Mindenszentek ünnepét Keleten már 380-ban megtartották, és az összes vértanúra emlékeztek ezen a napon. A nyugati egyház liturgiájába IV. Bonifác pápa vezette be, aki 609-ben megkapta a pogány istenek tiszteletére épült római Pantheont, és május 13-án felszentelte Mária és az Összes Vértanúk tiszteletére.
III. Gergely pápa (731-741) a "Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek" emléknapjává tette. IX. Gergely pápa (827-844) helyezte november 1-jére mindenszenteket.

Az ünnep célja, hogy az összes szentet -- nem csak azokat, akiket az Egyház külön szentnek nyilvánított -- egy közös napon ünnepeljük. Az ünnepi mise könyörgése ki is nyilvánítja: "Mindenható örök Isten, ki megadtad nekünk, hogy egy napon ünnepelhessük minden szented dicsőségét, arra kérünk, hogy sokszoros közbenjárásukra bőven áraszd reánk irgalmasságodat."

Mindenszentek napja tanácsolt egyházi ünnep, hazánkban 2001 óta újra munkaszüneti nap.