertise" nem csupán a B. Braun szlogenje, egyúttal a vállalat ígérete a vevők és a kollégák felé, hogy a kölcsönös párbeszédek alkalmával megosztják tudásukat és egészségügyben szerzett tapasztalataikat, és mindezt a tudást a lehető leghatékonyabban hasznosítva az egészség szolgálatába állítják. Ennek megfelelően a B. Braun márka három alappillére: innováció, hatékonyság és megbízhatóság.

Aesculap Akadémia – az új képzési centrum
Az Aesculap Akadémia a B. Braun vállalatcsoport égisze alatt világszínvonalú és elismert szakmai képzéseket és fejlesztő programokat kínál az egészségügyben dolgozó szakemberek számára. Az Akadémia tevékenysége és programjai három fő pillérre épülnek: a tudás transzfer, az innovatív tanulási folyamatok, valamint egy nemzetközi hálózat kialakításának elősegítésére.
Magyarországon 2007. őszén nyílt meg az Aesculap Akadémia, amelynek helyiségei a B. Braun Avitum I. számú Dialízisközpontjának épületben kerültek kialakításra. Az összesen 400 m2-es egység magába foglal egy 120 fős előadótermet és 15-30 fős tárgyalókat, ezáltal biztosítva helyszínt a tudás és tudományterületek közötti párbeszéd elősegítésének– a nemzetközi sztenderdeknek megfelelően.
www.bbraun.hu


 Boehringer Ingelheim Pharma

 Coloplast
A Coloplastnál világszerte magas színvonalú és innovatív gyógyászati segédeszközöket gyártunk és ehhez kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtunk. Termékeinkkel elsõsorban kórházakban, szakrendelõkben és egyéb egészségügyi intézményekben találkozhat a rászoruló.

A Coloplast legfontosabb célja azok életminõségének javítása, akik valamilyen fogyatékossággal vagy betegséggel élnek. Ezért olyan gyógyászati segédeszközöket gyártunk és forgalmazunk, amelyek a felhasználóik életminõségét javítják:
· sztómazsákokat és kiegészítõket olyan emberek számára, akiknek széklet- vagy vizeletelvezetõ rendszerét a hasfalon keresztül kivezették
· vizeletgyûjtõ zsákokat, vizeletkondomokat, katétereket és nedvszívó párnákat azoknak, akiknek húgyhólyag kontrollálásával gondjuk van
· kötszereket és tapaszokat krónikus sebekre
· bõrvédõ termékeket megelõzésre és sebkezelésre
· mellprotéziseket és speciális ruházatot olyan hölgyek számára, akik mellmûtéten estek át.

Az elmúlt fél évszázad során mind forgalomban, mind nyereségben folyamatosan növekedtünk. A csoport értékesítésének 97%-a Dánián kívül bonyolódik. Termékeiket Dániában, Magyarországon, az Amerikai Egyesült Államokban, Kínában, Németországban és Costa Ricán gyártja. A forgalmazás világszerte leányvállalatokon, képviseleteken és importõreinken keresztül zajlik.

2006-ban a Coloplastnál az új, globális gyártási stratégiát hirdettük meg, melynek célja, hogy az elkövetkezendõ 3 évben kiváló minõségû, innovatív termékeket állítsunk elõ, amely gazdaságosságát tekintve mindinkább megfelel a finanszírozók igényeinek is. A Coloplast 2012-ig hosszú távú stratégiát dolgozott ki a piaci vezetõ szerep elérése érdekében. A gyártás és forgalmazási feladatok maximális hatékonysága mellett, piaci pozícióinkat megtartva kívánunk megfelelni a felhasználók igényének.
www.coloplast.hu


 Egészségügyi Minisztérium
A Minisztérium története

Az egészségügy minisztériumi szintű irányítása 1848-ra datálódik, de akkor még nem létezett külön egészségügyi tárca. A kiegyezés (1867) után az egészségügy - mint a közigazgatás része - a Belügyminisztérium feladatkörébe került, míg az orvosképzést a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium felügyelte. 1920-ban állították fel a Népjóléti Minisztériumot, amely a munka- és szociális ügyek mellett az egészségügyi feladatokat is ellátta, azonban 1932-ben ezek a hatáskörök visszakerültek a Belügyminisztériumba. A tárca 1944 decemberében állt fel ismét, majd 1951-től már Egészségügyi Minisztérium elnevezéssel működött, és hozzá tartozott a köz- és egészségügyi irányítási hatáskörökön túl az orvosképzés felügyelete is.

A 1980-as évektől számtalanszor változott a minisztérium elnevezése és feladatköre. A tárca a rendszerváltást megelőző néhány évben Szociális és Egészségügyi Minisztériumként, majd 1990-1998 között Népjóléti Minisztériumként működött, az orvosképzés pedig 1990-től az oktatási tárcához került át. 1998-ban külön Egészségügyi Minisztériumot, és külön Szociális és Családügyi Minisztériumot hoztak létre, majd 2002-ben visszaállították az előző kormány által átalakított rendszert, és a két terület összevonásából kialakították az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumot. A korábbi Szociális és Családügyi Minisztérium munkaügyi feladatai nem az egységes tárcához, hanem a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumhoz kerültek.

A 2004. évi kormányátalakítást követően a tárca elnevezése ismét Egészségügyi Minisztérium lett. A tárca feladatköre jelentősen átalakult, hiszen a szociális és családügyi, valamint a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerrel kapcsolatos feladatokat már az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium végzi.
www.eum.hu


 GlaxoSmithKline
A kezdetektől az 1930-as évekig

VÁLLALATOK FELEMELKEDÉSE

A kis családi vállalkozások a 20. század elejétől kezdve fejlődtek célirányos egészségügyi vállalatokká. A kutatás szerepe egyre erősödött, noha a kínálat a természetes növényi termékektől a vegyi hatóanyagokig, a táplálék-kiegészítőktől és vitaminoktól a szervezet védekező mechanizmusait erősítő összetett oltóanyagokig igen széles skálán mozgott. A GlaxoSmithKline-t majdan létrehozó vállalatoknak az 1940-es évekig vezető útját számos mérföldkő szegélyezi, és ez az időszak alapozta meg azokat az alapelveket, eljárási mintákat és létesítményeket, amelyek előidézték a növekedést, és segítettek megerősíteni az iparág szerepét a modern egészséggondozásban.

Az 1940-es, 50-es és 60-as évek

A GYÓGYSZERTUDOMÁNYI FORRADALOM

Az 1940-es évek végétől kezdve egyre növekedtek az orvosi szakma és a betegek elvárásai és szükségletei, részben a rengeteg szenvedés és nélkülözés, részben az egészségügyi rendszerek és létesítmények újjáépítéséből és újjászervezéséből fakadó igények miatt. Az olyan életmentő orvosságok, mint a penicillin kifejlesztése a 20. század második felének elején fölkeltette a reményt, hogy további csodagyógyszerek és áttörések fognak megjelenni illetve bekövetkezni. A gyógyszertudományi forradalom mögött nagyrészt az iparág tudósai és technológia-fejlesztői álltak, és a folyamatban nagy szerepet játszottak a GlaxoSmithKline-t majdan létrehozó társaságok is.

Az 1970-es, 80-as és 90-es évek

GYORSULÓ FEJLŐDÉS

Az 1970-es évektől kezdve a tudósok és a technológiai fejlesztők egyre gyorsabban bővülő ismeretei, valamint a nemzetközi egészséggondozási piac igényei határozták meg a gyógyszerfejlesztés ütemét, és ezzel együtt nagyobb befektetéseket követeltek meg a társaságoktól a kutatás, a termelés és a marketing területén. Az is szükségessé vált, hogy az üzleti tevékenységet célirányosabbá, a tervezést hosszabb távra terjedővé tegyék egy olyan struktúra keretében, amely hatékonyan képes követni az üzleti élet és a vásárlói igények változásait.
www.gsk.hu


 Holmes Place
A Holmes Place egy olyan prémium életmód klub, ami az egészség, fitness és wellness szolgáltatások széles tárházát nyújtja az egyéni igények előtérbe helyezésével egy kiegyensúlyozott élet eléréséhez. A Holmes Place piacvezető a személyi edzés területén és trénereinek saját akadémiát létesített.

A Holmes Place 1979-ben alakul, mára 10 országban 62 klubot üzemeltet. A Közép-Európai régióban 15 klubbal és 60.000 taggal van jelen Svájcban, Ausztriában, Németországban, és hamarosan Magyarországon is.

Mottója: „One life. live it well.“
www.holmesplace.hu


 INBÉ
Az INBÉ (irányadó napi beviteli érték) az angol nyelvterületen használt GDA (Guideline Daily Amounts) magyar fordítása, amely a tudományos szakértők, a kormányzat, a civil szervezetek és a vállalatok közös munkájának eredményeképp született meg.

Az INBÉ (Irányadó Napi Beviteli Érték Mutatók) jelzi egy felnőtt ember kiegyensúlyozott étrendjéhez szükséges energia (kilokalória), cukor, zsír, telített zsírsav és nátrium teljes napi mennyiségét. Mivel minden ember más, minden táplálkozási információ kizárólag útmutatóként szolgál.

Az INBÉ jelölések tudományosan megalapozott információt biztosítanak a fogyasztók számára, amelyek segítenek a termékek közötti választásban. A termékek csomagolásán a kötelező jelölésen felül feltüntetésre kerülnek az adott élelmiszer vagy ital tartalmára vonatkozó legfontosabb tápanyag- információk, ezzel is segítve a fogyasztókat abban, hogy jobban megalapozott döntéseket hozzanak egy kiegyensúlyozott étrend kialakításában.

A csomagolás elülső oldalán feltüntetésre kerül az egy adagra vonatkozó energia (kilokalória) mértéke vagy pedig hosszabb változatban energia, cukor, zsír, telített zsírsav és nátrium mennyisége, illetve az, hogy ezek a tápanyagok egy felnőtt irányadó napi mennyiségének hány százalékát teszik ki.

A kilokalóriamennyiség egy jó példa. Jól tudjuk azt, hogy mindannyiunknak naponta szükségünk van bizonyos mennyiségű kalóriára (egy átlagos felnőtt nőnek kb. 2000 kilokalóriára). Vagyis kilokalória tekintetében 2000 a ránk vonatkozó irányadó napi beviteli érték. Ez egyszerű. Azonban a kilokalória az ellenőrizni kívánt étrendnek csak az egyik komponense, így Irányadó Napi Beviteli Érték vonatkozik a többi fő tápanyagra is: a cukorra, a zsírra, a telített zsírokra és a nátriumra is.
www.mitiseszemiszom.hu


 Lab Test Online
A Lab Test Online egy szabadon hozzáférhető, laboratóriumi szakemberek által összeállított, nem kereskedelmi célú lakossági és szakmai adatbázis, melynek célja, hogy segítse Önt laboratóriumi diagnosztikai vizsgálatokkal kapcsolatos kérdései megválaszolásában és laboratóriumi eredményei megértésében.
www.labtestonline.hu


 Magyar Kardiológusok Társasága
A Magyar Kardiológusok Társaságának fő feladata, hogy segítséget nyújtson mindazoknak, akik a Társaságon belül vagy kívül a szív és érrendszeri betegségek elleni harcban, illetve a hazai kardiológia fejlesztésében részt kívánnak venni.
www.mkardio.hu


 Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége
Szövetségünk 1990-ben alakult. A MAGYOSZ fõ feladatai: képviseli a szakterület érdekeit, ellátja a tagok közötti egyeztetést és kapcsolattartást, valamint folyamatosan figyelemmel kíséri a hazai és külföldi gyógyszerkutatási, fejlesztési, termelési, kereskedelmi és gazdasági folyamatokat, s ezek alapján szakmai információt nyújt a tagoknak. Kezdeményezi, koordinálja, szervezi az összehangolt fellépést mindazon kérdésekben, amelyek a tagok érdekeinek érvényre juttatása körében felmerülnek.

A MAGYOSZ rendes tagjai lehetnek olyan jogi személyek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ társaságok, melyek gyógyszerek, gyógytermékek elõállításával, kutatásával, fejlesztésével, ellenõrzésével, piacrajuttatásával vagy ezek bármelyikével foglalkoznak.

A MAGYOSZ-nak rendes és pártoló, valamint tiszteletbeli tagjai vannak.

A MAGYOSZ tagja a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének, amelyen belül a gazdaság szereplõi mint munkáltatók egyeztetik és képviselik érdekeiket.

A MAGYOSZ jó munkakapcsolatot tart fenn a Magyarországon mûködõ más gyógyszerszövetségekkel. Velük - közös Kommunikációs Etikai Kódex alapján - közös Etikai Bizottságot mûködtetünk. A vegyipar egészét érintõ kérdésekben folyamatos konzultációs kapcsolatban vagyunk a Magyar Vegyipari Szövetséggel.

A MAGYOSZ tagja a Gyógyszergyártók Világszövetségének, az IFPMA-nak (International Federation of Pharmaceutical Manufacturers Associations), az Európai Öngyógyszerezési Ipar Szövetségének (Association of the European Self-Medication Industry, hagyományos rövidítése szerint AESGP), az Európai Tápszergyártók Szövetségének (Association of the Food Industries for Particular Nutritional Uses of the European Union, IDACE), a Speciális Diétás Élelmiszereket Gyártók Nemzetközi Szövetségének (International Special Dietary Foods Industries, ISDI).
www.magyosz.org


 Medinose

 Medtronic

 Nobel Biocare

 Sejtbank Kft
A Sejtbank majd egy évtizede elkötelezett abban, hogy hozzásegítse a leendő szülőket az őssejtek szakszerű megőrzésének lehetőségéhez, hogy így is gondoskodni tudjanak gyermekük egészségéről. Ez idő alatt több mint nyolcezer család megtisztelő bizalmát nyertük el, s lehettünk partnerei a szülői gondoskodásnak.
www.sejtbank.hu


 Semmelweis Egyetem
A nagyszombati Orvoskar megalapítása 1769

A Pázmány Péter esztergomi érsek által 1635-ben alapított Nagyszombati Egyetem-nek orvosi karral történő kiegészítésére Mária Terézia átfogó, birodalmi szintű egészségügyi reformja részeként került sor. Noha a hazai orvosképzés középkori kezdetekre tekint vissza, ezek a kísérletek évszázadokon át folytatás nélkül maradtak. A rendszeres és folyamatos képzés beindítása a XVIII. században került napirendre, közvetlen előzményeként a gróf Esterházy Károly egri püspök által támogatott Schola Medicinalis említhető.
A nagyszombati Orvoskar tervezetét a királynő udvari orvosa, Gerhardt van Swieten dolgozta ki, az általa megreformált bécsi Orvoskar mintájára. A szervezés Mária Te-rézia 1769. november 7-én kelt rendelkezése nyomán indult meg. (Innen számoljuk egyetemünk alapítását.) Az új fakultás elhelyezésére külön épületet emeltek Franz Anton Hillebrandt tervei szerint, ami 1772 májusára készült el. Az oktatás 1770-ben indulhatott meg, kezdetben öt tanszékkel: élettan és gyógyszertan (Prandt), bonctan (Trnka), sebészet (Plenck), botanika és kémia (Winterl) és általános kórtan (Shoretich).

Az Egyetem Budára majd Pestre költöztetése

Az 1769. július 17-én királyi rangra emelt egyetem 1777-ben történt Budára költöz-tetésével egyidőben kiadott I. Ratio Educationis módosította az egyetem vezetését. Az egyetem élén 1767 óta az állam képviselőjének számító consistorium helyébe egyetemi tanács (szenátus) lépett, noha gyakorlatilag ugyanazon tagokkal. Továbbra is megmaradt a főként szertartási ügyeket intéző, évenként újraválasztott magistratus academicus. Az egész intézmény élére elnököt, illetve főigazgatót, a karok vezetésére pedig kari igazgatókat (kari elnököket) neveztek ki. Nem sokkal később (1786) II. József - az Orvoskar kivételével - eltörölte ezt a tisztséget, hatáskörüket pedig az addig háttérbe szorított dékánok vették át. Ekkor szabályozták először a tanárok kinevezési módját is. A kar véleménye alapján a szenátus terjesztett fel javaslatot, majd a Helytartótanácson keresztül az uralkodó nevezte ki a tanárt.
Mária Terézia 1780. március 25-én adta ki az egyetem Magna Chartájának is neve-zett Diploma Inauguralét, melyben általános rendelkezések mellett rögzítette az egyetem jogállását és fenntartásának anyagi alapjait. A királynő utódát, II. Józsefet is közelről foglalkoztatta az Universitas sorsa. Személyes látogatásai után döntött az intézmény Pestre helyezéséről, amire 1784-ben került sor. Az Orvoskar a korábban feloszlatott jezsuiták rendházában (a Hatvani, ma Kossuth Lajos és Újvilág, ma Semmelweis utcák sarkán) kapott helyet. A gyakori költözködések visszafogták az oktatótevékenységet, hiszen a legtöbb erőt a feltételek megteremtése kötötte le. A gyorsan fejlődő Pest azonban a korábbiakhoz képes gazdagabb és változatosabb betegkört biztosított, és a klinikai ágyak száma is 16-ra növekedett. Az egyre szaporodó tanszékek (elméleti orvostan, természetrajz - 1784; állatorvostan - 1787; államorvostan, különös gyógytan - 1793; elméleti sebészet - 1808; szülészet - 1812; szemészet - (1817) és a növekvő létszámú hallgatók befogadására a kolostor átalakított épülete hamarosan szűknek bizonyult.
Erősen hátráltatta a gyakorlati oktatást, hogy a klinikák, eltérően a nemzetközi gya-korlattól, nem a városi kórházban, hanem a kar épületében kaptak helyet, így nem nyílt lehetőség a demonstrálandó betegkör rendszeres cseréjére. Ugyan a kar többször tett kísérletet arra, hogy a Szent Rókus Kórházat is bevonja a kar intézeteinek bővítésére, ezek azonban a városi magisztrátus ellenállásán rendre meghiúsultak. Ennek ellenére az 1820-as évektől kezdve a karon meghonosodott a gyakorlati oktatást hangsúlyozó klinikai irányzat. Az orvosképzés időtartamát Van Swieten felfogása szerint kezdetben nem szabályozták. Egy 1774-es rendelet szabta meg először az orvosok képzési idejét, ami ekkor 5, majd az 1786-os tanulmányi rend szerint csak 4 év volt. A vizsgáztatások megszigorítása után II. József óta érvényesült az orvosi oklevelek viszonossága, legalábbis Bécs-Prága-Krakkó-Pest vonatkozásában. Ebből Bécs 1804-ben kilépett, és a többivel szemben privilégiumot szerzett. A sebészmesteri, illetve polgári sebészi tanfolyam két- a gyógyszerészi egyéves volt. A szülésznőket szemeszterenként indított rövid kurzusokban képezték. 1787-től csatlakozott ehhez az állatorvosi tanfolyam.

A XIX. század első évtizedei. Jeges árvíz és államorvostan

A pezsgő egyetemi életet produkáló századvéget I. Ferenc korának retrográd szel-leme váltotta fel. Ezt tükrözi a központosítás és a tanszabadság megvonása jegyében fogant 1806-os II. Ratio Educationis, ami sokkal mélyebben foglalkozott az Orvoskarral, mint a megelőző. Részletesen rögzítette a tananyagot és a professzorok kötelességeit, korszerűsítette a tanulmányi és szigorlati rendet, a tanulmányi időt 5 évre emelte. Az egyetem vezetésében döntő szerepet kapott a kormány akaratát keresztülvivő elnök (praeses universitatis) és helyettese, az alelnök (vice-praeses), aki egyben az egyetem kancellárja is volt. A rektorból, dékánokból és seniorokból álló egyetemi magisztrátus csekély jogkörrel rendelkezett. Az 1810-es évek végén még a kari igazgatói tisztséget is visszaállították, jóllehet az Orvoskar felett továbbra is az országos főorvos gyakorolt szakmai felügyeletet. Mivel az uralkodóhű kormányzat által annyira rettegett francia forradalmi eszmék szempontjából az orvosképzés semleges területnek számított, a XIX. század elején a karok közül csak itt nyílhatott lehetőség komolyabb tudományos tevékenységre, illetve jelentősebb fejlesztésekre. A megtett erőfeszítések ellenére a túlzsúfoltság és a növekvő igények következtében az oktatás tárgyi feltételei az 1830-as évektől egyre romlottak. Az 1838-as jeges árvíz pusztításai csak tetézték a bajokat, annyira, hogy még az országgyűlés is foglalkozott az Orvoskar helyzetével. Ilyen szűkös körülmények között igyekeztek a kar tanárai lépést tartani az ekkoriban nekilendülő és szakosodásnak induló nemzetközi orvostudománnyal. Ennek fényében értékelendő, hogy Bécset is megelőzve, 1793-ban az elsők között Pesten kapott önálló tanszéket az államorvostan. A himlő elleni védőoltásokat Magyarországon már 1799-től kezdték alkalmazni, 1824-től pedig Gebhardt Ferenc vezetésével Központi Oltóintézet létesült az Orvoskaron belül. A kar tanára volt korának egyik legjelentősebb természettudósa, Kitaibel Pál. Az Arányi Lajos által 1844-ben alapított Kórbonctani Intézet nemzetközi összehasonlításban is az egyik legkorábbi ilyen intézmény. 1847 elején, mindössze néhány hónappal a Massachussets Hospital első kísérlete után Balassa János Pesten már alkalmazta az éteres altatást. Mindemellett a kor egyes divatos orvosi irányzatai, mint pl. az ontológia, Brown diagnózisnélküli rendszere, vagy Broussais irritációs elmélete nem volt hatással az Orvoskarra. Annál inkább teret nyertek a fizikális diagnosztika módszerei, főként Bugát Pál, Eckstein Frigyes, Sauer Ignác, Schöpf-Merei Ágoston és Stáhly Ignác révén. A kar a hazai nagy járványok leküzdésében (tífusz, sárgaláz, himlő, az 1831. és az 1848/49. évi kolera) is mindvégig meghatározó szerepet játszott.

A magyar nyelvű oktatás kialakulása

Az orvosi és sebészdoktori tanfolyam kezdettől latinul folyt. A nemzeti nyelven tör-ténő oktatás a XVIII. század végén került napirendre. 1830-ban törvény engedélyezte a magyar nyelv használatát, 3 év múlva megszületett az első magyarul írt doktori disszertáció Flór Ferenc tollából, 1844-ben pedig a magyar lett a hivatalos nyelv. A magyarul történő oktatást azonban a tanárok nemzeti elfogultsága ellenére az Orvoskar fenntartásokkal fogadta, mivel számos diák - sőt néha tanár - nem értett magyarul, azonkívül hiányzott még a magyar orvosi műnyelv. Bugát Pál volt az, aki a nyelvújításnak ezt a területét felvállalta, sok általa alkotott kifejezést ma is használunk. Végül a magyar oktatási nyelv 1848-ban került bevezetésre. Az alsóbb fokú tanfolyamok (sebészmester, szülésznő, állatorvos) kezdettől nemzeti nyelveken, magyarul, németül és szlovákul zajlottak.

Az 1848-49-es szabadságharc hatásai

Az 1848. évi áprilisi törvénykönyvben külön cikk (1848: XIX. tc.) foglalkozott az egyetemmel, mely végre kimondta annak függetlenségét, valamint a liberális tansza-badság elvét. A tanárok és hallgatók többsége aktív részt vállalt a szabadságharc eseményeiből. Ennélfogva a fegyverletételt követő megtorlás erősen megrázta a tanári kart, többen kényszerültek börtönbe (Balassa), bujdosásra (Bugát) vagy emigrációba (pl. Schöpf-Merei, aki végül Manchesterben alapított gyermekkórházat). Igazoló eljárások indultak, a tanárok lojalitásuk függvényében tarthatták meg katedrájukat, állandósultak a hatósági zaklatások. Császárhű, de nemegyszer másodrendű új tanerők kerültek a karra. Az abszolutizmus idején a német lett az oktatás és az ügyvitel nyelve. Az 1848-as tanulmányi rend helyett az 1833-as bécsi került bevezetésre a conformetur elvével. Sor került bizonyos korszerűsítésekre is. Így 1850-től vált kötelezővé a közép-iskolai érettségi, és eltörölték a kari igazgató tisztségét. Bár még mindig kilencféle szakon képeztek szakembereket, a sebészmesteri kurzus lassan elsorvadt, mígnem Lemberg, Olmütz és Salzburg mintájára Pesten is felfüggesztették a képzést. 1872-ben a céhet is feloszlatták. Nyelvkérdésben elmozdulás csak az udvart ért nagy külpolitikai kudarcok után következett be. 1859-ben diákküldöttség indult Bécsbe a magyar nyelv visszaállítása érdekében. 1860-ban a pesti egyetemre is kiterjesztették az autonóm rektor- és dékánválasztás jogát. Az Októberi Diploma nyomán a főtárgyakat magyarul, a többit igény szerint németül, szlovákul vagy latinul adták elő. A magyar nyelvet végül a kiegyezés után az 1868: XLIV. törvénycikk helyezte vissza jogaiba. Ekkor került sor a
magyarul nem tudó tanárok, pl. a kitűnő fiziológus Jan Nepomuk Czermák távozására, akit magyar kollégái hiába próbáltak maradásra bírni.

Az orvosképzés egységesítése és az üllői úti központ kialakulása

1872-ben vezették be az egységes orvosképzést, így 1878-tól már csak egyetlen orvosi diploma létezett, egyetemes orvosi tudományok doktora megjelöléssel. Az 1875-ös egyetemi szabályrendelet a tanszabadság és autonómia biztosítása mellett, lefektette az új, egyetemes orvosdoktori szigorlati rendet is. 1881-től változott a tanév időtartama, korábban novembertől augusztusig, ezután szeptembertől júniusig tartott.
A rossz felszereltség mellett az Orvoskar legfőbb gondja továbbra is a helyszűke volt. 1848-ban ugyan elvitték végre a klinikákat az Újvilág utcai épületből, de ez csak
átmenetinek bizonyult, mivel a forradalom leverése után visszakerültek. A Szent Ró-kus Kórház továbbra is elzárkózott a klinikák befogadása elől, a főváros pedig hosszú ideig nem biztosított telket az építkezések számára. Átmeneti enyhülést jelentett a Kunewalder-féle terményház (az akkori Országúton, ma Múzeum körúton) megszerzése 1858-ban, amit eredetileg az Állatorvosi Intézet számára vásároltak. Ide költözhetett át a sebészet, az állattan, az élettan és az ekkor Semmelweis Ignác vezette szülészet, valamint a teljes kari adminisztráció. Igazi megoldást azonban csak az 1870-es években meginduló, és mintegy 4 millió forintot felemésztő nagyszabású építkezések hoztak. Ekkor vált az akkor még igencsak külterületnek számító Üllői út az Orvoskar tengelyévé, ahol két telepen helyezték el a klinikákat, a füvészkertet és az adminisztrációt.

A budapesti orvosi iskola kialakulása és az első magyar orvosnő

Az üllői úti központ kialakításával egyidőben, gyors egymásutánban alakultak az új, gyakran párhuzamos, de kivétel nélkül a kor színvonalán álló, kielégítően felszerelt tanszékek. Az 1880-as évekre számuk mintegy megnégyszereződött. E máig egyedülálló fejlesztésekben kulcsszerepet játszottak a Vallási és Közoktatási Minisztérium részéről Eötvös József és Trefort Ágoston miniszterek, valamint Berzeviczy Albert államtitkár, Markusovszky Lajos tanácsos, az Orvoskaron pedig Balassa János, Korányi Frigyes és Tóth Lajos. A klinikum gyors fejlesztésével sikerült behozni az addigi jelentős lemaradásokat. Az építkezésekkel párhuzamosan kristályosodott ki, elsősorban az Orvosi Hetilapot is elindító Balassa és Markusovszky körül, a budapesti orvosi iskola. Semmelweis hatására itt indult meg először a műtéti fertőzések tudatos prevenciója. Az elsők között kapott Budapesten tanszéket a közegészségtan, a kiváló bakteriológus Fodor Józseffel az élén. A Schöpf-Merei és Sauer művét folytató Korányi Frigyes kezdte meg a korszerű alapokon álló magyar belgyógyászati iskola kiépítését. Munkáját fia, Sándor vitte tovább. A magyar Charcot-nak is nevezett Jendrassik Ernő az ideggyógyászat, Dollinger Gyula az ortopédia, míg Tauffer Vilmos a műtétes nőgyógyászat és szülészet egyik megalapítója volt. A modern sebészetet meghonosító Lumniczer Sándor elsőként alkalmazta a Lister-féle antiszepszist. Schulek Vilmos, Grósz Emil és Imre József munkássága nyomán ebben az időben vált Európa-hírűvé a magyar szemészet. A gyermekgyógyászatban a Bókayak és Kopits Jenő, a csípőficam nemzetközi szakértője említendő. A hazai Pasteur Intézet első igazgatója, Hőgyes Endre alapozta meg Bárány Róbert későbbi Nobel-díjas felfedezését. Az anatómus Lenhossék Mihály az idegrendszer finomabb szerkezetének kutatásával kivívta Nobel-díjas kollégája, Cajal elismerését, aki társának tekintette a neuron-tan megalkotásában. A stomatológiában Árkövy József, a gyógyszertanban Balogh Kálmán volt kiemelkedő. 1907-ben kapott önálló intézetet a radiológia, annak hazai megalapozójával, Alexander Bélával az élén. Az élettan a cseh származású, kitűnő Czermákkal vált korszerű tudománnyá az Orvos-karon. Őt Jendrassik Jenő követte, aki a magyar fiziológiai iskola megalapítását tűzte maga elé. Szembetűnően emelkedett a hallgatók száma. Az 1860-as években 400-500 között mozgott, az 1880-as évekre meghaladta az 1000 főt. Az 1860-as években alakultak az első diákszövetségek: 1862-ben segélyegylet, majd öt év múlva önképző egylet. A szá-zad végén merült fel először a nők felvételének problémája. Az Orvoskar általában elutasító álláspontra helyezkedett a kérdésben. Az első orvosnő, gróf Hugonnay Vilma csak 17 évi huzavona után tudta honosíttatni Zürichben szerzett diplomáját. Bár 1895-ben rendelet tette ehetővé nők számára a bölcsészeti, orvosi és gyógyszerészi képzést és gyakorlatot, igazi változást ezen a téren csak a világháború hozott.

Az első világháború és Trianon tragédiája

Az első világháború idején a hallgatók és tanárok jó része bevonult, a sebtében 2000-re szaporított klinikai ágyak felét sebesülteknek tartották fenn. A hadigazdaságra való átállás, majd a Monarchia gazdasági kimerülése drasztikusan csökkentette általában az oktatás, így az egyetem anyagi ellátását is. A háború szinte kiszippantotta a hallgatókat, a leszerelés után viszont dömping mutatkozott. Az utolsó békeévhez viszonyítva több mint kétszer annyi medikus (6526 fő) kívánta folytatni félbehagyott tanulmányait. További zűrzavart okoztak az egymást követő forradalmak 1918-19-ben. Az egyetemet szoros központi irányítás alá vonták, és jelentős átalakításokat hajtottak végre. Személycserékre került sor, a jobboldalinak vélt tanárokat szolgálaton kívül helyezték, majd a Kari Tanács ex lex-nek minősítette az 1918. október 31-e után történteket, és újabb személycserék, illetve igazolási eljárások kezdődtek. Tanárokat távolítottak el a karról, többek között a kitűnő szemészt, Grósz Emilt, vagy a később külföldön Nobel-díjassá lett Hevesy Györgyöt, a nukleáris orvostudomány egyik megalapítóját. A túl nagyra duzzadt hallgatói létszámok és a forradalmak tapasztalata vezetett az 1920. XXV. tc., közismertebben numerus clausus törvényhez, mely szigorította az egyetemre lépés feltételeit. Ezzel a rendszerrel egyrészt igyekeztek csökkenteni a továbbtanulók
számát, másrészt kizárni a forradalomban résztvevőket, illetve korlátozni a zsidó hallgatók arányát. Ez utóbbi különösen az Orvoskart érintette közelről, hiszen nyílt pálya lévén kezdettől számos zsidó fiatal választotta az orvosi hivatást. Másfelől e
törvény kedvezett a protekcionizmus terjedésének. Ugyanekkor a kar igyekezett a nők felvételének is gátat vetni. Egy 1924-es miniszteri rendelet ugyan elvileg megnyi-totta előttük a világi felsőoktatási intézményeket, mégis alig fordultak elő nők az Or-voskaron. A háború okozta gazdasági válság, amit az ország területi megcsonkítása tovább súlyosbított, az egyetemet is addig nem tapasztalt anyagi gondok elé állította. Komoly nehézségekbe ütközött a háború alatt elmaradt nyugati szakirodalom pótlása.

Gazdasági válság és nemzetközi eredmények. Az Egyetem a két világháború között

Alig kezdett normalizálódni a helyzet, mikor az 1929-es újabb válság ismét az oktatásra és egészségügyre fordított összegek csökkentését eredményezte. Az orvosok között is megjelent a munkanélküliség, az egyetemen több mint 10%-os volt a leépítés, leálltak a beruházások, és az ágyak negyedét anyagi okokból üresen kellett hagyni. A hallgatók száma is erősen megcsappant (1925/26-ban 1729 fő, 1930/31-ben 1234 fő), ellentétben a nemzetközi tendenciával. 1922-ben vezették be az orvosképzés régóta napirenden lévő reformját. Fő elvként a kutató- és gyakorló orvos együttes képzését tartották szem előtt. A tanulmányi idő 5 évről 6 évre emelkedett, a szigorlatokat négy ciklusra osztották, és emelték a meghirdetett kollégiumok számát. Később tovább módosult a szigorlati rendszer, de ezt csak 1943-ban vezették be. 1936-ban megváltozott a diplomák klasszifikálása. Ekkor alakultak ki a ma is használatos rite, cum laude, summa cum laude minősítések. Hosszú idő után a gyógyszerészképzést is megreformálták, 2 évről 4 évre emelve a tanulmányi időt, a gyakorlatot pedig 2 évről 1 évre csökkentve. Ezután a gyógyszerészi tanulmányok megkezdését nem kötötték előzetés gyógyszertári gyakorlathoz, hanem érettségi után azonnal be lehetett iratkozni. Az Orvoskaron a két háború között is nemzetközileg elismert iskolák működtek. Így pl. Korányi Sándoré, aki az apja által alapított iskolát fejlesztette tovább. Eredményei közül kiemelkedik a vese funkcionális vizsgálati módszereinek kidolgozása és a tuberculosis visszaszorítása. Tanítványai közül akadémikusok és tanszékvezetők sora került ki: pl. Rusznyák István, Hetényi Géza, Haynal Imre. Jelentősek voltak Krompecher Ödön rákkutatásai, akinek a nevéhez fűződik a basocellularis rák leírása, Liebermann Leó nukleinekre, komplementerekre, enzimekre vonatkozó, vagy Schaffer Károly morfológiai témájú kutatásai. Kórbonctanban Buday Kálmán tisztázta az elhalásos száj- és arcgyulladás patogenezisét. Mikrobiológiában Preisz Hugó, biokémiában Hári Pál, élettanban Farkas Géza, biológiában Huzella Tivadar neve említendő. A klinikai orvostudományok terén a gyermekgyógyász Heim Pál, Bókay János és Bálint Rezső, a sebész Verebély Tibor, valamint a szemész Grósz Emil és Blaskovics László voltak szakterületük kiemelkedő egyéniségei.

A II. világháború évei

A II. világháború 1944-ig az oktatókat is érintő katonai szolgálaton és a sebesültel-látáson kívül különösebb zavart nem okozott az Orvoskar életében. A front közeledtével az oktatószemélyzet nagy részét mozgósították, és megkezdődött az egyetem kiürítése. A klinikákat Visegrádra, Fótra, budai villákba és szanatóriumokba telepítették szét, majd kezdetét vette a kar evakuálása Németországba. Az Orvoskar ellenállása folytán ez azonban csak részben sikerült. Mintegy 600 hallgató és az oktatók egy része került ily módon Halleba, a klinikák és a felszerelés itthon maradt. Budapest ostromát a várossal együtt a kar is nagyon megsínylette. Hatalmasak voltak az épületkárok (4 klinikát ért súlyosabb találat) és a felszerelések jelentős része is elpusztult. A teljes kár összesen mintegy 13 millió (1938-as) aranypengőre volt tehető.

Az újjáépítés és a diktatúra évei

Csak 1949-re fejeződött be nagyjából a helyreállítás, nem utolsósorban a MÁVAG-munkások áldozatos munkájának köszönhetően. A háború után igazoló bizottságok kezdték meg működésüket, ami újabb személycserékhez vezetett az oktatói karban. 1945 júniusától emigrálásáig a kar oktatói közé tartozott a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert professzor is, aki ez idő alatt az Orvosvegytani Tanszéket vezette. 1945-től a hallgatók száma ugrásszerűen megnőtt, többszörösen meghaladva a kar befogadóképességét, így 1947/48-tól kénytelenek voltak bevezetni a felvételi vizsgát. A kommunista párt hatalomátvétele után az egyik fő szempont a jelölt származása lett, ennélfogva alaposan megváltozott a hallgatóság társadalmi összetétele. Hamarosan mintegy 25%-ot tett ki a munkás és paraszti származású fiatalok aránya. Megalakult a NÉKOSZ, majd az 1951/52. tanévtől szovjet mintára megindult a tudományos diákköri mozgalom. 1948-ban az oktatás újabb reformjára került sor, szigorodott a vizsgarend, gyakorlatiasabbá vált az oktatás, a tantárgyak közé került
az orvosi kémia és fizika, majd 1950-ben a biológia. Politikai okokból került beve-zetésre a marxizmus-leninizmus, az orosz nyelv, majd a honvédelmi ismeretek. Ebben az időszakban csatoltak több kórházat is az egyetemhez, klinikákká alakítva át őket. Ennélfogva az ágyszám az 1946-os 1178-ról 1955-re 3167-re duzzadt. Ezzel pár-huzamosan folytatódott a tudományágakon belüli szakosodás, ami hamarosan a klinikákon is további elkülönülést eredményezett. A kutatásba egyre nagyobb költségigényű területek léptek be, így a gazdag országok mögötti lemaradás törvényszerű volt. Ezt tetézte az 1950-es évek nagy elzárkózása, amikor a tudományban is a szovjet befolyás érvényesült. Az 1956-os forradalom az egyetem életére is drámai hatással bírt. A forradalmi történésekben számos orvostan hallgató és elismert orvos vállalt meghatározó szerepet. A bukást követő megtorlásnak fiatalok és nemzetközi szakemberek tömegei estek áldozatul. Az egyetem életét és szakmai munkáját meghatározó személyek kényszerültek hallgatásra vagy hazájuk elhagyására. Helyüket, a Habsburg megtorlások jól ismert forgatókönyvéhez hasonlóan, sokszor másodrangú pártkatonák foglalták el, felbecsülhetetlen erkölcsi és szellemi kárt okozva a hazai orvosképzésben.

A Budapesti Orvostudományi és a Semmelweis Orvostudományi Egyetem megalakulása

1950. szeptember 17-én az egyetem Pázmány Péter helyett Eötvös Loránd nevét vette fel. A következő évben pedig a minisztertanács önálló egyetemekké alakította az ország tudományegyetemeinek orvosi karait. Ezzel 1951. február 1-én megalakult az önálló Budapesti Orvostudományi Egyetem. Egyidejűleg az új intézmények a Vallási és Közoktatási Minisztérium, illetve a Művelődési Minisztérium hatásköréből átkerültek az újonnan felállított Egészségügyi Minisztériumhoz. A gyógyszerképzés az Eötvös Lóránd Tudományegyetemről 1951-ben került végleg az orvosegyetemre, 1952-ben pedig megindult az új rendszerű fogorvosképzés. Az egyetemen belül 1955-ben 3 kart alakítottak ki (Általános Orvostudományi, Fogorvostudományi, Gyógyszerésztudományi). 1955. szeptember 1-én létesült a rektorátus. Végül 1969. november 7-én, az Orvoskar alapításának 200. évfordulóján az egyetem felvette Semmelweis Ignác nevét. Az önállósodás azonban nemcsak nyereséget hozott. Az orvosi szakmára bizonyos szempontból hátrányosan hatott a humán területektől és a Természettudományi Kartól való távolódás. Az új egyetem mindennapi életét nehezítette, hogy csak a legszűkebb szakmai intézményekkel rendelkezett, de hiányoztak a kulturális és sportélet feltételei, vagy a nagyobb rendezvényekre alkalmas termek. Ezeket csak az 1970-es évek nagy beruházásaival sikerült pótolni. A leválás után megtörtént az egyetemi sportklubtól, a BEAC-tól való elszakadás is, megalakult az Orvosegyetem Sport Club. Az OSC vívói és vízilabdázói olimpiák és világbajnokságok rendszeres és eredményes szereplői voltak. Az 1960-as évektől megélénkülő külkapcsolatok elősegítették a tudományos lépéstartást a nemzetközi szakmával, 21 külföldi (német, osztrák, svéd, svájci, francia, skót, amerikai, olasz, holland és litván) felsőoktatási intézménnyel sikerült egyezményes kapcsolatba kerülni. Az elmúlt évtizedekben komoly fejlesztésekre is sor került. Jelentősebbek közülük az 1956-ban lerombolt Bőr- és Nemikórtani Klinika újjáépítése, az 1978-ban elkészült hatalmas elméleti épület a Nagyvárad téren és az 1990-es évek elején a Transzplantációs és Sebészeti Klinika a Baross utcában. A klinikákon az 1990-es évek végén több mint 3100 ágyon folyt a gyógyító-oktató munka. Az 1970-es évektől külföldi hallgatók is növekvő számban jöttek az egyetemre: 1983-ban németül, 1989-ben angolul is megindult az oktatás. Az 1990-es évek végén a 4000 hallgató közül minden harmadik külföldi volt.

Az egyetemi integráció

A Semmelweis Orvostudományi Egyetem 2000. január 1-én az Országgyűlés 1999. évi LII. törvénye alapján a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem Orvostovábbképző (időközben Egészségtudományi) Karával és Egészségügyi Főiskolai Karával, továbbá a Magyar Testnevelési Egyetemmel integrálódott. Ezáltal létrejött a hatkarú Semmelweis Egyetem, melynek első közös tanéve 2000. szeptember elején kezdődött. 2001. december 31-én az Egészségtudományi Kar megszűnt és egyes tanszékei (tanszéki csoportjai) az Általános Orvostudományi Karhoz integrálódtak. A Semmelweis Egyetemet jelenleg öt kar alkotja.
www.sote.hu


 Szűréssel az Életért Program

Oldalak: 1
Megjelenítve 1 és 17 között (17 elemből)






Ajánljon céget!



Kapcsolattartó adatai
  Neve:  
  E-mail címe:  
  Telefonszáma:  
   
A cég adatai
  Címe:  
  Weboldala:  
   
  Megjegyzés:  
     















         
Kezdőlap    |    Cégismertetők    |    E-Sajttáj    |    Konferenciák    |    Kiállítások    |    Blogajánló    |    Kapcsolat

Rovatok:   Auto-motor  |  Belföld  |  Egészség  |  Gazdaság  |  IT  |  Környezetvédelem  |  Közlekedés  |  Kultúra  |  Média  |  Mobil  |  Sport  |  Távközlés

Sajttaj.hu © 2007-2018.   -   Sitemap    |   Médiaajánlat    |   Jognyilatkozat   


RSS   RSS


 freestat.hu mystat websas.hu
statgep.hu