Partnerek


CMS, webshop, eCommerce, domain, hosting, SEO, SEM

Google Directory

Observer


NewsAgent


C-PRESS


Hirmutato


Hirlapom


Hirlapom





hírek személyre szabva

Napi sajtó


Hirlevél feliratkozás






Google
 


Cégek



 Ferencvárosi Torna Club
Az FTC 1899. május 3-án alakult, első elnöke dr. Springer Ferenc volt. A klub színe: zöld-fehér. Az egyesület címerében az öt zöld és négy fehér csík Budapest IX. kerületét, a Ferencvárost szimbolizálja. Az egyesületi embléma lévő zöld pajzsban elhelyezett egymáshoz fordított három E-betű az egyesület jelmondatára utal: Erkölcs, Erő, Egyetértés. A labdarúgó szakosztálynak külön címere is létezik: 1928-ban, a profizmus kezdeti éveiben Manno Miltiades tervei alapján készült. A jelvény fő alakja egy bronz sas és a sas karmai között egy futball-labdát szorongat. A futball-labda körül zöld-fehér színekkel pajzs látható, benne FERENCVÁROS felirattal, arany vagy zöld betükkel.

Az FTC az egyetlen magyar csapat, amely az 1901. évi kezdettől valamennyi első osztályú magyar bajnokságban részt vett. Az elért 28 bajnoki cím rekord Magyarországon.
Íme, a sikerévek: 1903, 1905, 1906-07, 1908-09, 1909-10, 1910-11, 1911-12, 1912-13, 1925-26, 1926-27, 1927-28, 1931-32, 1933-34, 1937-38, 1939-40, 1940-41, 1948-49, 1962-63, 1964, 1967, 1968, 1975-76, 1980-81, 1991-92, 1994-95, 1995-96, 2000-2001, 2003-2004
Az egyik legemlékezetesebb az 1931-32. évi 100%-os bajnokság, amelyet csak győzelemmel, tehát döntetlen és vereség nélkül zárt a Ferencváros. Ez a magyar labdarúgás történetében egyedülálló, de Európában is kevés az ilyen bravúros szereplés.

A Ferencváros nyerte a legtöbb alkalommal a Magyar Kupát is. A 20 kupagyőzelem évei: 1913, 1922, 1927, 1928, 1933, 1935, 1942, 1943, 1944, 1958, 1972, 1974, 1976, 1978, 1991, 1993, 1994, 1995, 2003, 2004.

Az FTC nemzetközi kupaszereplése is figyelemre méltó. A Ferencváros 1928-ban és 1937-ben nyerte a korszak híres, rangos trófeáját, a Közép-Európai Kupát, a legendás KK-t.

A három nagy európai kupa közül az UEFA kupa ősét, a Vásárvárosok Kupáját, a Ferencváros 1965-ben nyerte meg.

A VVK-ban 1968-ban ismét döntőbe került a zöld-fehér gárda, de a Leeds United nyerte a trófeát. 1972-ben, immár az UEFA kupában, az elődöntőig jutott a csapat. A KEK-ben 1975-ben veretlenül jutott a döntőbe a Ferencváros, azonban a kupát a fénykorát élő Dinamo Kijev nyerte.

A Ferencváros az első magyar csapat, amely az Anderlecht legyőzésével a Bajnokok Ligájába küzdötte magát.

1899-1910

Új football-egylet a fővárosban! A ferenczvárosi ifjak körében mozgalom indult meg a football-egylet iránt. Az alakuló gyűlést 1899. április 16-án este tartják az Üllői úti Gutgessel vendéglőben - a Sport-Világ újság adott hírt minderről egykoron. A Ferencvárosi Polgári körbe sok-sok ember igyekezett a Bakáts-téren 1899. május 3-án este hat és hét óra között. Ezen az estén a kerület lelkes fiataljai az idősebb és tehetősebb polgárokkal együtt megalakították az FTC-t. Első elnökének dr. Springer Ferencet, a kerület kedvelt ügyvédjét választották. Érdekesség, hogy a klub további működéséhez szükséges anyagiakat egy, az ebből az alkalomból megszervezett bál bevétele biztosította. Rövidesen a ferencvárosi tagok saját maguk megépítették az FTC első sportpályáját a külső Soroksári úton. 1900. december 3-án hivatalosan is megalakult az FTC football-szakosztálya. Két hónappal később, február 10-én hazánkban megrendezték az első bajnoki mérkőzést, melyet a Fradi és a BTC vívott. A dolog szépséghibája az volt, hogy mivel ez nem volt a Szövetségnek bejelentve, nem ismerték el hivatalosnak. Két hónappal később, április 21-én aztán az FTC is lejátszotta első hivatalos bajnokiját, melyen a MUE 5-3-ra verte a zöld-fehéreket.

A Ferencváros első hivatalos bajnoki gólját Borbás Gáspár, az FTC 17 éves balszélsője szerezte. A Fradi első pontját a Műegyetem ellen elért 2-2-es döntetlen után jegyezhette fel, míg az első Fradi-győzelemre 1901. június 16-ig kellett várni (FTC-BP. SC 5-1). Érdekesség, hogy a Fradi hivatalosan hamarabb mutatkozott be a nemzetközi porondon, mint a bajnokságban, március 24-én a Cricketer 9-0-ra verte a magyar csapatot. Május 5-én az Old Cricketer ellen (5-0, az első Fradi győzelem a nemzetközi porondon) viseltek első alkalommal a Fradi-játékosok zománcozott kis jelvényt, mely öt zöld és négy fehér csíkot tartalmazott, a címer alján lévő zöld pajzsban pedig három egymáshoz fordított E pedig helyeztek el. Ez mindmáig a klub jelmondatára utal: erkölcs, erő, egyetértés. 1902-ben a Fradi elszenvedte a mai napig fennálló legnagyobb arányú vereségét, a zöld-fehérek 16-0-ra kaptak ki az Oxfordtól. Egy évvel később, azaz 1903-ban a fradisták már ez első bajnoki címüket ünnepelhették. Szintén ebben az évben kapták meg a zöld-fehérek először az Ezüstlabdát, az első magyar labdarúgó-vándordíjat.

1905-ben komoly botrányok és óvások után már a második bajnoki elsőségüket ünnepelhették a fradisták. Az első őszi-tavaszi rendszerű bajnokságot 1906/07-ben rendezték meg, amely ferencvárosi sikerrel ért véget. Megható módon a bajnokságban résztvevő csapatok az évadzárón képviseltették magukat, és egy-egy babérkoszorúval tisztelegtek a zöld-fehérek nagyszerű teljesítménye előtt. 1909. június 6-án az FTC végleg megnyerte az első magyar labdarúgó vándordíjat, miután ötödször nyerte el az Ezüstlabdát. Szintén ez az év hozta az első ferencvárosi nemzetközi kupagyőzelmet, június 13-án a Fradi a Wiener ellen aratott 2-1-es győzelmével megnyerte a Monarchia-bajnokságot. Természetesen az 1908/09-es bajnoki évad megnyeréséért járó serleg is a zöld-fehérek vitrinébe került. Egy évvel később már az ötödik bajnoki címét ünnepelhette a Fradi. Az első ferencvárosi évtized így fantasztikusan zárult: a zöld-fehérek összesen 5 bajnoki címet, 3 ezüstérmet és 1 bronzérmet gyűjtöttek. A remek teljesítmény felkeltette egy angol üzletember figyelmét is, aki az évtized végén - egy 100 koronás - Fradi-részvényt vásárolt.

1911-1920

1911. február 12. Felejthetetlen nap az FTC életében. Az Üllői úti pálya avatásának a napja! A pálya már a premier idején impozáns látványt nyújtott. Az új létesítményben az első gólt a híres gólvágó Schlosser Imre, alias Slózi szerezte. Az új stadionban is ott folytatta a Fradi, ahol a Soroksári úton abbahagyta. 1911-ben sorozatban harmadszor lett bajnok, a zöld-fehérek 21 meccsen ár maradtak veretlenek. A következő év fantasztikusan indult, a Ferencváros először nyert Angliában, a zöld-fehérek a Wokingot gyűrték le a szigetországban. Az 1912-es év is ferencvárosi elsőséget hozott, a bajnokság 11-3-as Fradi győzelemmel zárult (a III. kerület ellen, az eredmény egyébként a mai napig gólcsúcs a klub történetében a bajnokságban). A meccsen Slózi is brillírozott, 8 alkalommal volt eredményes. Egy év múlva először nyerték el a Magyar Kupát a zöld-fehérek, igaz, ezért még nem járt serleg, mivel az nem készült el. Közben zsinórban ötödik bajnokságát is megnyerte a csapat, nem csoda, hogy összesen 39 helyre hívták a gárdát portyázni.

A korabeli lapok már akkor is rendre arról számoltak be, hogy a Ferencvárosnak van a legnagyobb szurkolóba, akik idegenbe is rendszeresen elkísérik a csapatot. Néhány hónap múlva már nem ment ilyen jól, egyre több fájó vereséget szenvedett a csapat, majd jött egy szomorú nap: 1914. augusztus 2-a: szinte az egész csapat behívót kapott, és sajnos nem mindenki tért vissza. Kétévnyi szünet után az MLSZ újra kiírta a bajnokságot, az 1916/17-es idényt a Fradi a negyedik helyen zárta. Egy évvel később fura szezont zárt az FTC, a csapatot egy időre kizárták a bajnokságból, majd a zöld-fehérek visszatérhettek, és a teljesen reménytelen helyzetből zseniális hajrával végül a másodikak lettek. Az évtized egy harmadik hellyel zárult és egy szomorú eseménnyel: elhunyt dr. Springer Ferenc, az FTC alapító elnöke, akit ezrek kísértek el utolsó útjára.

1921-1930

1922. szeptember 24-én az Üllői úti pályán impozáns ünnepséget tartottak, amelynek keretében felavatták az alapító elnök emlékére készített szobrot. A pályán továbbra sem jött össze az áhított bajnoki cím, ezüst illetve bronzérem viszont jócskán került az Üllői útra. Az 1924/25-ös bajnokság sem indult valami fényesen, a Fradi 11-2-re kapott ki az MTK-tól, ez a mai napig a zöld-fehérek legsúlyosabb veresége a bajnokságban. A kék-fehérek remekeltek ezekben az időkben, az MTK sorrendben tizedszer nyert bajnokságot.

Az 1925/26-os idényben a zöldek megtörték a kékek uralmát, és 13 év után ismét magyar bajnoki címet szereztek. Ez volt egyébként az utolsó amatőr magyar bajnokság. Majd elindult a profi bajnokság, melyre 1000 pengő ellenében neveztek a klubok. 1926. július 26-án hivatalosan is megalakult az FTC profi labdarúgó-alakulata, a Ferencváros FC. A klub első profi játékosa Horváth II volt. Az új bajnokság első meccsét augusztus 29-én rendezték, a Ferencváros csapata lépett pályára a nyitányon, a zöld-fehérek 6-2-re verték a Budai 33-at. Még ugyanebben az idényben, március 2-án megszólalt az első megafon a pályákon, a ferencvárosi szurkolók élvezhették az új hangosbemondót. A pályán is volt okuk ünnepre a zöld-fehéreknek, az első profibajnokságot hétpontos előnnyel zárta az élen a Ferencváros. Sőt, a csapat a bajnoki cím mellett a kupagyőzelemért járó serleget is begyűjtötte. Az év végén már a Rádius moziban is láthatták az emberek a Fradit, ahol egyedülálló módon filmrészleteket vetítettek a csapat edzéséről. Az év végén a gárda még Afrikába is elmerészkedett egy túra erejéig. Mindeközben a bajnoki cím az idény végén megint a zöld-fehéreké lett, a Fradi Szegeden biztosította be az elsőséget. A kupagyőzelem ráadásként megint összejött.

A csapatnak a nemzetközi kupában is jól ment, a KK-ban egészen a fináléig menetelt az FTC, sőt ott a Rapidot 7-1-re ütötte ki az első meccsen. A visszavágón nem történt csoda, így a magyar csapaté lett a kupa. 1928-ban Manno Miltiades megtervezte az úgynevezett turulmadaras jelvényt, az FTC labdarúgó-szakosztály hivatalos jelvényét. A harmadik évtized végén még két bajnoki ezüstéremmel bővült a ferencvárosi sikerlista. Közben a csapat először vett részt dél-amerikai túrán, a Fradi óriási meglepetésre 3-2-re nyert a kétszeres olimpiai bajnok Uruguay otthonában.

1931-1940

Az 1931/32-es bajnokság után ismét örülhetett az Üllői úti publikum, bajnok lett a csapat. Nem is akárhogyan, azóta sem múlta felül senki a 31/32-es csapatot: a Ferencváros 22 meccsből 22-őt nyert meg, azaz százszázalékos teljesítménnyel lett bajnok. A bajnokságban született meg egyébként a profizmus bevezetése óta a 400. Fradi gól. Ugyanebben az évben egy újvidéki túra során a Ferencváros lejátszotta az első villanyfényes találkozóját.

1933-ban a párizsi L'Auto olvasóinak szavazatainak alapján a Ferencváros lett a hetedik legjobb csapat a kontinensen. Ebben az évben ugyan elmaradt a bajnoki cím, a kupagyőzelem viszont nem. Egy évvel később a mostoha körülmények ellenére a bajnoki cím jött össze. Egy évvel később a bajnoki címről és a KK-kupa győzelemről is lemaradtak a zöld-fehérek, nem úgy a Magyar Kupáról. Az 1935/36-os idény már Nemzeti Bajnokság (NB I) néven rajtolt, a zöld-fehérek a harmadik évadban nyerték meg ismét a bajnokságot. Közben az FTC másodszor is elnyerte a KK-kupát, a Laziót kétszer is legyűrte a Fradi. A következő két évben ismét fináléba jutott a Ferencváros, a végső győzelem azonban elmaradt. Az évtized mégis remekül zárult, hiszen ismét bajnoki címnek örülhettek az Üllői úton, a Fradi a jobb gólarányának köszönhetően lett első.

1941-1950

Az új évtizedet is bajnoki arannyal kezdte a Ferencváros, és az 1931/32-es idény után ismét meghaladta a rúgott gólok száma a százat. Ezután nyolc évig böjtöltek a ferencvárosi érzelmű drukkerek, az újabb bajnoki címre ugyanis egészen az 1948/49-es idényig kellett várni. Közben azért történt egy s más. 1944 augusztus 2-án a Ferencváros FC beolvadt az anyaegyesületbe, az FTC-be, így ekkor egy vezetés alá került az egész egyesület. A Ferencváros első magyar csapatként repülővel utazott Amerikába...

A szurkolóknak azonban a csapat Magyar Kupa-szereplése jelentette a legnagyobb örömet, hiszen az FTC 1942-ben, 1943-ban és 1944-ben is elhódította a serleget. Jött az 1948-as esztendő, amelyben ismét jócskán volt miért örülni a drukkereknek. Az 1948. október 31-én megrendezett FTC-Tatabánya mérkőzés volt a Fradi 1000. bajnokija. 1949 májusában négy fordulóval a bajnokság befejezése előtt már aranyérmes volt az éppen 50. születésnapját ünneplő Ferencváros. Minden idők leggólképesebb ferencvárosi csatársora játszott ekkor, a támadók 140 gólt rúgtak 30 meccsen, ebből Deák egyedül vágott 59-et. 1950. február 16. - szintén nevezetes dátum a Fradi életében: kimondták, hogy az ÉDOSZ SE és az FTC egybeolvadnak ÉDOSZ néven. 10 nappal később már ezen a néven játszott a csapat a bajnokságban.

1951-1960


Ínséges idők következtek az ötvenes években: mindössze egy ezüst és három bronzot produkált a csapat. A csapat egyébként már Kinizsi néven szerepelt, miután 1951 januárjától az ÉDOSZ SE sportszervezetei felvették a Kinizsi nevet. A labdarúgók mezt cseréltek: öt évig piros-fehérben játszottak. 1956 szeptemberében már tárgyalások folytak arról, hogy a Fradi visszakapja a nevét és színét. Az ősszel aztán a Fradi ismét Ferencvárosi Torna Club lett. December 17-én hosszú évek után játszott ismét hivatalos mérkőzést a zöld-fehér csapat Ferencváros néven, a Fradi a Vojvodinát verte 3-1-re. 1958-ban először közvetített televízió élőben mérkőzést, a képernyő előtt ülők a Ferencváros-Honvéd találkozót izgulhatták végig. A bajnokságban a végén elbotlott a Fradi, a kupát viszont tizedszer is magasba emelhették a zöld-fehér csapat játékosai.

1961-1970

A hatvanas években egy sokkal sikeresebb széria kezdődött. Az évtized elejét, azaz 1962-es évet a Fradi VVK-ban aratott sikerei fémjelezték, ám a Zágráb végül megállította a magyar csapatot. Idehaza viszont megállíthatatlan volt a Fradi, Alberték magabiztos játékkal szereztek 14 év után ismét bajnoki aranyat szeretett klubjuknak. Sőt 1963-ban akár két bajnoki címet is szerezhetett volna a gárda, mivel az MLSZ az őszre külön bajnokságot írt ki, ám a Ferencváros a pocsék hajrájával lemaradt az első helyről.

A következő évad is remek perceket tartogatott a szurkolóknak, hiszen a Fradi ismét bajnok lett, immár tizenkilencedik alkalommal. Közben a csapat már megkezdte a menetelését a VVK-ban: a Brno, a Wiener SC, az AS Roma, az Atletico Bilbao és a Manchester United sorra esett az FTC áldozatául. Az 1965-ös fináléban aztán a Juventus is fejet hajtott a Fradi előtt, amely így megnyerte a rangos európai kupasorozatot. 1967 szintén aranyévnek számít a klub történetében. A Fradi 28 bajnoki meccset játszott veretlenül a bajnokság folyamán, igaz, az utolsó két meccset elbukta a csapat, amely így is begyűjtötte a 20. bajnoki címet.

A csapat legjobbja, Albert Flórián hatalmas elismerésben részesült, 67-ben ő lett az Aranylabdás. Egy évvel később ismét a Ferencváros nevétől volt hangos Európa, a magyar gárda ismét beverekedte magát a VVK-döntőjébe, a Leeds azonban jobbnak bizonyult a Fradinál. A bajnokságban viszont nem akadt a Ferencvárosnál jobb csapat, huszonegyedszer is bajnok lett az Üllői úti gárda. Az évtized egyik legérdekesebb meccse a Kispest-FTC volt, amelyen a 12 évvel korábban visszavonuló Gulyás Géza - Géczi sérülése miatt - ismét beállt a kapuba védeni, és remekül teljesített, csak büntetőből kapitulált.

1971-1980

A legendás 70-es évek elején a Fradi elsősorban a nemzetközi kupaszereplése miatt hívta fel magára a figyelmet. A VVK és EVK utódjaként létrejött UEFA-kupában a zöld-fehérek egészen az elődöntőig meneteltek, ott viszont két peches meccs után a Wolwerhampton megálljt parancsolt, sőt a bajnokságban sem került dobogóra a csapat. Némi vigaszt azért jelenthetett az újbóli, immár tizenegyedik Magyar Kupa-győzelem. Amint az köztudott, a nevezetes trófeát fél év múlva kiállítási helyéről ellopták. 1973-as esztendő szintén gyengébbre sikeredett, némi örömet csupán az jelentett, hogy bemutatkozott egy tehetséges fiatalember: Nyilasi Tibor.

Egy évvel később viszont szomorkodhattak a drukkerek, 1974. március 17-én elbúcsúzott Albert Flórián, aki természetesen mindezt bajnoki góllal tette emlékezetessé. Örülhetett a publikum a 74-es kupadöntő után is, a Fradi MNK-győzelemmel ünnepelte a klub 75. születésnapját. A stadion is jelentős átalakulásokon és felújításon ment keresztül, a nevezetes KEK-menetelést már az új stadionban kezdte meg a Ferencváros. A lendület egészen 1975. május 14-ig tartott, amikor is a nemzetközi kupa fináléjában a Dinamo Kijev 3-0-ra verte a zöld-fehér együttest. Az évad őszén a Fradi lejátszotta 1000. nemzetközi mérkőzését, a cseh Brno volt a szenvedő fél. 1976 április 7-én a sportlap két Fradi-meccsről is beszámolhatott, hiszen 6-án az FTC pályára lépett az MNK-ban és a KK-ban is. Előbbit meg is nyerte az évad végén a zöld-fehér alakulat.

Csakúgy, mint a bajnokságot, amelyben a 8-3-as újpesti vereség dacára is az első helyen zárt az FTC. Nem várt sikeres esztendő volt ez, méltán kapta a gárda a Csikócsapat becenevet. 1977. május 11-én rendezték meg a klub 1000. Üllői úti mérkőzését, persze hogy nyert a csapat. Egy évvel később a Pécset verte a Ferencváros, ez a siker MNK-elsőséget ért, immár a tizennegyediket. Ez év októberében rendezték meg az első villanyfényes meccset az Üllői úton, ezúttal is a Pécs volt a szenvedő fél. A hetedik évtizedet egy szerény 6. hellyel a bajnokságban zárta a csapat.

1981-1990

Az új évtizedet remekül kezdte a csapat, öt év után ismét az Üllői úti stadion vitrinjébe került a bajnoki győzelemért járó serleg. Sőt a csapat aranyérme mellé Nyilasi az európai góllövőlistán elért második helyével - 30 gól - ezüstcipős lett. Ezután viszont sikerekben szegényebb esztendők következtek, a legjobb eredmény a 2. hely volt. A legnagyobb gólarányú győzelmét mégis ebben az évtizedben érte el a Ferencváros: 30-1-re verte a Gutenbrun nevű osztrák csapatot. Persze, egy negatív csúcs is hozzátartozik a 80-as évekhez: az 1984-85-ös idényben minden idők legrosszabb idényét produkálta a zöld-fehér gárda, a tizenharmadik lett. Az 1988/89-es és a 1989/90-es idényben elért ezüst-, illetve bronzérem tette valamelyest szebbé a nyolcadik évtizedet. 89-ben a Fradi hat év elteltével játszhatott ismét európai kupában, a KEK-ben azonban a biztató nyitány után elmaradt a jó folytatás.

1991-2001

A XX. századik utolsó évtizedének első bajnokságának nyitómeccse Szenes Sándortól volt hangos. A román légiós egyedülálló módon élete első magyar ba jnoki meccsének első percében rögtön gólt szerzett, majd csapattársaival hatalmas örömet Nyilasi Tibornak, aki győzelemmel debütált a Fradi kispadján. A fiatal szakember rögtön egy ezüstéremmel nyitott, a kupában viszont senkin sem könyörültek meg Kellerék. Egy évvel később az őszi botladozás után Fodor Foci Imre vezérletével szárnyaltak a Zöld Sasok, a tavaszi idényben esélyt sem adva más csapatoknak 11 év után ismét az Üllői útra hozhatták a bajnoki címért járó serleget. Ezután a Szuper Kupát és a Magyar Kupát szinte sorozatban a zöld-fehérek nyerték.

Az évtized közepén Novák Dezső vezetésével ismét nagyot alkotott a Fradi, újra bajnok lett, majd óriási meglepetésre bekerült a Bajnokok Ligája csoportküzdelmeibe, amely azóta sem sikerült egyetlen magyar csapatnak sem. És ezzel még nem volt vége, a BL-ben egész Európának okozott meglepetést a Ferencváros a Grasshoppers és a Real Madrid elleni meccseken mutatott teljesítményével. Egy évvel később ismét a Ferencváros lett a magyar bajnok, majd a 27. bajnoki elsőséget újabb öt esztendő elteltével tavaly gyűjtötte be a zöld-fehér csapat.
www.ftc.hu


 Magyar Kézilabda Szövetség

 Magyar Labdarúgó Szövetség
A magyar labdarúgás első irodalmi emlékeit 1879-től őrizzük. 1882-ben a pesti református főgimnáziumban már szabadtéri játszó társaság alakult, mely iránt néhány esztendő múlva több nagyvárosunk is élénk érdeklődést mutatott.
A BBTE-ben 1893-tól rendszeresen hódoltak az új játéknak, két esztendő múltán már több híradás jelent meg a futballjátékról. 1897. május 9-én, nyilvánosan is bemutatkozott a BTC két csapata, egy év múlva megmérkőztek a Műegyetem együttesével is. 1899. május 3-án, megalakult a Ferencvárosi Torna Club.
A századfordulóig 56 nemzetközi-, 63 fővárosi- és 20 vidéki mérkőzést rendeztek együtteseink. És utána...

1901. január 19-én, megalakult a Magyar Labdarúgók Szövetsége. Február 17-én, a BTC és a BSC csapatai játszották az első, első osztályú bajnoki mérkőzést.

1902. október 12-én, Bécsben rendezték Ausztria-Magyarország - mindkét ország - első hivatalos válogatott mérkőzését. Két év után,

1907-ben, a FIFA elismerte a szövetség önállóságát és felvette Magyarországot tagjai sorába.

1909-ben Budapesten rendezték a FIFA kongresszusát. A Margitszigeti Ezüstlabda, ötszöri elnyerése után végleg a Ferencváros birtokába került.

Az 1909-10-ben először kiírt Magyar Kupát az MTK nyerte.

1911-ben avatták fel az FTC 26 ezer férőhelyes új stadionját, egy év múlva a 20 ezres MTK létesítményt nyitották meg.

1912-ben, Stockholmban, először szerepeltek játékosaink a nyári Olimpiai Játékokon. A magyar csapat a díszes vigaszdíjat nyerte el. Ez évben a fővárosi együttesek száma 71, a vidékieké 109 volt.

1917-ben megalakult a Magyar Futballbírák Testülete.

1919-ben véget ért a hadibajnokság, majd lassan rendeződtek a nemzetközi kapcsolatok is. A Magyar Tréner Kollégiumot

1925-ben kezdték szervezni. A labdarúgás legerősebb nemzeti sportunkká fejlődött.

1926-ban megalakult a PLASZ, a profi labdarúgás irányító szerve.

1927-ben, a magyar Fischer Mór lett a FIFA alelnöke.

1929-ben a Ferencváros 3:2-re, otthonában győzte le a kétszeres olimpiai bajnok Uruguay válogatottját.

1930-ban Budapest adott otthont a FIFA kongresszusának.

1935-ben az MLSZ megszüntette a profi- és létrehozta a Nemzeti Bajnokságot. Első helyen végzett labdarúgó csapatunk a Főiskolai Világbajnokságon.

1937-ben és 1939-ben a Közép-európai Kupában is sikerült győznünk.

Az 1938-as franciaországi labdarúgó világbajnokság döntőjében válogatottunk ezüstérmes lett, Olaszország-Magyarország 4:2.

1944 háborús légkörében a sport minden nemzetközi kapcsolata megszűnt.

Az 1946-47-es évben az MLSZ felújította a Nemzeti Bajnokságot.

Az 1952-es helsinki olimpián a magyar válogatott aranyérmes lett. Legjobbjaink megnyerték az 1948 és 1953 között lebonyolított Európa Kupát.

1953-ban, Belgiumban első helyen végzett ifjúsági csapatunk az UEFA-tornán. Augusztus 20-án, százezer néző jelenlétében adták át a Népstadiont.

1953. november 25-én, Londonban, a magyar válogatott 6:3 arányban legyőzte tanítómesterét, a kontinentális csapattól 90 éve otthon veretlen Angliát. A világ legjobb csapata, a magyar labdarúgó-válogatott, az 1954-es svájci világbajnokságon ismét csak ezüstérmes lett. Németország-Magyarország 3:2. Az UEFA Sebes Gusztávot alelnökévé választotta.

1955-ben és 1956-ban Magyarország csoportgyőztes lett (döntőt nem rendeztek) az UEFA nemzetközi ifjúsági tornáján.

1955-ben, a Népstadionban játszották a 100. magyar-osztrák mérkőzést. Válogatottunk a világranglistán 91%-kal ismét az első helyet foglalta el.

Az 1958-as svédországi világbajnokságon labdarúgó-válogatottunk a negyeddöntőig jutott.

1960-ban, Ausztriában ifjúsági válogatottunk nyerte az UEFA-tornát. A római olimpián felnőtt együttesünk a harmadik helyen végzett. A France Football Aranylabda szavazásán Puskás Ferenc második lett.

1962-ben, Uruguay ellen, Bozsik József 100. válogatottságát ünnepelte. A chilei labdarúgó-világbajnokságon a magyar csapat az 5. helyen végzett.

1964-ben a Kupagyőztesek Európa-Kupájában a döntőben maradt alul az MTK a Sporting ellen (3.3 és 0:1 arányban).

1964-ben, Tokióban aranyérmet nyert a magyar olimpiai válogatott. A spanyolországi Európa-bajnokságon a magyar válogatott bronzérmes lett. Az európai ranglistán is a harmadik helyen végzett a magyar csapat. Az UEFA-Kupa elődjét, a Vásárvárosok Kupáját 1965-ben 1:0-ás győzelemmel a Ferencváros nyerte a Juventus előtt.

1965-ben az európai nemzetek rangsorában Magyarország a második lett.

Az 1966-os angliai világbajnokságon a magyar válogatott a negyeddöntőben búcsúzott a legjobbaktól.

1967-ben Albert Flóriáné lett az európai Aranylabda, Bobby Charlton és James Johnstone előtt.

1968-ban a Ferencváros ismét döntőt játszott a Vásárvárosok Kupájáért, de a trófeát 1:0 arányban a Leeds United nyerte el. A magyar olimpiai válogatott Mexikóvárosban megvédte ötkarikás elsőségét. A FIFA világválogatott keretébe négy magyar játékost hívtak meg. Az európai labdarúgó bajnokságok legjobb góllövői részére kiírt Ezüstcipő Dunai II Antal vitrinjébe került, 36 góljáért.

1969-ben a Vásárvárosok Kupája döntőjében az Újpesti Dózsa kettős vereséget szenvedett (0:3 és 2:3) a Newcastle United csapatától. Dunai Antal 31 góljával az európai Bronzcipőt nyerte el.

1972-ben a müncheni olimpián a magyar válogatott ezüstérmet nyert.

1974-ben aranyérmes lett csapatunk az Utánpótlás Európa-bajnokságon.

1975-ben, a Kupagyőztesek Európa-Kupájában a Ferencváros 3-0-ás vereséget szenvedett a Dinamo Kijev csapatától.

1976-ban ifjusági válogatottunk az UEFA torna, junior válogatottunk az utánpótlás Eb döntőjében ezüstérmes lett.

1978-ban Várady Béla vehette át az európai góllövők Ezüstcipőjét. Válogatottunk az argentínai labdarúgó-világbajnokság csoportküzdelmei után pont nélkül maradt és kiesett.

1979-ben, az európai góllövők díjkiosztó ünnepségén Fekete László vehette át az Ezüstcipőt, majd 1980-ban Fazekas László, illetve 1981-ben Nyilasi Tibor. Palotai Károly kiválóan vezette a Real Madrid-Liverpool BEK-döntőt.

1982-ben, a spanyolországi világbajnokság csoportküzdelmeiben nyújtott egy győzelem és egy döntetlen a továbbjutáshoz kevésnek bizonyult.

1984-ben, Moszkvában a magyar válogatott tizenegyesekkel nyerte az Ifjúsági Európa-bajnokságot a Szovjetunió előtt.

1985-ben az UEFA-Kupa döntőjében a Videoton a hazai 3-0-ás veresége után a Real Madrid otthonában 1-0-ra nyert és ezüstérmes lett. Első hivatalos válogatott mérkőzésén 1-0-ra nyert a magyar női labdarúgó-válogatott az NSZK legjobbjai ellen. Ez évben a magyar válogatott a második lett az európai ranglistán.

1986-ban, a mexikói világbajnokságon a magyar váogatott nem jutott tovább a csoportmérkőzések után. Első hivatalos mérkőzésén 8-3-ra nyer a magyar teremlabdarúgó-válogatott.

Az 1987-88-as idényben Détári Lajos volt a legjobb külföldön szereplő játékos, aki az Európa válogatottban is helyet kapott.

Az IFFHS nemzetközi szervezet az 1994-es vb-döntő bíráját, a magyar Puhl Sándort választotta a világ legjobb játékvezetőjének. Minden idők legjobb góllövője a 85-szörös válogatott Puskás Ferenc lett, aki 1943 és 1966 között a magyar és a spanyol bajnokságban 529-szer volt eredményes.

1995-96-ban a Ferencváros résztvett a Bajnokok Ligája csoport-mérkőzésein. Magyarország olimpiai válogatottja szerepelt az 1996-os atlantai játékok tizenhatos döntőjében.

Puhl Sándor 1995-ben, 1996-ban és 1997-ben is megőrizte vezető helyét a játékvezetők rangsorában.

2001. január 19-én, megalakulásának 100. évfordulóját ünnepelte a Magyar Labdarúgó Szövetség. Az első évszázad 747 válogatott mérkőzésén 368 győzelem, 166 döntetlen és 213 vereség született (72 ország együttese ellen), melyen 838 játékos lépett pályára.

Huszonhetedik bajnokságát nyerte a Ferencváros, huszonegy alkalommal volt bajnok az MTK, húszszor az Újpest.

Július 14-én kezdődött a 100. magyar Nemzeti Bajnokság. S már zajlik is a magyar labdarúgás második évszázada...

összeállította: Thaly Zoltán
www.mlsz.hu


 Magyar Vízilabda Szövetség
MAGYAR VÍZILABDA SZÖVETSÉG (MVLSZ)
A szakszövetség szervezeti felépítése
Közgyűlés Ellenőrző Testület
Fellebbviteli Bizottság
Főtitkár Elnök, Alelnökök, Elnökség Regionális Szervek
Iroda
Bizottságok
Szövetségi kapitányok
OB I-es Vízilabda Liga Enök :Tóth Sándor
Régió Liga Elnök. Kádár József
Vízilabda Edzők Szakmai Testülete
A vezető tisztségviselői: elnök,
társ- és alelnökök,
elnökségi tagok,
főtitkár
ELNÖKSÉG:
Tiszteletbeli Elnök: Gyarmati Dezső
Dr. Martin György elnök
Dr. Bordás György társelnök
Dr. Beck György alelnök
Gulyás Zoltán
Tóth Sándor
Dr. Boros Tamás
Dr. Faragó Tamás
Gyarmati Dezső
Novák Ferenc
Kemény Ferenc
Dala Tamás
Beleon Zsolt
Kisteleki István
Kádár József
Kósz Zoltán
Dr. Vereczkei Zoltán
Bizottságok
Sportági Egyeztető Bizottság
Elnök: Gulyás Zoltán
Versenybíró Bizottság
Elnök: Szentgyörgyi Ferenc
Játékvezető Bizottság
Elnök: ifj. Juhász György
Ellenőri Bizottság
Elnök: Subasitz Mihály
Vízilabda Edzők Szakmai Testülete
Ügyvezető: Babarczi Roland
Utánpótlás Bizottság
Elnök: Kemény Ferenc
Igazolási és Átigazolási Bizottság
Elnök Kosztolánczy György
Elnöki Tanácsadó Testület
Elnök: Gyarmati Dezső
Ellenőrző Testület
Elnök: Dr. Aparácz Dénes
Sportfegyelmi Bizottság
Elnök: Dr. Vezsenyi Péter
Fellebbviteli Bizottság
Elnök: Dr.Martin György
Szövetségi kapitányok
Dr. Kemény Dénes (férfi felnőtt)
Godova Gábor (nő felnőtt )
Szövetségi edzők:
Keszthelyi Tibor (férfi junior)
Derekas Szilárd (férfi ifj.)
Merész András (lány utp.)
Apparátus
Főtitkár : Köpf Károly
Szakmai titkár: Gulyás Zoltán
Szakfelügyelő. Babarczi Roland
Utánpótlás szakmai igazgató: Kemény Ferenc
Nemzetközi tisztségviselők: Dr. Martin György (Világ Liga Tanács), Dr.Bodnár András
(LEN Orvos Bizottság)
Sajtófőnök: Török László
Sajtóreferens, statisztikus: ifj. Babarczi Roland
Pénzügyi vezető: Bodrogi Mónika
Ügyintézők: Andi Edit, Kovács Larisza, Móritz Éva
Kegyeleti ügyek: Dombi Iván
MVLSZ Internet szerkesztő: Puskás Ferenc

www.mvlsz.hu


Oldalak: 1
Megjelenítve 1 és 4 között (4 elemből)






Ajánljon céget!



Kapcsolattartó adatai
  Neve:  
  E-mail címe:  
  Telefonszáma:  
   
A cég adatai
  Címe:  
  Weboldala:  
   
  Megjegyzés:  
     















         
Kezdőlap    |    Cégismertetők    |    E-Sajttáj    |    Konferenciák    |    Kiállítások    |    Blogajánló    |    Kapcsolat

Rovatok:   Auto-motor  |  Belföld  |  Egészség  |  Gazdaság  |  IT  |  Környezetvédelem  |  Közlekedés  |  Kultúra  |  Média  |  Mobil  |  Sport  |  Távközlés

Sajttaj.hu © 2007-2018.   -   Sitemap    |   Médiaajánlat    |   Jognyilatkozat   


RSS   RSS


 freestat.hu mystat websas.hu
statgep.hu